<?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?><?xml-stylesheet href="http://www.blogger.com/styles/atom.css" type="text/css"?><feed xmlns='http://www.w3.org/2005/Atom' xmlns:openSearch='http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/' xmlns:georss='http://www.georss.org/georss' xmlns:gd='http://schemas.google.com/g/2005' xmlns:thr='http://purl.org/syndication/thread/1.0'><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654</id><updated>2011-11-28T05:26:51.494+05:30</updated><category term='dwana sastri'/><category term='kosa raju'/><category term='తాపీ ధర్మారావు'/><category term='స్కాంత'/><category term='తిరుమలాంబ'/><category term='tumati donappa'/><category term='kali dasu'/><category term='bhetala kathalu'/><category term='gurram jashuva'/><category term='వసుంధర'/><category term='అనంతకృష్ణ శర్మ'/><category term='హనుమత్ కవచం'/><category term='దండి'/><category term='యోగ సిద్ధి'/><category term='విశ్వకర్మ'/><category term='తూమాటి దొణప్ప'/><category term='గుర్రం జాషువా'/><category term='మన తెలుగు తెలుసుకుందాం'/><category term='కవిత'/><category term='చందమామ'/><category term='సంగ్రహము'/><category term='భోజరాజీయము'/><category term='mana telugu'/><category term='వామనుడు'/><category term='inetinfo.exe'/><category term='అల్లసాని'/><category term='మోహనాంగి'/><category term='amaravathi'/><category term='జాషువా'/><category term='కృష్ణుడు సత్యభామ తిమ్మన'/><category term='వాసవము'/><category term='bhoja rajeeyamu'/><category term='కొండూరు వీర రాఘవాచార్యులు'/><category term='సాంబ నిఘంటువు'/><category term='peddana'/><category term='telugu literature'/><category term='శ్రీ కొసరాజు'/><category term='వేమన'/><category term='బ్రౌన్'/><category term='విజయవాడ పుస్తక మహోత్సవం'/><category term='kathalu'/><category term='ద్వానా శాస్త్రి'/><category term='రాయలు'/><category term='భారతీయత'/><category term='దశావతారములు'/><category term='తెలుగు నిఘంటువు'/><category term='mohanangi'/><category term='రావూరి భరద్వాజ'/><category term='tapi dharma rao'/><category term='జీవ పరిణామ క్రమం'/><category term='vemana'/><category term='శాతవాహనులు'/><category term='వ్యాసములు'/><category term='పుస్తకాలు'/><category term='తెలుగు కీబోర్డు ఇన్ విండోస్'/><category term='పెద్దన'/><category term='ఆంధ్రనామ శేషము'/><category term='పారిజాతాపహరణము'/><category term='పోతన'/><category term='తెలుగు'/><category term='arudra'/><category term='కాలం'/><category term='సమైక్యాంధ్ర'/><category term='ఇతరములు'/><category term='కాళిదాసు కవిత మానవధర్మ సంస్కృతి'/><category term='రాతి కోట కథ'/><category term='మందార మకరందాలు'/><category term='భేతాళ కథలు'/><category term='ఆంధ్ర సాహితి'/><category term='vasundhara'/><category term='ఖండకావ్యము'/><category term='skanta rati kota katha'/><category term='konduru vira raghavaacharyulu'/><category term='download'/><category term='Digital Library of India'/><category term='ravuri bharadwaja'/><category term='vamana'/><category term='timmana'/><category term='ఆరుద్ర'/><category term='port'/><category term='ఏకలవ్యుడు'/><category term='పురాణ పురుషులు'/><category term='భక్తి'/><category term='రాళ్ళపల్లి'/><category term='parijata apaharana'/><category term='aaditya hrudayam'/><category term='apache'/><category term='cinare'/><category term='ఏదీ నాది కాదు'/><category term='గిజిగాడు'/><category term='netstat'/><category term='rayalu'/><category term='pothana'/><category term='viswa karma'/><category term='సి.వేదవతి'/><category term='bhagavatam'/><category term='ఆదిత్య హృదయము'/><category term='నా దేశము'/><category term='మాసపత్రిక'/><category term='akasa bharathi'/><category term='విశ్వ బ్రాహ్మణ'/><category term='pandavulu'/><category term='c narayana reddy'/><category term='allasani'/><category term='ekalavyudu'/><category term='యమనియమ'/><category term='సినారె'/><category term='naa desamu'/><category term='chandamama'/><category term='ఆంధ్రకవితా పితామహ'/><category term='అగస్త్యుడు'/><category term='telugu dictionary'/><category term='ఆకాశ భారతి'/><category term='కాళిదాసు'/><category term='andhra sahiti'/><category term='viswa brahmin'/><category term='కవితలు'/><category term='ఒకింత వేకువ కోసం'/><category term='భాగవతం'/><category term='సూర్యుడు'/><category term='కథలు'/><category term='అమరావతి'/><title type='text'>భువనవిజయము</title><subtitle type='html'>క్షోణితలంబు నున్నుదురు తాకంగ వందనంబు తెలుగు తల్లికి.</subtitle><link rel='http://schemas.google.com/g/2005#feed' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/posts/default'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default?max-results=100'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/'/><link rel='hub' href='http://pubsubhubbub.appspot.com/'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><generator version='7.00' uri='http://www.blogger.com'>Blogger</generator><openSearch:totalResults>41</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>100</openSearch:itemsPerPage><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-4230405351999444197</id><published>2010-10-02T01:08:00.003+05:30</published><updated>2010-10-02T13:26:55.072+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వ్యాసములు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తెలుగు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='సి.వేదవతి'/><title type='text'>తెలుగు భాష తీపిదనం</title><content type='html'>సి.వేదవతి గారి పుస్తకం 'తెలుగు-వెలుగు' నుంచి. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"మహిమున్ వాగను శాసనుండు సృజియంపం గుండలీంద్రుండు దన్&lt;br /&gt;మహనీయస్థితి మూలమై నిలువ శ్రీనాథుండు ప్రోవన్ మహా&lt;br /&gt;మహులై సోముడు భాస్కరుండు వెలయింపన్ సొంపు పాటించు నీ&lt;br /&gt;బహుళాంధ్రోక్తిమయ ప్రపంచమున తత్ప్రాగల్భ్య మూహించెదన్."&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; - రామరాజ భూషణుడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వేయి ఏళ్ళుగా తెలుగుజాతి వేయి విధాలుగా పండించుకొన్న సజీవ భాష తెలుగు భాష. ఆంధ్రభాష అమృతం వంటిదనీ, దేశ భాషలలో ఎన్నికను గడించిందనీ అనటానికి నిదర్శనం - శ్రీకాకుళ క్షేత్రంలో వెలసిన శ్రీ ఆంధ్ర మహావిష్ణువే స్వయంగా శ్రీకృష్ణదేవరాయల వారికి స్వప్నంలో సాక్షాత్కరించి అన్న మాటలు -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;" తెలుగదేల యన్న దేశంబు తెలుగేను&lt;br /&gt;దెలుగు వల్లభుండ దెలుగొకండ&lt;br /&gt;యెల్ల నృపులు గొలువ నెరుగవే బాసాడి&lt;br /&gt;దేశ భాషలందు దెలుగు లెస్స!"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కన్నడ రాయడైన శ్రీకృష్ణదేవరాయలవారిని కావ్యం కన్నడంలో కాక తెలుగులో చెప్పమనడానికి కారణం - తాను తెలుగు వల్లభుడవటమే కాకుండా, దేశ భాష లన్నిటిలోనూ తెలుగుకు విశిష్టత గూడా వుంది కనుక - అంటాడు ఆ ప్రభువు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆంధ్ర మహావిష్ణువూ, క్రీడాభిరామకర్తా అనటమే కాదు, పాశ్చత్య పండితులు సైతం తెలుగు భాషలోని తీపిదనాన్ని ప్రశంసించారు. పదాల ఉచ్చారణలో ఒక లాలిత్యం కలిగి, శ్రావ్యతా మాధుర్యంలో ప్రథమస్థానం వహిస్తుందని కల్ట్వెల్ పండితుడు అన్న మాటలు ఇందుకు ఉదాహరణగా చెప్పుకోవచ్చును. Telugu is the Italian of the East - అనే ప్రశంస కూడా పాశ్చాత్య పండితులదే. మాటలలోని అర్థం తెలియకపోయినీ, వీనులక విందు కలిగించే ఒకానొక రమణీయకత తెలుగు భాషకు ఉన్నదని నిరూపితమవుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగు దేశంలో పుట్టడం, తెలుగు చదవడం, మాట్లాడటం, జన్మాంతర సుకృతఫలమని అప్పయ్య దీక్షితుల వంటి మహాపండితులు అన్నట్లు ప్రమాణముంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తనదైన తెలుగు భాష మాధుర్యాన్ని గురించి ఎన్నో మధురమైన పదార్థాలతో పోల్చి - అన్నిటి కన్నా మిన్న అయినది అదేనని ఇలా నిగ్గు తేలుస్తాడు ఆధునిక కవి -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మంచి గుమ్మడి కన్న దంచిన యెఱ్ఱని&lt;br /&gt;క్రొవ్వడ్ల బియ్యము కూడు కన్న&lt;br /&gt;మేల్ జహంగీరు మామిడు పండు కన్న సుం&lt;br /&gt;కారిన లేసజ్జ కంకి కన్న&lt;br /&gt;కమియ పండిన దాక కన్న, చక్కెర తగ&lt;br /&gt;బోసి వండిన పాల బువ్వ కన్న&lt;br /&gt;రసదాడి కన్న, పనస తొన కన్న&lt;br /&gt;జూరము కన్నను జూన్ను కన్న&lt;br /&gt;అలతి రెరతేనియన కన్న నామని తఱి&lt;br /&gt;కొసరి కూసిన కోయి కూత కన్న&lt;br /&gt;ముద్దు లొలికెడు జవరాలి మోవి కన్న&lt;br /&gt;తియ్యనైన దెయ్యది యదే తెలుగు బాస&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; - ముదిగొండ వీరభద్రమూర్తి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సంస్కృతమే సకల దేశ భాషలకూ జనని అనీ, ఆ దేళ భాష లన్నిటిలో - సంస్కృతంలో సమ్మోహనకరంగా కలిసిపోచే సమ్మేళన శక్తి తెలుగు భాషకు ఉన్నదనీ పండితుల అభిప్రాయం. తెలుగుకు - సంస్కృతంతో చెలిమి చేసినా - అందులోని పారుష్యం తనకు అంటకుండా - ఒక స్వతంత్ర భాషగా సరళగీతిలో తేలిపోయే నేర్పు ఉన్నది. ఎంతగా కలిసిపోయినా, తనదైన ప్రత్యేకత కలిగిన జీవద్భాష తెలుగు - అనటానికి ఎన్నో ఉదాహరణలు ఇవ్వవచ్చును. మచ్చుకు పారిజాతాపహరణంలోని ఈ పద్యం -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈసున బుట్టి డెందమున హెచ్చిన దవానలంబు చే&lt;br /&gt;గాసిలి యేడ్చె ప్రాణ విభు కట్టెదుటన్ లలితాంగి పంకజ&lt;br /&gt;శ్రీ సఖమైన మోముపై చేల చెరంగిడి...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ భాషల మిళాయింపులోని సౌలభ్యం వలన పొంకం శ్రవణానందకరమైనదిగా ఉంటుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగులో మాట, అప్రయత్నంగా పలికిన పాట- అంతకు ముందు నంచే ఉన్నా, తెలుగు కవిత్వానికి గ్రంథస్థితి కలిగించింది తొలిగా కవిత్రయం వారే. పదకొండో శతాబ్దిలో భారతంను ఆంధ్రీకరణం చేసి గ్రంథస్థం చేసిన వాగను శాసనుడికంటె పూర్వం కూడా తెలుగు భాష ప్రాచీనమైనదేనని శాసనాల ద్వారా మనకు తెలుస్తున్నది. కాని, నన్నయ భట్టారకుడు తెనిగించిన భారతంతోనే అక్షరబద్ధం చేయబడిన ఆంధ్రసారస్వత చరిత్ర ప్రారంభమవుతున్నది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సంస్కృత పదభూయిష్టమైన కవత్వమైనా, ధారాశుద్ధితో సాగిపోయే సరస పదజాలంతో కూడిన రచన నన్నయ విరచిత భారత భాగం. సంస్కృతంలో వున్న మహాభారతాన్ని, అందులోని నిరూపితార్థాన్ని - సర్వజనులకు అర్థమయ్యే విధంగా తెలుగులో వ్రాయమని రాజకులైక భూషణుడైన రాజరాజ నరేంద్రుడు కోరగా, నన్నయ అప్పటి వరకు గాసట బీసటగా ఉన్న తెలుగును సంస్కరించి - భారతాంధ్రీకరణం ప్రారంభించి, తెలగు కవితావిర్భావానికి మూలపురుషుడుగా ప్రఖ్యాతి పొందాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"సారకథాసుధారస మజస్రము నా గళ పూరితంబుగా&lt;br /&gt;నారగ గ్రోలుచున్ జనులు హర్షరసాంబుధి దేలునట్లుగా&lt;br /&gt;భారత సంహితన్ మున్ను ద్రిపర్వము లెవ్వడొనర్చె నట్టి వి&lt;br /&gt;ద్యా రమణీయ నాంధ్రకవితాగురు నన్నయభట్టు గొల్చెదన్"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆదికవిని గూర్చి మారనకవి చెప్పిన ప్రశంసా పద్యం ఇది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తన భాషలో ఉండే అక్షర రమ్యతను గురించి నన్నయ కవీంద్రుడు స్వయంగా తానే చెప్పుకొన్న మాటలు -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"సారమతిం గవీంద్రులు ప్రసన్న కవితార్థ యుక్తిలో,&lt;br /&gt;నారసి మేలునా నితరులక్షర రమ్యత నాదరింప నా&lt;br /&gt;నా రుచిరార్థ సూక్తినిధి నన్నయభట్లు తెనుంగునన్ మహా&lt;br /&gt;భారత సంహితా రచన బంధురుడయ్యె జగద్ధితంబుగన్!"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ విధంగా ప్రారంభమైన ఆంధ్ర సాహిత్య చరిత్రలో ఆనాటి నుంచి వేలవేల కావ్యాలు పుట్టినవి. కొన్ని మాత్రం కాలం తాకిడికి నిలవకుండా పోయినా, ఉత్తమ శ్రేణికి చెందిన కావ్యాలు, ప్రబంధాలు - నేటికీ చిరస్థాయిగా నిలిచిపోయినవి. అలా చిరంజీవిత్వం సంపాదించుకున్న కావ్యాలలోని కొన్ని పద్యాలు తెలుగువారి నోటపట్టి తరాలుగా నిలిచిపోయినవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మహాభారతం తర్వాత సంస్కృతం నుండి పురాణేతిహాసాలు, కావ్యాలు, సంప్రదాయ రీతిలో తెలుగులోకి అనువదించబడ్డాయి. ప్రబంధ రచన సాగింది. దేశి కవితా మార్గావలంబకులైన నన్నెచోడుడు, పండితారాధ్యుడు, తిక్కన, ఎఱ్ఱాప్రగడ, నాచన సోముడు, శ్రీనాథుడు, పోతనామాత్యుడు, విద్వత్ప్రభువు శ్రీకృష్ణదేవరాయలు, అల్లసాని పెద్దన, ఇతర అష్టదిగ్గజ కవులు, మరింకెందరో మహామహులైన కవీశ్వరులు ఆంధ్ర సరస్వతిని సర్వాలంకార భూషితను చేసి ధన్యులైనారు. శాశ్వత ప్రయోజనం కలిగిన ప్రాచీన సాహిత్య సంపద మనం కలకాలం పరిరక్షించుకోవలసిన నిధి వంటిది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అన్ని కాలాలలోను సాహితీ స్రష్టలందరి పైనా సంప్రదాయ ముద్ర ఉంటుంది. ఈ సంప్రదాయం పునాదుల మీద సరికొత్త ప్రయోగాలు మొదలైనాయి. కావ్యరచనా రీతులతోపాటు, శైలి, భాష, రీతి - అన్నిటా క్రమంగా మార్పు వచ్చింది. నేటి కవిత్వం నిజంగా ప్రజల భాషలో, ప్రజల కోసం, ప్రజల ప్రయోజనం కోసం ఉద్భవిస్తున్నది. ఇలా క్రొత్త ప్రయోగాలు చేసే నవయుగ కవితా ప్రయోక్తలు కొందరు జాతి పునాదుల మీద సాహిత్య సౌధాన్ని నిర్మిస్తే, మరికొంత మంది అధునాతన కవులు పాత జోలికి పోక పూర్తిగా కొత్త పోకడలతో కలం నడుపుతున్నారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;చెప్పదలుచుకున్నది సూటిగా మాత్రమే కాక, సుందరంగా, అలంకారయుక్తంగా చెప్పటం కావ్య లక్షణమైతే, సూటిగా మనం మాట్లాడుకునే భాషలో అందరికీ అర్థమయ్యేట్లు చెప్పడం నేటి కవిత్వ లక్షణం.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఒక్కొక్క రకమైన కవిత్వానికి ఒక్కొక్క బిగి, జిగి, ఇంపుల, సొంపు. భాషలోని ఈ మాధర్యం ఏ శైలికైనా రాణింపు తెచ్చేదే.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మాట పుట్టినప్పటినుండీ ప్రజల నోటిలో నాని ఏర్పడిన పదజాలం ఏ భాషా చరిత్రలోనైనా తొలి కవిత్వమే అవుతుంది. ఈ కవిత అప్రయత్నంగా జానపదుడి నోటినుండి వెలువడే సహజ సుందరమైన భాష. ఏ విధమైన అనుభూతికైనా అద్దంపట్టే ఈ పల్లె పదాలు అచ్చమైన తెలుగు నుడికారానికీ పద సౌందర్యానికీ మచ్చుతునకలు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"వెల్లుల్లి పాయల్లు తోక మిరియాలు&lt;br /&gt;వుడికించి యశోదమ్మ ఉగ్గు పోయంగ&lt;br /&gt;మందాని తాగేడు మాయ కృష్ణమ్మ&lt;br /&gt;చేదాని తాగేడు చిన్ని కృష్ణమ్మ!"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అంటూ జానపద భామలు చిన్న కృష్ణమ్మకు ఉగ్గు పోసుకుంటే -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"పాపనికి తలయంటి పసుపు బూసి&lt;br /&gt;బోరుకాడించి హరి రక్ష పొమ్మటంచు&lt;br /&gt;జలములొక కొన్ని చుట్టి రా జల్లి తొట్ల&lt;br /&gt;నునిచి దీవించి పాడి రా యువిదలెల్ల!"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అంటూ, పోతన్నగారు పాపడికి తల యంటి ఉయ్యాలలో వేసే విధం అతి మనోజ్ఞంగా వర్ణిస్తారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"తలనంటి మేన జొబ్బిలిగ జముర్బూసి&lt;br /&gt;సకలాంగములు దిద్ది చక్కనొత్తి&lt;br /&gt;జలకముల్ గోర్వెచ్చ జలములచే నారిచి&lt;br /&gt;తడి బోవ కర్ణ రంధ్రముల నూది&lt;br /&gt;చలువ సన్నపు పుట్టముల మేన దడి యొత్తి&lt;br /&gt;పట్టు పొత్తుల మెత్త పడక నునిచి&lt;br /&gt;నునుపైన కాటుక గను దమ్ముల ఘటించి&lt;br /&gt;బొమలు దీరిచి యుక్క బొట్టు బెట్టి&lt;br /&gt;పొదిగిటను చేర్చి పాలిచ్చి బుజ్జగించి&lt;br /&gt;కెంపు రవ చెక్కడంపు నిద్దంపు సొంపు&lt;br /&gt;నింపు నుయ్యాలలోన నిద్రింపు సొంపు&lt;br /&gt;నింపు నుయ్యాలలోన నిద్రింపు మనుచు&lt;br /&gt;బాట బాడుచు నూచిరా పట్టి నపుడు!"&lt;br /&gt;- మరింగంటి వేంకట నరసింహాచార్యులు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఛందో బద్ధమైన కవిత్వంలోనూ ఇంత ధారాశుద్ధి - పదబంధ మాధుర్యం! పల్లె పదంలోనూ, పద్య బంధంలోనూ కూడా అందంగా అమిరే చక్కనైన భాష తెలుగు భాష.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"సంకాశితో దయాచల పంకజ సఖ కిరణ రాగ&lt;br /&gt;పరిపూర్ణంబై, పంకేరుహ గర్భాండము&lt;br /&gt;కుంకుమ నలలింపు గ్రోవి కొమరున నొప్పెన్!"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అంటూ, సూర్యోదయాన్ని పోతన కవీంద్రుడు సంప్రదాయ రీతిలో వర్ణిస్తే -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"పొడుస్తున్న సూర్యుడు పొన్న పువ్వు చాయ&lt;br /&gt;క్రుంకుచూ భానుడూ కుంకమ్ము చాయ!"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అంటూ పల్లె పడుచు సూర్యోదయాన్నీ, అస్తమయాన్నీ తన పాటతో మన కన్నుల ముందు పరిచి  పెడుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆంధ్ర భాగవతంలోని పద్యాలు అమృతోపమానమైనవి. శ్రవణానందమే కాక, భక్తి రసానికి పరాకాష్టగా హృదయానందం కలిగించే కమ్మని కవిత -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నల్లనివాఁడు పద్మనయనంబుల వాఁడు కృపారసంబు పైఁ&lt;br /&gt;జల్లెడువాఁడు మౌళిపరిసర్పిత పింఛమువాఁడు నవ్వు రా&lt;br /&gt;జిల్లెడుమోమువాఁ డొకఁడు చెల్వలమానధనంబు దోచె నో&lt;br /&gt;మల్లియలార! మీ పొదల మాటున లేఁడుగదమ్మ! చెప్పరే!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగు పలుకుబడిలోని ఒడుపులు, ఒయ్యారాలు సంతరించుకున్న పూర్వ, ఆధునిక కవుల రచనలు ఎన్నెన్నో! ఉదహరించటానికి ఈ సంక్షిప్త వ్యాసం చాలదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగులోని సరళమైన పదజాలం, పదలానిత్యం, సంగీతానికి సరిపోయి, గానానికి ఉపకరించింది. సుప్రసిద్ధ దాక్షిణాత్య వాగ్గేయకారులంతా తెలుగు భాషను అభిమానించి, అందులోనే కృతులూ, పదములూ అల్లుకున్నారు. రాయప్రోలు వారి మాటలలో -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"తన గీతి యరవజాతిని పాటకులనుగా దిద్ది వర్థిల్లి" నది తెలుగు వాణి. అన్నమయ్య, క్షేత్రయ్య, త్యాగయ్య, కంచెర్ల గోపన్న - మొదలైన వాగ్గేయ కారులు భక్తి పారవశ్యంతో పాడుకున్న కృతులు తెలుగులోనే!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అన్నమయ్య చిన్ననాటి నుండి ఆడిన మాట అమృతవాక్యంగా, పాడిన పాట పరమ కావ్యంగా - అమరిన వాడట!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"పచ్చ కప్పురమె నూరి పసిడి గిన్నెల నించి&lt;br /&gt;తెచ్చి శిరసాదిగ ది నలది&lt;br /&gt;అచ్చెరు పడి చూడ, అందరి కన్నుల కింపై&lt;br /&gt;నిచ్చ మల్లె పూవువలె నిటు తానుండే స్వామి" ని&lt;br /&gt;గూర్చి ఎన్ని పదములో అందముగా అల్లినాడు అన్నమయ్య.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ప్రతి పదంలోను రాగం, భావం, పొందికగా అమిరే విధంగా మువ్వ గోపాల పదాన్ని తెలుగు వాణికి అలంకారం చేశాడు క్షేత్రయ్య.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఎన్నో భక్తిపరమైన కృతులను రచించి, దాక్షిణాత్య కర్నాటక సంగీతానికి తెలుగును సంగీత భాషగా తీర్చిదిద్దిన మహనీయుడు త్యాగయ్య. స్వర సాహిత్య సమ్మేళనం అద్భుతంగా సృష్టించిన వాడు ఆయన. తమిళదేశంలో పుట్టి పెరిగినా త్యాగయ్య తెలుగువాడు. ఆయన పలికినది తెలుగు పలుకు. "పలుకువేమి నా దైవమా రామ!" - అంటూ, అచ్చ తెలుగులో ఆత్మనివేదన చేసుకున్న త్యాగయ్య తెలుగుకు సంగీత సుభగత్వం సమకూర్చిన మహనీయుడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సీతమ్మకు చింతాకు పతకం చేయించి పెట్టటమే కాక సీతమ్మకనూ, రామయ్యనూ ప్రతి తెలుగింటా తన పదాలతో ప్రతిష్టింపచేసిన వాడు రామదాసుగా వాసికెక్కిన కంచెర్ల గోపన్న. భక్త్యావేశంతో గానంలో భావం రంజితం చేసి, మృదు మధురమైన పాటలు అల్లి పాడుకున్నాడు ఆయన. రామచంద్రుడితో మొరపెట్టుకున్నా, మాట్లాడినా, పోట్లాడినా, రామదాసు అచ్చ తెనుగునే వాడుకున్నాడు. అందుకే ఆయన పాట ప్రజా సంగీతమైంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"ఏ తీరుగ నను దయ చూచెదవో&lt;br /&gt;ఇన వంశోత్తమ రామా!"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అనే పాట తెలుగు నాట ఇంటింటా తమ దైవమైన రామచంద్రుడిని ఆర్తితో అభయం అడిగే పాట.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగలో - కవులు, రాజకవులు, కవయిత్రులు, శతక కర్తలు, వాగ్గేయ కర్తలు, జానపద గేయకర్తలు, మరింకెంతోమంది తేనెలూరే తెలుగు పదాన్ని తమ సాహిత్యంలో సంగీతంలో - నిక్షిప్తం చేసి ధన్యులైనారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఏ విధమైన సాంప్రదాయక సాధనం లేకుండానే నిసర్గ సుందరమైన పద్య రచనతో ఎంతో ఆత్మజ్ఞానముతో కూడిని లోక సత్యాలను చెప్పినవాడు యోగి వేమన. నిజమైన ప్రజా కవిత్వం వేమనది. ఆట వెలదిలో అపూర్వమైన సత్యాలను, నీతిని అందించిన తేట తెలుగు కవి ఆయన.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"ఉప్పు కప్పురంబు నొక్క పోలిక నుండు&lt;br /&gt;జూడ జూడ రుచుల జాడ వేరు&lt;br /&gt;పురషులందు పుణ్య పురుషులు వేరయా&lt;br /&gt;విశ్వదాభిరామ వినుర వేమ!"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అనే పద్యం నోటినుండా చదువుకోని తెలుగు వాడు ఉండడేమో!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగు భాష కాలగమనంతో పాటు ఎన్నెన్నో మలుపులు తిరిగి వైవిధ్యం కల అనేక ప్రక్రియలలో ఆరితేరి, పరిపుష్టం అయింది. వచనం చలం వంటి వారి చేతులలో పడి పదును తేలింది. నవల, నాటకం, విమర్శ, కథ, వ్యాసం, జీవిత చరిత్ర, వచన కవితి - ఇలా అనేక రూపాలలో అనంతత్వాన్ని అందుకొనే విధంగా రూపు దిద్దుకున్నది తెలుగు వాణి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అయితే, ఇంతటి భాషా సంపద ఉన్నా, ఆధునికుడైన ఆంధ్రుడికి ఎందుకో తన భాషపైన అంత చిన్న చూప! తెలుగు పాఠం చెప్పే పంతులుగారిపై విద్యార్థులకు గౌరవం ఉండదు! అన్నిటి కన్నా వింత - ఇద్దరు తెలుగువాళ్ళు ఎక్కడైనా కలిస్తే వాళ్ళు తెలుగులో సంభాషించుకోక పోవటం. ఏ ఇతర భాషలో నయినా మాట్లాడుతారు గాని, ఉగ్గుపాలతో నేర్చిన తెలుగు మాట్లాడటం ఏదో న్యూనతగా భావిస్తారు. ఈ భావన యువతరంలో ఎక్కువగా కనిపిస్తూ ఉంది. తెలుగు వారు తెలుగు మీరటం అంటే ఇదేనేమో!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మాతృభాష పట్ల గౌరవం పెంపొందించుకోవలసిన అవసరం నవతరానికి ఉంది. పంచదార చిలక వంటి తెలుగు పలుకు తెలుగు జిహ్వపై చిందులాడాలి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పారిజాత పుష్పం వలె సౌందర్యాన్నీ సౌరభాన్నీ స్వారస్యంగా వెదజల్లడమే కాదు - నిజంగానే -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"పరిమళము చెడదు, వాడదు&lt;br /&gt;పరువము తప్పదు - పరాగ భరితంబై&lt;br /&gt;నిరతము జగదేక మనోహరమగు"&lt;br /&gt;- నంది తిమ్మన&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అన్నట్లు 'నా బాణి తెలుగు వాణి' గా సర్వకాలాల లోనూ వర్థిల్లాలనే ఆకాంక్ష నాది.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-4230405351999444197?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/4230405351999444197/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/10/blog-post.html#comment-form' title='3 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/4230405351999444197'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/4230405351999444197'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/10/blog-post.html' title='తెలుగు భాష తీపిదనం'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>3</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-7281835440903463512</id><published>2010-09-10T00:04:00.005+05:30</published><updated>2011-10-07T16:10:33.528+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తెలుగు'/><title type='text'>భాషలో - తమాషాలు - ౧</title><content type='html'>ఇంద్రగంటి హనుమచ్చాస్త్రి గారి పుస్తకం నుంచి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"మేష్టారూ! ఈ తెలుగు వాక్యాలు ఎంత "చెవికిం(కం)పుగా" ఉన్నాయో చిత్తగించండి -&lt;br /&gt;౧. మద్యము సేవించువారు తమ శరీరములో పోషక పదార్థాల లేమిని కలిగియుందురు.&lt;br /&gt;౨. స్పీకరు సభ్యునితో ప్రమాణము చేయించెను.&lt;br /&gt;౩. ఈ కమిటీచే మంత్రులు ఎన్నుకొనబడగూడదు.&lt;br /&gt;౪. మన దేశమును ఆంధ్రమని పిలుతురు&lt;br /&gt;౫. ఈ సభలో మాతో సహకరించి నిశ్శబ్దముగా కూర్చుండుడు.&lt;br /&gt;౬. నిన్న బజారులో ఎవనిని చూచితినో వాడే నేడు మా యింటివద్ద ప్రత్యక్షమైనాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వ్యాకరణరీత్యా చూస్తే పై వాక్యాలలో ఏమీ తప్పున్నట్టు కనబడదు. కాని, అందులో ఏదో ఒక జీవలక్షణం లోపించి ఎబ్బెట్టుగా ఉన్నట్టుంది. లోపం ఎక్కడ ఉందంటారు.?"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"జగన్నాథం ! నీ ఆవేదన నా కర్థమయింది. వాక్యంలో ఏవైనా అపశబ్దాలుంటే - అవి పొరపాటుగా వచ్చాయనో, సరియైన పరిజ్ఞానం లేక పడ్డాయనో అనం సరిపెట్టుకోవచ్చు. తిరిగి సరిచూచుకొని దిద్దుకోవచ్చు. కాని నీ చెవికి కటువుగా వినిపించినవి అపశబ్దాలు కావు, అపవాక్యాలు!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #660000;"&gt;ఒక దేశీయుడు పలికే వాక్యానికి ఒక జీవలక్షణం వుంటుంది. అతడు వాక్యం కూర్చేతీరు, విభక్తి అతికే విధం, పలికించే కాకువు, ఒక ప్రత్యేక లక్షణంతో వుంటుంది. దానినే నుడికారం, జాతీయం, వాక్సంప్రదాయం అంటారు. అవి లోపించినప్పుడు నువ్వు ఎన్ని సాధుశబ్దాలను ప్రయోగించి వాక్యం నిర్మించినా సహజంగా వినిపించక ఎరువు సొమ్ములా, పరాయి భాషలా కనబడుతుంది. తెలిగించామనుకున్న బైబిలు, సువార్తలు మొదలైన పుస్తకాలలోని సూక్తులు, తెలుగు వారికి సరిగ్గా అందకపోవడానికి కారణం, ఆ తెలుగు తెలుగు కాకపోవడమే. పైగా ఆ వాక్యాలు అపహాస్యానికి ఉదాహరణంగా ఉపయోగించాయి కాని, ఉద్దేశించిన ప్రయోజనాన్ని నెరవేర్చలేకపోయాయి.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #660000;"&gt;ఆ కథలనే, సందేశాలనే, చలంగారు వ్రాస్తే, సూక్తులుగా తెలిగిస్తే, దానికి సాహిత్యపు విలువ వచ్చి చాలామంది ఆప్యాయంగా చదివారు.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #660000;"&gt;ఈ తెలుగు భాష జీవధర్మాన్నే - నన్నయగారు 'తెలుగున రచియించుట' అన్నా - తిక్కనగారు తెలుగుబాస వినిర్మించుట అన్నా - శ్రీనాథుడు నుడికారము సొంపెనలార అన్నా - చేమకూర వెంకన్న జాతి వార్త అన్నా - ఒక్కటే విషయాన్ని నొక్కి నొక్కి చెప్పినట్టయింది. ఈ ఎఱుకలేని ఆధునికులు అనువాదాలు చేశారుకాని, తెనుగు చెయ్యలేకపోయారు. కనుకనే ఆధనికయుగంలో 'అనువాదాలు' గా వచ్చిన చాల సంస్కృత కావ్యనాటకాలు నామరూపాలు లేకుండా పోయాయి. ఈ విషయాన్ని నీకు పూర్వ, ఆధునిక రచయతలనుంచి, ఎన్నైనా ఉదాహరణలు చూపి వివరించవచ్చు కాని, ఇది చోటకాదు. వేరొక సందర్భం అందకు వినియోగించుకుందాం.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ప్రస్తుతం నీవు ఉదాహరించిన వాక్యాల్లో లోటు ఎక్కడుందో చూద్దాం. ఈ నాడు విద్యావంతులు అంటే ఎక్కువమంది ఇంగ్లీషు చదవుకున్నవారే గనక వారికి ఇంగ్లీషు నిర్మాణంతో ఉన్న గాఢ పరిచయం తెలుగు భాషతో ఉండదు, కనుక ఇంగ్లీషలో ఆలోచించి తెలుగులో వ్రాస్తారు. ఆ విధంగా ఈనాడు ఇంగ్లీషు ప్రభావం తెలుగు మీద పడ్డట్టు పూర్వం సంస్కృత ప్రభావం తెలుగుమీద అపారంగా పడింది. ఇప్పటికే కొందరు సంస్కృత పండితులు మాట్లాడితే తెలుగులా ఉండదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అయితే సంస్కృతంతో ఉన్న గాఢ అనుబంధం వల్ల తెలుగు, సంస్కృతాన్ని ఏదోవిధంగా ఇముడ్చుకుంటుంది. కానైతే  కృతకమైనచోట లోటు కనబడుతూనే వుంటుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నీ వాక్యాల్లో ఇంగ్లీషు నుడికారం వుండడంవల్ల అవి తెలుగు వాక్యాలు అనిపించకుండా పోయాయి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౧. 'లేమిని కలిగివుండడం' అనేది Have అనే క్రియ తెచ్చిన వికృత స్వరూపం. 'పోషక పదార్థాలను పోగొట్టలుకొందురు' అంటే సరిపోతుందిగదా.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౨. 'సభ్యునితో ప్రమాణం చేయించడం' అని ఎవరూ వాడుక చెయ్యరు. 'సభ్యునిచే ప్రమాణం' అన్నది సరైన కారకం. సరియైన విభక్తితో క్రియను కలివి వాడడమే కారకం అంటే - అది తెలియకపోతే కృతకమైన వాక్యం ఏర్పడుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౩. ఇక్కడు 'బడు' అన్నది కర్మణి ప్రయోగం. అది తెలుగుకు సహజం కాదు. ఏ తెలుగువాడూ తన ప్రసంగంలో 'బడు' వాడడు. ఇది సంస్కృతం వల్ల, ఇంగ్లీషువల్ల, తెలుగులో ఎక్కువ దురాక్రమణ చేస్తోంది. దీన్ని సాధారణంగా పరిహరించడం మంచిది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౪. ఇందలి 'పిలుచుట' మనది కాదు. 'ఆంధ్రం అంటారు' అనడం సహజం. ఇది Called అనే ఇంగ్లీషు క్రియ యొక్క అజీర్ణ స్వరూపం. దీనికి లోబడిన పండితులు కూడా వున్నారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౫. 'మాతో సహకరించడం' అన్నది ఇంగ్లీషులో ఆలోచించి తెలుగులో అనడం. 'మాకు తోడ్పడండి' అనడం యుక్తం.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౬. 'ఎవడో-వాడు' అనడం తెనుగు సంప్రదాయం కాదు. సంబంధ సర్వనామం తెలుగులో వాడరు. ఇది సంస్కృతం నుంచీ ఇంగ్లీషు నుచీ తెలుగులోకి దిగమతి అయింది. పూర్వాంధ్రకవులు(పోతన వగైరా) కొందరు సంస్కృత వాసనతో వాడినా అది పద్యకవితకే పరిమితం - అని ఎంచి ఆధునిక రచయిత లుపేక్షించినారు. ఈ Relative pronoun ను పరిహరించడం కోసమే బాల వ్యాకరణం సమాస పరిచ్చేదంలో 'కర్మాదులకు ప్రాధన్నయా వివక్ష యందు...' అనే సూత్రం పుట్టింది. 'ఎక్కిన చెట్టు, తిన్న విస్తరి, విడిచిన అడవి' వంటి ప్రయోగాలు కేవలం తెలుగు జాతీయాలు; కాబట్టి 'నిన్న బజారులో చూచిన వాడే నేడు మా ఇంటికి వచ్చినాడు' అనడం సరియైన తెలుగు వాక్యం.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ నుడికారమే భాషకు ప్రాణం.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"అమృతమైనను చవుల జాత్యన్న సమమె ?" (రాయలవారు.)&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-7281835440903463512?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/7281835440903463512/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/09/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/7281835440903463512'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/7281835440903463512'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/09/blog-post.html' title='భాషలో - తమాషాలు - ౧'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-3978555603286398446</id><published>2010-09-09T22:42:00.008+05:30</published><updated>2010-09-10T00:54:51.129+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తెలుగు'/><title type='text'>భాషలో తమాషాలు - ౨</title><content type='html'>ఇంద్రగంటి హనుమచ్ఛాస్త్రి గారి పుస్తకం నుంచి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఒక సాహిత్యాభిమాని నాకు వ్రాసిన జాబులోని కొన్ని వాక్యాలు ఇక్కడ ఉదాహరిస్తున్నాను.&lt;br /&gt;"గౌరవ్యులగు ఫలానా వారికి -&lt;br /&gt;అయ్యా,&lt;br /&gt;'సమర్ధవంతం'గా కృషిచేస్తే మానవ 'మేధస్సు' సాధించలేని దేదీ లేదు. మిత్రులతో చేసిన చర్చల్లో నాకు 'సమైక్యత' కుదరలేదు."&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆయన వాక్యాలలోని కొన్ని శబ్దాల పరిశుద్ధి నాకు సందేహాస్పదం అయింది.&lt;br /&gt;గౌరవ్యులు - గౌరవార్హులు అని ఆయన ఉద్దేశమనుకుంటాను. ఇది ఉజ్జాయింపుగా తయారుచేసిన కృతక శబ్దం.&lt;br /&gt;గురు  శబ్దం మీద భావార్ధక ప్రత్యయం చేరిస్తే గౌరవం అవుతుంది. దీని మీద కొందరు  'ఆనీయ' అనే ప్రత్యయం చేర్చి 'గౌరవనీయం' అని వ్రాయడం మొదలుపెట్టారు. అది  శాస్త్రీయం కాదు. సుబంత శబ్దానికి 'అనీయ' చేరదు. అది ధాతువుకు చేరవలసినది.  'మహ్' ధాతువు కనక దానికి అనీయ చేరితే మహనీయ అవుతుంది. అట్లాగే పూజనీయ,  మాననీయ, ప్రార్ధనీయ, వంటి శబ్దాలు పుడతాయి. ఈ అర్థంలో గౌరవార్హులు,  గౌరవాస్పదులు అనవలసి వుంటుంది. కావలిస్తే గౌరవనేయ అనవచ్చు. కొంచెం కొత్త  అనిపించినా -&lt;br /&gt;గౌరవ్యులు అనేది ఏ విధంగానూ సమర్థనీయం కాదు. గౌరవ శబ్దానికి వారుద్దేశించిన అర్థంలో య ప్రత్యయం రాదు.&lt;br /&gt;ఆయన, బహుశః కౌరవ్య శబ్దం చూచి పొరబడి ఉంటారు.&lt;br /&gt;'కురు'  శబ్దానికి ఆ వంశంలో పుట్టినవాడు అన్న అర్థంలో  'అ' ప్రత్యయం(తద్ధిత) చేరి కౌరవ  అవుతుంది. కురు దేశానికి రాజు అనే అర్థంలో 'య' ప్రత్యయం వచ్చి 'కౌరవ్య'  అవుతుంది. కురు శబ్దం పోలికతో గురు శబ్దానికి కూడా య ప్రత్యయం చేర్చి  గౌరవ్య అని తయారు చేసి ఉంటారు. తాము తలచిన అర్థం వస్తుందో రాదో చూడకుండానే  -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సమర్థవంతం - సమర్థ అన్నది విశేషణం. దానిమీద వత్(మతుప్)  చేర్చరు. ఇది ఎట్టి అపశబ్దమంటే, రమ్యవంతం, మధురవంతం, సుందరవంతం వంటిది.  సమర్థంగా అంటేనే కోరిన అర్థం వస్తుంది. ఇక వత్ చేర్చడం భ్రాంతి మూలకం.  కాని, దీని ప్రయోగం పండితులనే బుట్టలో వేసేటంతగా వ్యాపించింది. పాణినీయమూ,  నిఘంటువులూ, దీనిని విశేషణంగానే భావించాయి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మేధస్సు - మేథ  అంటే బుద్ధి, తెలివి అని అర్థం. ఇది అకారాంతం. సకారాంతం కాదు. సు, దుస్,  అనే ఉపసర్గలతో సమాసమైతే - సుమేథసుడు, దుర్మేథసుడు అని అవుతుంది. దీన్ని  చూచి విడిగాకూడా సకారం తగిలించి వాడడం మొదలుపెట్టారు. అది అనాలోచితం.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సమైక్యత  - ఏక శబ్దానికి భావార్థంలో య ప్రత్యయం చేరిస్తే ఐక్యం అవుతుంది. ఏకత్వం  అనే అర్థం వస్తుంది. సమ అనవసరం. 'త, త్వ' అనేవి ప్రసిద్ధమైన భావార్ధకాలు.  తెనుగులో 'తనం' వంటివి. తెల్ల+పు తెలుపు. దీనిపై తనం అనవసరం. తెలుపుదనం  అనకూడదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;'ఐక్య' అన్నదానిలోనే భావార్థకం ఉన్నదని తెలియక  దానిపై మరల 'త' చేర్చడం తప్పు. అలాగే ప్రాముఖ్యత, ప్రావీణ్యత, ప్రాధాన్యత,  వంటి తప్పు ప్రయోగాలు వ్యాప్తిలోకి వచ్చాయి.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-3978555603286398446?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/3978555603286398446/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/09/blog-post_09.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3978555603286398446'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3978555603286398446'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/09/blog-post_09.html' title='భాషలో తమాషాలు - ౨'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-1415554844623182380</id><published>2010-01-31T21:21:00.001+05:30</published><updated>2010-01-31T21:32:01.731+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పురాణ పురుషులు'/><title type='text'>అగస్త్యుడు</title><content type='html'>శ్రీ రామరక్ష :&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జీర్ణం జీర్ణం వాతాపి జీర్ణం&lt;br /&gt;గుర్రము తిన్న గుగ్గిళ్ళు జీర్ణమై&lt;br /&gt;ఏనుగు తిన్న వెలక్కాయ జీర్ణమై&lt;br /&gt;భీముడు తిన్న పండివంటలు జీర్ణమై&lt;br /&gt;అర్జునుడు తిన్న అప్పాలు జీర్ణమై&lt;br /&gt;అబ్బాయి తిన్న పాలు ఉగ్గు జీర్ణమై&lt;br /&gt;కుంది లాగా కూర్చొని&lt;br /&gt;నంది లాగా లేచి&lt;br /&gt;తాంబేలు లాగా తాళి&lt;br /&gt;చల్లగా ఉండాలి&lt;br /&gt;శ్రీరామ రక్ష&lt;br /&gt;నూరేళ్ళాయుస్సు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తి.తి.దే వారి హిందూ ధర్మ పరిచయం పుస్తకం నుంచి - శ్రీ ముదివర్తి కొండమాచార్యులు గారు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;బిడ్డకు వుగ్గుపెట్టి పొట్ట నిమురుతూ మెల్లిగా కాలుచేతులు ముడిచి సాగదీస్తూ తల్లులు ఈ పాట పాడుతారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తనబిడ్డ అగస్త్యుడిమాదిరి తిన్నది అరిగించుకుని దినదినాభివృద్ధి పొందుతూ ఆరోగ్యవంతుడై, ఆయుష్మంతుడై సుఖంగా వుండాలని తల్లి కోరుకుంటుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ప్రాతః స్మరణీయుడైన ఈ అగస్త్యుడు దైవాంశసంభూతుడు. మహా తపస్వి. ఉదారచరితుడు. కరుణాస్వభావుడు. వీర్యవిక్రమసంపన్నుడు. ఆయన త్యాగమయ జీవితం చతుర్యుగాలకు విస్తరించి వుంది.&lt;br /&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;జననం:&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; అగస్త్యుడు మనమాదిరి మాతృగర్భం నుంచి ఉదయించలేదు. కలశం నుంచి ఉద్భవించాడు. ఆయన పుట్టుక బహు విచిత్రమైనది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇక్ష్వాకు పుత్రుడైన నిమి అనే రాజు తన కులపురోహితుడైన వసిష్ఠ మహర్షితో "నేను ఒక యాగం సంకల్పించాను. ఆధ్వర్యులుగా వుండి మీరాయజ్ఞం జరిపించి నన్ను కృతార్థుణ్ణి చెయ్యండి" అని వేడుకుంటాడు. అందుకు వసిష్ఠుడు 'రాజా! దేవేంద్రుడు ఇంతకుమునుపే తన యాగానికి నన్ను హోతగా నియమించాడు. అది పూర్తి కాగానే వచ్చి మీ క్రతువు నిర్వహిస్తాను. అంతవరకు కొంచెం ఓపికపట్ట' మని చెప్పి వెళతాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సవనానికి కావలసిన సర్వపదార్ధాలూ సమకూర్చుకొని వుండటం చేత నిమి చక్రవర్తి ఆయన వచ్చేవరకు తాళలేక గౌతమమహర్షిని పురోహిునిగా నియమించి, అత్రి చ్యవనాది ఋషులను ఋత్విక్కులుగా పరిగ్రహించి సత్రయాగం సాగిస్తుంటాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;గురశిష్యుల శాప ప్రతిశాపాలు&lt;/div&gt;ఇంద్రయాగం పరిసమాప్తి చేసి వసిష్ఠుడు వస్తాడు. ఇక్కడ నిమి చక్రవర్తి యజ్ఞం జరుగుతూ వుంటుంది. అది చూడగానే వసిష్ఠునకు ఒళ్ళు భగ్గుమంటుంది. 'గురుణ్ణి నన్ను తిరస్కరించి మరొక్కని గురువుగా స్వీకరిస్తాడా? ఏమి వీని కండకావరం! ఇతని పొగరణుస్తాను' అంటూ వసిష్ఠుడు యాగశాలలోకి ప్రవేశిస్తాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;బడలికవల్ల పగటిపూటనే ఒకచోట నిదురిస్తున్న నిమిని గ్రుడ్లురిమి చూస్తూ&amp;nbsp; నన్ను నిర్లక్ష్యం చేసిన నేరానికి నీవు శరీరం విడుతువు గాక! అని శపించి ధిక్కరిస్తాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నిమి నిద్రమేల్కొని 'నేను నీ శిష్యుణ్ణి. నిరపరాధిని. వృథాగా నన్ను శపించావు. దురాత్ముడవైన నీవుకూడా నాలాగానే దేహం వీడుదువు గాక!' అని గురువుకు ప్రతిశాప మిస్తాడు. ఇలా గురుశిష్యులు పరస్పరశాపాల వల్ల విదేహులవుతారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వశిష్ఠులు దుఃఖంతో బ్రహ్మ దగ్గరికి వెళ్ళి 'నిమి శాపం మూలాన నా స్థూలదేహం నశించింది. సూక్ష్మశరీరంతో మీ పాదాల దగ్గరికి వచ్చాను. నాకు స్థూలకాయం ప్రాప్తించే ఉపాయం చెప్పిండి' అని దీనంగా వేడుకుంటాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;విరించి కరుణించి 'నీవు మిత్రావరుణుల తేజస్సులందు యోగవిద్యాబలంతో ప్రవేశించి మళ్ళీ దేహాన్ని ధరించు' మని పలికి పంపుతాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఒకనాడు మిత్రావరుణులు సాగరతీరాన సంచరిస్తూ త్రిలోక సుందరియైన ఊర్వశిని తిలకిస్తారు. వారివురి తేజస్సును అప్సరస ఒక కలశంలో వుంచుతుంది. ఆ కలశం నుంచి వసిష్ఠుడు, అగస్త్యుడు ఉద్భవిస్తారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కుంభం నుంచి జన్మించడంచేత కుంభసంభవుడు, మిత్రావరుణుల పుత్త్రుడవండం వల్ల మైత్రావరుణి, ఊర్వశి నందనుడు కాబట్టి ఔర్వశేయుడు అనే పేర్లతో అగస్త్యుడు ప్రశస్తి వహిస్తాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;లోకహితార్థం ఆయన చేసిన ఘనకార్యాలు అనన్యసాధ్యాలు, అత్యద్భుతాలు. ఆయన ఆకారంలో పొట్టివాడు. కాని శక్తి సామార్థ్యాలలో, బుద్ధి చాతుర్యంలో గట్టివాడు. వాతాపిదైత్యుని గుట్టుగ దిగమ్రింగి గర్భగోళంలో జీర్ణించుకొన్న మహానుభావుడీయన.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;వాతాపీ! బయటికి రా!&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;మణిమతీపురంలో ఇల్వలుడు, వాతాపి అనే అన్నదమ్ములుండేవారు. వాళ్ళు రాక్షసులు. క్రూరకర్ములు. ఇల్వలుడు ఒక బ్రాహ్మణుని భక్తితో ఆరాధించి అన్ని కోరికలు సిద్ధింపజేసే మంత్రాన్ని ఉపదేశించమని ప్రార్థిస్తాడు. విప్రుడు తిరస్కరిస్తాడు. అందుచేత ఇల్వలుడికి ఆయన మీద పట్టరానంత ఆగ్రహం కలుగుతుంది. అతనితోపాటు బ్రాహ్మణజాతినంతా సర్వనాశనం చెయ్యాలని వాడు సంకల్పిస్తాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;దానవులు కామరూపులు గనుక ఇల్వలుడు విప్రవేషం ధరించి సంస్కృతభాష మాట్లాడుతూ భూసురులను అనుదినం భోజనానికి ఆహ్వానించేవాడు. మేకగా మారిన వాతాపిని వధించి వాని మాంసం చక్కగా వండించి ఆ వచ్చిన అతిథులకు వడ్డించేవాడు. వారు కమ్మగా ఆరగించిన తర్వాత ఇల్వలుడు తృప్తి అయిందా అని అడిగి 'వాతాపీ! బయటికి రా!' అని బిగ్గరగా తమ్ముణ్ణి పిలిచేవాడు. పిలుపు వినగానే వాడు పునర్జీవితుడై మేకలాగా మే, మే అని అరుస్తూ భోక్తల పొట్ట చీల్చుకొని వెలుపలికి వచ్చేవాడు. అతిథులు హరీ అని అసువులు విడిచేవారు. ఇలా ఎందఱో అమాయకులు హరీ అన్నారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అగస్త్యుడు బ్రహ్మచర్యాశ్రమం స్వీకరించి చాలాకాలం దారుణమైన తపస్సు చేస్తాడు. అడవుల్లో సంచరిస్తూ అతడొక రోజు చెట్టు కొమ్మ నుంచి తలక్రిందుగా వ్రేలాడుతున్న వ్యక్తుల్ని చూసి విస్తుపోయి 'మీరెవరు? ఎందుకిలా వ్రేలాడుతున్నారు?' అని ప్రశ్నిస్తాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వారు 'అయ్యా! మేము మీ పితరులం. నీవు పెళ్ళి చేసుకొని బిడ్డలను కనకుండ బ్రహ్మచారివై తపస్సు చేస్తున్నావు. అందువల్ల ఊర్ధ్వగతులు చెడి మేమిలా అల్లాడుతున్నాం. ఇప్పిటికైనా నీవు పెళ్లాడి కొడుకులుగంటే మాకు అధోగతులు తొలగి పుణ్యగతులు ప్రాప్తిస్తాయి' అని విచారంతో చెబుతారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అగస్త్యుడు అందుకంగీరించి సంతానార్థియైన విదర్భరాజుకు తన తపశ్శక్తి చేత ఒక కుమార్తెను ప్రసాదిస్తాడు. ఆమె పేరు లోపాముద్ర. నీటిలో తామరవలె, అభ్యాసనపరునియందు విద్యవలె ఆ బాలిక దిన దినాభివృధ్ధి పొందుతుంది. రూపవతియైన లోపాముద్ర పెరిగి పెల్ళి యీడుకు రాగానే విదర్భేశ్వరుడు తనయకు తగిన వరుణ్ణి అన్వేషిస్తుంటాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అంతలో అగస్త్యుడు అతని దగ్గరకు వచ్చి తనకు లోపాముద్రనిమ్మని అడుగుతాడు. విదర్భపతి మునికోరిక విని 'నారబట్టలు ధరించి, కందమూలాలు భుజిస్తూ, అడవుల్లో ఘోరమైన తపస్సుచేస్తూ కృశించియున్న ఈ బ్రాహ్మణుడు సుకుమారియైన నా సుతను పెళ్ళాడి ఏమి సుఖపెడతాడు? భోగాలనుభవించదగిన కన్యను తెలిసి తెలిసీ ఈ యతికి ఎలా ఇవ్వను? ఇవ్వకుంటే వూరకుంటాడా? శపిస్తాడు గాని సహింపడు. దైవమా! ఏమి గతి!' అని లోలోపల కుములుతుండగా లోపాముద్ర తల్లిదండ్రుల దగ్గరకు వచ్చి, ఈ మునీంద్రుడుకి నన్ను ప్రీతితో ఇచ్చి పెళ్ళిచేయండి అని నచ్చచెపుతుంది. వారు వైభవోపేతంగా అమ్మాయిని అగస్త్యున కిచ్చి వివాహం చేస్తారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అగస్త్యుడు లోపాముద్రను పరిగ్రహించి ఆమె ధరించిన దివ్యాంబరాలనూ, ఆభరణాలనూ అప్పటి కప్పుడే విసర్జింపజేసి, నారచీరలు కట్టించి గంగాద్వారం చేరుకుంటాడు. అక్కడ తపస్సు చేస్తుండగా మునికి సంసారాభిలాష కలుగుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;లోపాముద్ర భర్తను చూసి 'నాథా! నాకు అందమైన చీరలు సుందరమైన నగలు తెచ్చియివ్వండి' అని కోరుతుంది. అగస్త్యుడు ధనం కోసం తపశ్శక్తిని వృథా చేయడం ఇష్టం లేక శ్రుతపర్వుడనే రాజును ధనం కోసం ఆశ్రయిస్తాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ రాజు తనకు ఆదాయవ్యయాలు సమానం కావడం వల్ల మిగులు ధనం లేదని తెలిపి, అగస్త్యుని బ్రధ్నస్యుడనే ప్రభువు దగ్గరికి తీసుకువెళతాడు. బ్రధ్నస్యుడి పరిస్థితి అలాంటిదే అని తెలుసుకొని, ముగ్గురూ త్రసదస్యుడనే జనపతి దగ్గరకు పోతారు. త్రసదస్యు డగస్త్యునితో 'ఈ మణిమతీ నగరంలో ఇల్వలుడనే దైత్యుడు వాతాపి అనే తమ్ముడితో వుంటున్నాడు. ఈ లోకంలో అందరికన్నా వాడే గొప్ప ధనవంతుడు. అతడు మన అభీష్టాన్ని తప్పక నెరవేర్చగలడు' అని అంటాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;రాజర్షులు ముగ్గురూ మహర్షిని వెంటబెట్టుకొని ఇల్వలుడి దగ్గరికి వెడతారు. ఇల్వలుడు వారిని అర్ఘ్యపాద్యాలతో అర్చించి ఎప్పటిమాదిరి వాతాపిని సంహరించి అగస్త్యుడికి ఆహారంగా సమర్పిస్తాడు. ముగ్గురు రాజులు ముందుగా మునీంద్రునితో వీని యింటిలో భుజింప వద్దనీ, విత్తమిస్తే తీసుకొని వెడదామనీ రహస్యంగా విషయమంతా వివరించారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అగస్త్యుడు అణుమాత్రమైన చలించక అతడు పెట్టిన ఆహారాన్ని ఆరగిస్తాడు. మౌని ఆరగించిన వెనుక మునుపటిలాగా ఇల్వలుడు తమ్ముణ్ణి రమ్మని పిలుస్తాడు. అతడు పిలిచేలోపల తాపసి తన కడుపు తడువుకొంటూ గర్రున త్రేపుతాడు. వాతాపి ఆ క్షణంలోనే అగస్త్యుని బొజ్జలో జీర్ణమై పోతాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇల్వలుడు మునిశక్తికి భయపడి ఏమీ జరగనట్లు ఎంతో ఉల్లాసం నటిస్తూ వినయపూర్వకంగా అతని రాకకు కారణమడుగుతాడు. అగస్త్యుడు కూడా ఏమీ ఎరగనట్లు కనిపిస్తూ 'నీ దగ్గర అపారధనరాసులున్నాయని తెలిసి ఈ రాజవరులతో ఇక్కడికి వచ్చాను. ఒక్కొక్క భూపతికి పదివేల గోవులు, పదివేల గద్దెల బంగారం ఇవ్వు. అంతకు రెట్టింపు గోధనం, సువర్ణమయమైన రథం నాకివ్వు' అని అడుగుతాడు. ఆ విధంగానే ఇల్వలుడు సమర్పిస్తాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అగస్త్యుడు ఆ ద్రవ్యంతో ఆశ్రమం చేరి లోపాముద్ర కోరిక తీర్చి 'దేవీ! నీకు పదిమందితో సమానులైన వేయిమంది పుత్రులు కావావా ? వెయ్యిమందితో ధీటైన ఒక్క కుమారునే కోరుకుంటావా? చెప్పు' అని అడుగుతాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మహాసాధ్వియైన రాజపుత్రి పతిని చూసి 'ప్రాణేశ్వరా! తమవంటి వీర్యగుణ సంపన్నుడైన ఒక్క ఉత్తమ తనయునే కోరుతున్నాను.' అని అంటుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;లోపాముద్ర ఏడేళ్ళు గర్భం ధరించి దృఢదస్యుడనే సువుత్రుణ్ణి కంటుంది. దృఢదస్యునకు తేజస్వియైన ఇధ్మవాహుడనే కుమారుడు పుడతాడు. ఈ రీతి అగస్త్యుడు పుత్రపౌత్రవంతుడై తన పితరులకు పుణ్యగతులు కలిగిస్తాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కన్నతల్లినీ, ఉన్న వూరునూ శాశ్వతంగా విడిచి పెట్టడం ఎంతటి త్యాగపురుషులకైనా శక్యం గాదు. ఇది పరోపకారపారీణుడూ, స్వార్థరహితూడా అయిన అగస్త్యునికే చెల్లింది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;మా యిద్దరిలో ఎవరు గొప్ప&lt;/span&gt; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అగస్త్యుడు లోపాముద్రతో వారణాసిలో విశ్వనాథుణ్ణి సేవిస్తూ గడుపుతున్న రోజులవి. నారదభగవానుడు తీర్థయాత్రలు చేస్తూ వింధ్యపర్వతం దగ్గరకు వస్తాడు. వింధ్యాచలం అతడికి ఎదురేగి అర్ఘ్యపాద్యములిచ్చి ఆదరించి చేతులు జోడించి 'మహానుభావా! మీ దర్శనం వల్ల నా జన్మ చరితార్థమయింది. సర్వపర్వతకులంలో మాన్యుడనయ్యాను, ధన్యణ్ణాయ్యను.' ఒక్క విన్నపం.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;'ఈ మహీమండలంలో మీరు చూడని గిరులు లేవు. మందర గంధమాదనాది పర్వతాలు ఒకపాటివి. ఇక చిరుకొండల మాట చెప్పనవసరం లేదు.ఒక్క మేరుగిరి మాత్రమే నాతో ప్రతిఘటించగలదు. మహర్షీ! కొన్నళ్లుగా ఆధిక్య విషయమై మా మధ్య రవరవలు చెలరేగుతున్నాయి. మా యిరువురి తారమమ్యం మీకు బాగా తెలుసు. మొగమాట పడక పక్షపాతం విడిచి మా యిద్దరిలో ఎవరు గొప్పో చెప్పిండి' అని అడుగుతుంది&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నారదుడు కలహప్రియుడు కదా! లోకోపద్రవకారణమైనప్పటికీ ఆ కొండలు రెంటికి తగవు పెట్టి తమాషా చూడాలని అనుకుంటాడు. ఆయన ఒక్క క్షణమాగి వింధ్యగిరితో 'ఓ శైలమా! మాలో ఎవరెక్కువ అని నీ వడగినట్లే మేరునగం కూడా మా ఇద్దరిలో ఎవరు గొప్ప అని నన్ను ప్రశ్నించింది'. నీ శక్తి నీకు, తనశక్తి మేరువుకూ తెలియదా? కావాలని మీరు నా బుద్ధిపాటవం పరీక్షిస్తున్నారు. నిజంగా మీ వుభయుల బలాబలాలు నాకు తెలీవు. కానీ మీ మాటలు మాత్రం కోటలు దాటుతున్నాయి. మీ గర్వోక్తులు విని సహించలేక పోతున్నాను. వాస్తవం చెప్పవలసివస్తే మహిమలో మీ యిద్దరికంటే శ్రీశైల వేంకటాచాలాలు ఎంతో గొప్పవి. మీ మిడిసిపాటు వాటికి లేదు. అయ్యా, మాలాంటి తీర్థయాత్రాపరులకు మీ గొడవలతో ఏమి పని?&amp;nbsp; వెళ్ళివస్తాను.' అంటూ నారదు డక్కడనుండి నిష్క్రమించాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;దేవమునీంద్రుని పలుకులు ములుకలై వింధ్యగిరిని బాధిస్తాయి. అతనికి మేరుపర్వతంపై పగసాధించాలనే ఆరాటం అంతకంతకూ అధికమవుతుంది. అతడు తన మనస్సులో 'శత్రువును జయించని వాని జన్మ మొక జన్మమా? తనంతటి విరోధి ఒకడు తన కళ్ళముందు విర్రవీగుతంటే కంటికి నిద్రవస్తుందా? వంటకం రుచిస్తుందా?' అసలెవ్వరితోనూ కాలు దువ్వరాదు. .కాలు దువ్వినప్పుడు కసి తీర్చుకొనక వెనుకంజ వేయరాదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మేరుగిరి అదృష్టం తలుచుకుంటే నా గుండె భగ్గుమంటుంది. పగటిపూట భానుడు, రాత్రులందు చంద్రగ్రహతారకలు అతని చుట్టూ ప్రదక్షిణం చేయడమా? నీకీ కర్మ ఎందుకని ప్రశ్నిసేతం విధినియమం అంటాడు. మేరు విజృభణం కనులారా చూస్తూ ఎలా సహించడం? సూర్యచంద్రులు మేరుగిరికి ప్రహరి తిరుగకుండా నిరోధిస్తాను. గగనతలాన్ని ఆక్రమిస్తాను' అంటూ వింధ్యపర్వతం త్రివిక్రమ స్వరూపం ధరిస్తుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వింధ్యపర్వతం అడ్డగించడం చేత రవితేరు ఆకాశమధ్యంలో అట్టే ఆగిపోతుంది. సూర్యచంద్రగమనాలు కట్టుబడిపోవడం వల్ల ఇది పగలు, ఇది రాత్రి అని భూలోక వాసులకు తెలియడంలేదు. వర్షాలు కురియవు. జగములు అంధకారబంధురాలైనాయి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ అకాల ప్రళయానికి దేవమునీంద్రులు తల్లడిల్లి బ్రహ్మలోకానికి పోయి పరమేష్ఠిని పలువిధాల స్తుతిస్తారు. బ్రహ్మదేవుడు మునీశ్వరులకు అగస్త్యుడిని ప్రార్థించమని చెబుతాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;బృహస్పతి, మునీశ్వరులూ కుంభసంభవుని కడకేగి 'మహాత్మా! మీ ప్రతాప ప్రభావాలూ, ఔదార్యమూ పొగడ తరమా? బ్రహ్మదేవుని ఆజ్ఞవల్ల మిమ్మొకటి కోరటానికి వచ్చాము. వింధ్యపర్వతం మేరువుతో పోటీపడి నక్షత్రగ్రహ తారాచక్రాన్ని చిక్కుపరిచింది. ఈ ఆపద బాపటానికి మీరే సమర్ధలని బ్రహ్మ పంపగా వచ్చాము.' అంటారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వాచస్పతి మాటలు విని అగస్త్య మునిపుంగవుడు&amp;nbsp; 'మీరు నన్నింతగా వేడుకోవడం దేనికి? కార్యం చక్కదిద్దటానికి సర్వవిధాలా యత్నస్తాను. అన్నిటికీ మనపాలి కల్పవృక్షం విశ్వనాథుడున్నాడుగదా! మీరు నిశ్చింతగా మీ నివాసాలకు వెళ్ళండి' అని వారిని సాదరంగా వీడ్కొల్పుతాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇంకా వుంది.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-1415554844623182380?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/1415554844623182380/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/01/blog-post_8402.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/1415554844623182380'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/1415554844623182380'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/01/blog-post_8402.html' title='అగస్త్యుడు'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-2950159136356454331</id><published>2010-01-31T14:35:00.000+05:30</published><updated>2010-01-31T14:35:06.478+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='విశ్వకర్మ'/><title type='text'>ధర్మపాల విజయము</title><content type='html'>ఉత్తర భారతావనిలో కళలకు కాణాచియై కళ్యాణపురంబు కలదు. అందు శిల్పకళాకోవిదుడైన విశ్వకర్మ వంశీయుడగు ధర్మపాలుడు అను శిల్పాచార్యుడు కలడు. అతడు విద్యలలో బృహస్పతితో సమానుడు. సకల శాస్త్ర మంత్రసిద్ధుడు. అతని శిల్పచాతుర్యమునకు ప్రభువులు మెచ్చి అర్థాసనమిచ్చి గౌరవించిరి. అతనినాశ్రయించి ఎందరో శిల్పకళాకోవిదులు జీవించుచున్నారు. అతని శిల్పశాలయందు అగ్ని, జల, వాయు యంత్రములు అమర్చబడియున్నవి. ఆ కళాక్షేత్రమున కులదైవములగు శ్రీ విశ్వకర్మ భగవానుడు, శ్రీ కామాక్షిదేవి ఆలయములు నిర్మించి ప్రతిష్టించి నిత్యము శిల్పాచార్యులు ఆరాధించుచుందురు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ ధర్మపాలునకు రుద్రసేన, భద్రసేన, ఇంద్రసేనులను కుమారులు గలరు. వారు తండ్రితో సమాన ప్రతిభావంతులు. నియమ నిష్టాగరిష్టులు, మంత్రవేత్తలు. గదా, ఖడ్గ, బాణ యుద్ధములలో నిపుణులు. ఆ శిల్పాచార్యులు భస్మ, రుద్రాక్షమాలా విభూషితులై సదా వేదాధ్యయనమొనర్చును. శరణాగతత్రాణ బిరుదాంకితులై వెలయుచుండిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ శిల్పాచార్యులు తమ శిల్పకళానైపుణ్య ముట్టిపడునట్లు సువర్ణ, రజిత, తామ్ర, కాంశ్యాది లోహంబులతో&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;విగ్రహములు చేయుచుండిరి. వెండి పన్నెండువంతులు, రాగి పదునారు వంతులు, బంగారు పదివంతులు కలిపి మిశ్రమలోహము న దైవ విగ్రహములు రూపొందించి మృత్యువు, దరిద్రము నశించును. శాస్త్రవిధిననుసరించి పంచలోహమును తయారుచేసి మయ సిద్ధాంతాను సారముగా చేయుచుండిరి.&lt;br /&gt;ఉత్తమ నవతాళము ననుసరించి&amp;nbsp; శిరస్సుపొడవు నాలుగంగుళములు, ముఖము పొడవు పన్నెండంగుళములు, కంఠము నాలుగంగుళములు, స్తనమధ్యము వరకు పండ్రెండంగుళములు, స్తన మధ్యము నుండి నాభివరకు పండ్రెండంగుళములు...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ విధముగా నవతాళ ప్రమాణమున దైవ విగ్రహములను సర్వాంగసుందరముగ రూపొందించి, ఇంకను ప్రజోపయోగకరములగు నిత్యావసర వస్తువులను, విలాసవంతులు భోగములకుపయోగించు అలంకార సామగ్రులను, ఎన్నెన్నో చిత్రవిచిత్ర వస్తువులను ఆకర్షణీయముగా నిష్ణాతులగు శిల్పాచార్యులచే తయారు చేయించి బండ్లపై సిద్ధము చేయించి, దేశము నలుమూలల విక్రయించుచు విశేషఖ్యాతిని గడించుచు, అపరిమితి ధనంబార్జించుచు, తిరిగితిరిగి కొంత కాలంబునకు కాంచీపురంబు ప్రవేశించిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ప్రసిద్ధ శిల్పకళా పోషక నగరమని ప్రశస్తిగాంచిన ఆ కాంచీ పట్టణమున తమకు పూర్వమిత్రుడు కామకోటి పీఠాధిపతియగు శ్రీ శంకరాచార్యులను కలుసుకొని అతని ఆతిధ్యమును, సత్కార్యములను పొందినవారై, శ్రీ ఏకామ్రేశ్వరుని దర్శించి, కామాక్షీదేవిని సేవించి, వరదరాజ స్వామిని పూజించి, ఆలయ శిల్పసౌందర్యము వీక్షించి తమ జన్మ సఫలత నొందెనని సంతుష్టాంతరంగులైన ఆ శిల్పబ్రహ్మలు తమ వ్యాపారమునకనువగు స్థలమును శ్రీ కామాక్షీదేవి ఆలయ ముఖద్వారమున నున్న సువిశాల భూభాగముగా నిర్ణయించుకొన్నవారై అందు గుడారములనిర్మించి, తమ వద్దనున్న వస్తువునందు ఆకర్షణీయముగా వరుసలు దీర్చి, పేర్చి అలంకరించిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇంకను అనేకములగు వస్తువులను మెరుగులు దిద్ది అందముగా అలంకరించి అమ్ముచుండగా పురజనులు వానిని కొనుటకై కొల్లలుగా వచ్చుచుండెను. ఏ వస్తువైనను ఎత్తునకు రెండెత్తుల బంగారము నకు తూనికతో యేవిధమగు మారుబేరములు లేక విక్రయించుచుండిరి. నానాటికి నగర పరిసర ప్రాంతముల నుండి ప్రజలు వివిధ వాహనములపైనను, కాలినడకను, నగరమునకు వచ్చుచుండిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆనాడు మహాశివరాత్రి పర్వదినము. కామాక్షీదేవి దర్శనముకై కాంచీపురాధీశుని గారాలతనయ తన చెలికత్తెలతో కూడి ఆలయమునకేతెంచి దేవిని దర్శించి, ఆలయప్రాంత విశేషముల తిలకించుచు కాంశ్యపాత్రలలో అత్యన్త ఆధునికమగు పద్ధతులతో యిరువైపుల రెండుమయూరములు పురివిప్పియున్నట్లుగా చిత్రించి వానిమధ్యనొక అద్దమునమర్చి, దానికి పొందికగా మూతనమర్చి, దానియందే అలంకరణ సామగ్రియిముడు నట్లును, చేతికనువుగనుండి మనోజ్ఞమగు శిల్ప చాతుర్యముగల ఆ దర్పణమును చూచి దానిపై మనసుపడెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;రాజకుటుంబ రక్షకుడుగా సపరివార సమేతుడై తోడువచ్చిన సూరన మంత్రి రాజకుమారి మనసెరిగినవాడై, ధర్మపానునిచేరి ఆచార్యా! మా రాకుమారి మీ శిల్ప నైపుణ్య ప్రతిభతో సృష్టించబడిన ఆ శృంగార దర్పణముపై మనసు పడినది కనుక దానిని మా రాజకుమారికి కానుకగా సమర్పింపుడనెను. అందుకు ధర్మపాలుడు మంత్రిశేఖరా! మేము దేశమునందెల్లెడ కాంశ్యవస్తు విక్రయమొనర్చుచుంటిమి. మా శిల్ప విజ్ఞతకు, హస్తకళా కౌశలమునకును మెచ్చి, ముగ్ధులై భూవలయమునగల భూపతులు సంపన్నులు, మమ్ములను సన్మానించి సమాదరించుచున్నారే గాని, కానుకగా ఇమ్మనిన వారులేరు. అదియునుగాక శ్రీమంతులైన మీవంటివారికి కానుకగా నొసంగుట మా శిల్పశాలా నియమములకు విరుద్ధము. కనుకు మూల్యమును చెల్లించి ముకురమును సరియగు వెలకు కొనుడు. అని పల్కిన మంత్రి వర్యుండిట్లనియె.&amp;nbsp; కళానిధి అభీష్టము ప్రకారము మా ప్రభువులకు విన్నివించి మూల్యము నిప్పింపగలము. ప్రభువుతో మీకు పరిచయమును కల్పింతుము. మీరు సభకురండు అని పల్క ధర్మపాలుండు తనకుమారుడగు రుద్రసేనుని రాజసభకంపెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కుత్థ్సిత బుద్ధియగు ఆమంత్రి రాజువద్ద కరిగినవాడై ప్రభూ! మన కాంచీపురమునకు కాంశ్యకారులగు వ్యాపారుల బృందమొకటి వచ్చి వస్తువులను విక్రయించుచున్నారు. నేడు రాజకుమారి ఆలయమునకేగి వచ్చుచు మార్గమధ్యమున నున్న ఆ యంగడిలోని ఒక అద్దముపై ముచ్చట పడినది. వెలయివ్వనిదే ముకురమును ముట్టరాదని వారలనిరి. అద్దములేకున్న అంతఃపురి రానని రాకుమారిగారు హటము వేసిరి. ఇట్టి స్థితిలో మూల్యమును చెల్లింతుమని పల్కి ఆ విశ్వకర్మకులుని వెంటనిడుకొని వచ్చితిని. అద్దము అమ్మాయిగారి సదనమున జేర్చి ఈ విషయమును మీ కెరింగింప వచ్చితిని. వీడు ధనమునకై వచ్చి దయ్యమువలె నా వెంటబడి తిరుగుచు వేధించుచున్నాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వీడు అమ్మెడు కంచుపాత్రలకు ఎత్తుకు రెండెత్తుల బంగారము చొప్పున వెలయట! మన నగరమునగల బంగారము నంతయు దోచుకొనుచున్నారు. ప్రభూ! వారడిగిన వెలయిచ్చి పంపమందురా! తమ ఆజ్ఞ - సెలవిండు అని మంత్రి పలుక, చోళభూపతి కోపమున మంత్రినుద్దేశించి, ఇట్లనియె - ఏమీ కమ్మరవాని కింత కండపొగరు? ఏదీ వానినిటు రమ్మనుడని అతని సభకు రప్పించి, ఏమిరా కాంశ్యాకారాధమా ముచ్చటపడి మా కుమారి కోరినదే తడవుగా మహా ప్రాసాదమని సమర్పించు కొనుటకు మారు మూల్యము నిమ్మనుచున్నారా? అటయిన ఇదివనుము. వ్యాపారార్థము మా నగరమున సరుకుల నమ్ముకొన్నందుకు సుంకమును చెల్లింపుడు. సుంకములేని వ్యాపారమెందైనను గలదా? కనుక సుంకము చెల్లించి రాజానుమతిని పొంది మీ వ్యాపారము సాగింపుడని పలుకగా, రుద్రసేనుడిట్లనియె.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అయ్యారే! ఇదెక్కడి న్యాయము మహారాజా, ఆసేతు శీతాచల పర్యంతము మమ్మిప్పటి వరకు సుంకమడిగిన రాజులు కానరారు. మా కళా నైపుణ్యమునకు మెచ్చి మమ్ము గౌరవించి సన్మానించి, మా వ్యాపారమును ప్రోత్సహించిరేకాని, మమ్ము సొమ్ములడిగినవారు లేరు. జగతికి కళలే మూలాధారములు. ఆ కళలను, కళాకారులను, అగౌరవించిన రాజులుగాని, రాజ్యముగాని, అర్థవిహీనులై, దరిద్రముల కాటపట్టులగును.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వెల ఇచ్చెదమని నమ్మించి మోసగించుట తగదు. యీ దుష్కృత్యముతో మీరు అపకీర్తి పొందుదురు. అని పలుకగా, రాజు ఉగ్రుడై సైన్యాధ్యక్షునితో నిట్లనియె.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;దండనాయకా, వీడెంత పొగరుబోతు. శిల్పులు మన ఊరలేరా? ఇట్లెవరైన మర్యాదదప్పి మసలినారా ? ఈ&amp;nbsp; రాజధిక్కారమునకు వీనిని కొట్టుడు, తిట్టుడు, తన్నుడు, తలదీయుడని ఆజ్ఞాపించెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;రాజాజ్ఞను శిరసావహించి తన పై బడి వచ్చు సాయుధులగు సైనికులపై కోపించిన రుద్రసేనుడు తనచేతనున్న 'తూచుకోలను' మంత్రించి ప్రయోగించెను. యంత్ర సహితమును, మంత్రపూరితమును అగు ఆ 'తూచుకోల' ఇంతింతై, అంతై మహామారణాయుధమై విజృంభించి ఆ సైనికుల నందరను దునుమాడెను. తూచుకోల సాయమున తానొక్కడే సేనాసమూహముల నిర్జించి సురక్షితముగా తండ్రిని జేరి సంగతిని సవిస్తరముగా నెరింగించెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మంత్రశాస్త్రసిద్ధుడు, దివ్యాస్త్ర ప్రయోగ ప్రవీణుడు అయిన రుద్రుసేనునిచే తుత్తునియలై పడిన తన సైనికుల పాటునకు రజ్జితుడైన రాజుతో దుష్టబుద్ధియగు సూరనామాత్యుడు, రాజా! విదేశ వ్యాపారులగు కాంశ్యకారులచే భంగపడుట మన రాజరికమునకే అవమానకరము. కనుక యుద్ధమొనర్చియైనను ఆ కంచరుల సంఘమును సమూలముగా నాశనమొనర్చకున్న అపకీర్తి పాలగుదుము అని పొగవేయజొచ్చెను. హితైషులగు ఇతర మంత్రులు మహారాజా వ్రేలు నలిగిన రోలంతైనది, రోలు నలిగిన ఇంకెంతగునో కదా, వృధావైరమున మన సైనికుల ప్రాణములు, మనకు ధనమును నశించును గదా యని బోధించిరి. కానీ దుష్ట చిత్తులగు మంత్రులు, మహారాజా, ఇప్పుడు మనము వెనుకంజవేసిన అసమర్థుల మనుకొనరా? ఇంతయై ఇప్పుడు అద్దమునకు మూల్యమిచ్చిన అవమానము కాదాద, ఈ సంగతి తెలిసి శతృవులు విజృంభింపరా?పరరాజులు పకపక నవ్వరా? అని సంగరోత్సాహమును కల్పించి యుద్ధసన్నద్ధలైరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సమరోత్సాహులై తమపై విజృంభించి వచ్చువారికి ధర్మపాలుడు వినయముగా సందేశమంపెను. మహారాజా! గోటబోవు దానిని గొడ్డట నరుకబోవుచున్నారా? యుద్దము సర్వానర్థములకు మూలము. అద్దము మూల్యమునకన్న సైన్యముల మూల్యము తక్కునని అనుకొంటిరా? దుష్టుల దుస్తంత్రములను విని కీడును కొని తెచ్చుకొనకుడు నిదురించు సింహముల తట్టిలేపుట తగదు. గుట్టుగా జీవించు ప్రజల కష్టముల పాలొనర్పకుడు అని సందేశమంప పెడచెవినిడి సంగరమునకే సమాయత్తపడుచున్న రాజానుమతం బెరిగిన ధర్మపాలుడు కుమారుల చేరబిలచి, నాయనలారా! రాజునకు కాలము చేరువైనది. మీరు యుద్ధమునకు సిద్దముకండు అని పలుకు వారు సర్వాస్త్ర శస్త్రముల ధరించి, ఆదిదేవుడగు శ్రీ విశ్వకర్మ భగవానునికి కృతాంజలులై ధ్యానించిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పంచబ్రహ్మాత్మకుడైన ఆ విశ్వకర్మభగవానుని, సర్వాస్త్ర పటిష్టతమొనర్చి, ఆవాహనమొనర్చి, ధ్యానించి, కులదైవమగు కామాక్షీదేవిని జయకాంక్షులై పూజించిరి. కొదమసింగములై కదనభూమినిజొచ్చి విజృంభించి సర్వసైనికులను చిన్నాభిన్నమొనర్చి యుద్ధభూమిని పీనుగుపెంటలొనర్చిరి. రుద్రసేనుడు తులాదండమును మంత్రించి ప్రయోగింప సంగరభూమి సర్వమును నాశనమొనర్చిరి. చావగా మిగిలినవారు పలాయన మంత్రము పఠించిరి. విజయులై వచ్చిన విశ్వకర్మీయులు కామాక్షి దేవిని పూజించిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సర్వముశూన్యమై దిక్కుతోచని స్థితినోనున్న మహారాజును సమీపించిన దుష్టబుద్ధఇయగు సూరనమంత్రి, మహారాజా అధైర్యపడకుడు. ఆ రుద్రసేనాదులు మంత్రవేత్తలు యుక్తిపరులు. వారిని భుజబలమున జయించుట అసాధ్యము. కనుక ధీశక్తిగల మన శంకరాచార్య గురుదేవుడు మనవిజయమునకు మార్గము నెరింగింపగలడు. మనరాజకుటుంబ శ్రేయోభిలాషియగు ఆ గురుదేవుడు ఆ విశ్వకర్మజుల కత్యంత సన్నిహితుడు, ప్రియస్నేహితుడు, పూర్వపరిచితుడు, వారి ఆనుపానులెరిగినవాడు. కనుక శంకరాచార్య గురుదేవునాహ్వానింపుడని పలుక శ్రీశంకరులు సగౌరవముగనాహ్వానించి సఖాసీనునొనర్చి, తమ ఆపద&amp;nbsp; నెరింగించి, ఆ కాంశ్యకారవీరులను గూర్చి చరిత్ర, రహస్యములు మీరెరుగనివి కావు. ఇప్పుడున్న స్థితిలో రాజ్యరక్షణము గురుపీఠముల ప్రధానకర్తవ్యము గదా, సర్వజ్ఞులైన మీరు ఆ విశ్వకర్మాన్వయున వధించునుపాయమెరింగించి రాజ్యమును రక్షింపుడని వేడుకొనెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;చోళరాజేంద్రా, ఆ మనుకులాచార్యుల యుద్ధమున జయించుట జరుగనిపని, తులాదండము వారి చేతనున్నంత వరకు బ్రహ్మరుద్రాదులకైనను శక్యముగాదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;శుక్రవారము నాడు వారు సర్వాయుధములు, సమస్త వస్తువులు పూజాగృహమందుంచి పూజింతురు. మరునాడు ఉద్వాసన మొనర్చి వానిని ముట్టుదురు. శుక్రవారమునాడు మాత్రము వారు నిరాయుధులు. ఆ రోజున వారిని సామోపాయమున సభకు రప్పించి సంధియొనర్చుకొనుడు. నీవు నా ప్రియశిష్యుడవగుటచే నీ రహస్యము చెప్పి వారిని వశమొనర్చుకొను ఉపాయమెరింగించితిని. వీరులగు నా బ్రహ్మవంశీయున తో నీవు నయమున చెలిమి యొనర్చుకొమ్ము, అటుగాక కీడు తలపెట్టితివా నీకును నీరాజ్యమునకును సకలారిష్టములు సంభవింపగలవు అని పలికి తన ఆశ్రమంబునకరిగెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అంత రాజు కొందరు అమాత్యుల నియోగించి, మీరు జగద్గురు వంశజులైన శిల్పులవద్ద కరిగి, జరిగినదానిని మరచిపొండనియు మీ దర్పణమునకు మీరుకోరిన హేమమిచ్చెదమనియు మీయెడ మేమొనర్చిన తప్పిదమునకు క్షమాపణగా మిమ్ముసభాముఖమున సన్మానింతమనియు, మా మాటలుగా చెప్పి వారిని శుక్రవారమునాడు సాదరముగా తోడ్కొనిరండు అని పంపగా వారు వెళ్ళి ధర్మపాలునికి నమస్కించి, రాజసందేశమును వినిపించిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ వాక్యములకు సంతసించి ధర్మపాలుడు సంధికి సిద్ధమై కుమారుల మువ్వురను కొలువుకూటమునకంపెను. నిరాయుధులై వచ్చు వారలకు ఎదరేగి ఆహ్వానించి కుశలమడిగి, వారలకు విడిదిమందిరముల ఏర్పాటు గావించెను. సన్మానమొనరింప సభనలంకరింపుడని నాజ్ఞయొనంగెను. ఆ వీరుల నభ్యంగనాదులొనర్పుడని జట్టిల నియమించెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నిరాయుధులై, అర్థ వస్త్రధారలై, తైలమర్ధనమొనరించుకొనుచున్న ఆ శిల్పులను భటులు చుట్టుముట్టి బంధించిరి. కంఠములోతు గోతులు త్రవ్వి వారినిదించి కంఠములు మిగులు నట్లు బూడ్చి ఘోరముగా హింసించుచు కుత్తుకలు గోసి చంపిరిం.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;శిరంబు కోయగనే తెగి ఆ శిరస్సులు మూడు భయంకరాకారమున ఆకాసమున కెగిరి పట్నమెల్ల సంచరింపదొడగెను. పట్టణమెల్ల రక్తధారలు కరిసెను. ఉత్పాతములు చెలరేగెను. భూమి కంపించెను. గ్రద్దలు మింట గుమిగూడి యాడెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ అకాల భయవాతావరణమునకు ప్రజలు తల్లడిల్లిరి. ధర్మపాలుడు ఆశ్రమస్థలి జేరి శంకరాచార్యునొద్దకు జని దుఃఖించుచుండెను. వ్యాకుల చిత్తుడగు ఆ ధర్మపాలుని శంకరాచార్యుడోదార్చెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వారిరువురు కామాక్షి ఆలయమునకేగి కామాక్షీ దేవిని స్తుతించిన, ఆ తల్లి ప్రసన్నయై ధర్మపాలునోదార్చి, వరమడుగగా, దుఃఖోపశమనము పొంది ధర్మపాలుడు ఇట్లనియె. తల్లీ జగదాంబా!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;దేవీ కటాక్షమున రుద్రనేనాదులు పునర్జీవితులైరి. కామాక్షీ దేవి పాదపీఠమున వారిశిరంబులు చేర్చునట్లు ఆశీస్సులనందిరి.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-2950159136356454331?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/2950159136356454331/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/01/blog-post_31.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2950159136356454331'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2950159136356454331'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/01/blog-post_31.html' title='ధర్మపాల విజయము'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-6249676109791850928</id><published>2010-01-09T18:20:00.002+05:30</published><updated>2010-01-09T18:30:03.198+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తెలుగు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='విజయవాడ పుస్తక మహోత్సవం'/><title type='text'>౨౧వ విజయవాడ పుస్తక మహోత్సవ విశేషాలు</title><content type='html'>స్వరాజ్యమైదానం లో ౨౧వ విజయవాడ పుస్తక మహోత్సవం ఘనంగా మొదలయ్యింది.&lt;br /&gt;ప్రతి సంవత్సరం జనవరి ౧ నుంచి ౧౧ వరకు జరుగుతుంది. &lt;br /&gt;విజయవాడ నుంచే కాకుండా రాష్ట్రంలోని అనేక ప్రదేశాల నుండి పుస్తక ప్రియులు ఇక్కడికి వస్తుంటారు. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సాహిత్య, పాఠ్య, శాస్త్ర సంబంధిత, ఇంకా అనేక రకాల పుస్తకాలు ఇక్కడ లభ్యమవుతాయి.&lt;br /&gt;ఒక సాహిత్యవేదికను కూడా ఏర్పాటు చేశారు. ఆ సాహిత్యవేదికకు మల్లాది రామకృష్ణశాస్త్రి గారి పేరు పెట్టారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ పుస్తకమహోత్సవ నిర్వాహకులు, తమ స్వంత ఖర్చులతో సుమారు 40,000 పుస్తకాలతో ఒక గ్రంథాలయన్ని నడుపుతున్నారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నేను రెండు రోజులు వెళ్ళాను. అక్కడ జరిగిన విషయాలను మీతో పంచుకోవాలని.... నాకు గుర్తున్నంత వరకు, అర్థమైనంత వరకు రాస్తున్నాను, ఏమైనా తప్పులుంటే అవన్నీ నావే...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;గొల్లపూడి గారిని చూడటం, రావూరి భరద్వాజ, మృణాళిని గార్లతో మాట్లాడటం నాకు చాలా ఆనందంగా ఉంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;మొదటి రోజు&lt;br /&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;విజయవాడ మేయర్, జిల్లా కలక్టర్ గారు, గొల్లపూడి మారుతీరావు గారూ, తమిళ కవి పొన్నీలన్ గారూ&lt;/span&gt; &lt;span style="color: black;"&gt;విచ్చేసారు.&lt;/span&gt; &lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #073763;"&gt;గొల్లపూడి గారు&lt;/span&gt;: &lt;br /&gt;కృష్ణా జిల్లా భాషనే పత్రికలలకు ప్రామాణికం అని చెప్పారు. కృష్ణా పత్రిక సంపాదకులు, ఇంకా మొదటి తరం సంపాదకులు చాలా మంది కృష్ణా ప్రాంతీయులు కావటమే కారణం అని చెప్పారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఎంతో మంది తమిళ కవులు తెలుగు భాషను తమ మాధ్యమం గా వాడుకోవటనికి కారణం, భక్తి కి తెలుగు భాష బాగా సరిపోతుంది.&lt;br /&gt;తమిళ కవులు తెలుగు భాషలో వ్రాసిన పుస్తకాలను అందుబాటులోకి తీసుకురావాలని, పబ్లిషర్లకు విజ్ఞప్తి చేశారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #0c343d;"&gt;పొన్నీలన్ గారు&lt;/span&gt;: &lt;br /&gt;'సుందర తెలుంగు' అని తమిళకవి సుబ్రహ్మణ్య భారతి పొగిడారు. (అందమైన కేరళ స్త్రీలు, సుందర తెలుంగు పాటను పాడుకుంటూ వెళ్తున్నారు.)&lt;br /&gt;ఇప్పటికీ తమిళనాట, సంగీతం నేర్చుకొనే వారు తెలుగు పాటలతోనే మొదలుపెడతారు. తెలుగు భాష మమ్మల్ని పాలిస్తున్నది అని చెప్పారు.&lt;br /&gt;తెలుగువారు, తమిళులు సాహిత్యపరంగా కూడా ఇచ్చిపుచ్చుకోవటం జరగాలని కోరారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;రెండవ రోజు&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;గోపీచంద్ గారి శతజయంతి ఉత్సవాన్ని జరిపారు. వారి కుమారులు అధ్యక్షత వహించగా, రావూరి భరద్వాజ గారూ, మృణాళిని గారూ అతిథులు గా విచ్చేసారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #073763;"&gt;రావూరి భరద్వాజ&lt;/span&gt;:&lt;br /&gt;భరద్వాజ గారికి ఆకాశవాణిలో ఉద్యోగం ఇప్పించింది గోపీచంద్ గారే. భరద్వాజ గారు గోపీచంద్ ని గోపన్న అని పిలిచేవారు.&lt;br /&gt;భరద్వాజ గారి మాటల్లో,&lt;br /&gt;నాకు అన్నం గారిని, అక్షరం గారిని దగ్గర చేసింది గోపిచంద్. నాకు పంక్చువాలిటి నేర్పింది కూడా గోపన్నే.&lt;br /&gt;ఓ రోజు కాంతమ్మ(భరద్వాజగారి సతీమణి) గారికి వొంట్లో బాగుండక పోతే ఆస్పత్రి కి తీసుకెళ్ళి, ఆఫీసుకెళ్ళే&amp;nbsp; సరికి ఆలస్యమైంది.&lt;br /&gt;ఏం భరద్వాజా, ఆలస్యమైందేం అని గోపన్న అడిగాడు. కారణం చెప్పాను. టీ తాగుదామని అలా బయటకి తీసుకువెళ్ళాడు గోపన్న.&lt;br /&gt;భరద్వాజా, మొన్న ఆ రాష్ట్రంలో భూకంపం వచ్చింది కదా! చాలా జననష్టం, ధన నష్టం జరిగింది కదా అన్నాడు. అవును అన్నాను. ఇలాంటివి రెండు మూడు సంఘటనలు చెప్పాడు.&lt;br /&gt;మరి ఇంత నష్టం జరిగిందని ఆకాశవాణి వాళ్ళు నీకు ఏమైనా జీతం తగ్గించారా అని అడిగాడు.&lt;br /&gt;ఆ రోజు నుంచి నేను ఇంత వరకు ఎప్పుడూ ఆలస్యంగా వెళ్ళలేదు. చివరికి కాంతమ్మ గారు చనిపోయినప్పుడు కూడా..&lt;br /&gt;&lt;div style="color: #073763;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #073763;"&gt;మృణాళిని గారు&lt;/span&gt;:&lt;br /&gt;మృణాళిని గారు మంచి వక్త. గోపీచంద్ గారి సాహితీ పయనాన్ని అనేక కోణాల్లోంచి తెలియచేశారు.&lt;br /&gt;మిగతా కవులకూ, గోపీచంద్ గారికీ వున్న తేడాని ఇలా తెలియచేశారు.&lt;br /&gt;గోపీచంద్ ముందు నాస్తికుడిగా, ఆస్తికుడిగా ఇలా మారుతూండటాన్ని చాలా మంది విమర్శించారు.&lt;br /&gt;రచయితలందరూ ఒక భావానికో లేదా ఆదర్శానికో బద్ధులై వుంటారు. దానికనుగుణంగా తమ రచనలు కొనసాగిస్తుంటారు.&lt;br /&gt;నిబద్ధత వున్న రచయితలు తమ భావాలు తప్పైనా వాటినే కొనసాగిస్తారు.&lt;br /&gt;గోపీచంద్ నిజాయితీ వున్న రచయిత. కాలంతో పాటు తన భావం తప్పు అని తెలిస్తే, తన భావాల్ని మార్చుకొని రచనలు చేసేవారు.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-6249676109791850928?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/6249676109791850928/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/01/blog-post.html#comment-form' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6249676109791850928'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6249676109791850928'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2010/01/blog-post.html' title='౨౧వ విజయవాడ పుస్తక మహోత్సవ విశేషాలు'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-3948378628112061396</id><published>2009-12-13T18:37:00.001+05:30</published><updated>2009-12-13T18:38:27.420+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='భారతీయత'/><title type='text'>హిందూ ధర్మప్రచారము - ౧ (తి.తి.దే)</title><content type='html'>&lt;table cellpadding="0" class="Bs nH iY"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="Bu"&gt;&lt;div class="nH if"&gt;&lt;div class="nH"&gt;&lt;div class="nH hx"&gt;&lt;div class="nH"&gt;&lt;div class="nH"&gt;&lt;div class="h7  ie"&gt;&lt;div class="Bk"&gt;&lt;div class="G3"&gt;&lt;div class="G2"&gt;&lt;div class="nH"&gt;&lt;div id=":84"&gt;&lt;div class="HprMsc"&gt;&lt;div class="gs"&gt;&lt;div class="ii gt" id=":83"&gt;భారతీయ బాలబాలికలకూ, యువతీ యువకులకూ, మన సనాతనధర్మంపట్ల ఆ సనాతన ప్రవచించే వేదపురాణ శాస్త్ర కావ్యవాజ్ఞయంపట్ల ఆసక్తి పెంచటం కోసం తిరుమల తిరుపతి దేవస్థానం వారి ప్రయత్నం లో ఓ భాగం&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="ii gt" id=":83"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #351c75;"&gt;వేదములు, వేదాంగములు, ఉపనిషత్తులు, స్మృతులు, ఇతిహాసములు&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="ii gt" id=":83"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;వేదములు&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;హిందూధర్మమునకు వేదములే మూలము.వేదము భగవంతుని వచనమే. ప్రపంచ సాహిత్యములో వేదములకంటే ప్రాచీనమైన సాహిత్యము మరొకటిలేదు. అత్యంత పురాతనమైన వైదిక సంస్కృతములో వేదములు రచింపడినవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఋగ్వేదము, యజుర్వేదము, సామవేదము, అథర్వవేదము అని వేదములు నాలుగు. ఒక్కొక్క వేదము కర్మకాండ అనియు, జ్ఞానకాండయనియు రెండుగా విభజింపబడినది. కర్మకాండములో యజ్ఞాదికర్మలు వివరింపబడినవి. జ్ఞానకాండములో బ్రహ్మతత్త్వము నిరూపింపబడినది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఒక్క పరబ్రహ్మను తెలిసికొన్నచో తక్కిన సమస్తమును తెలిసికొన్నట్లే. కావున బ్రహ్మ స్వరూపములు నిరూపించు వేదభాగము మిక్కిలి ముఖ్యమైనది. దీనినే వేదాంతము, లేదా ఉపనిషత్తులు అని పిలుతురు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మంత్రద్రష్టలైన ఋషులు మొదట వేదముల నుచ్చరించిరి. వారు వేదములకు ద్రష్టలేకాని కర్తలు కారు. కావుననే వేదములు అపౌరుషేయము లనియు, నిత్యము లనియు చెప్పడినవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వేదవ్యాసుడు ఈ వేదములను నాలుగుగా విభజించి తన శిష్యులగు పైలుడు, వైశంపాయనుడు, జైమిని, సుమంతుడు అనువారికి బోధించెను. పిమ్మట వారు గుర శిష్య పరంపరగా వదములు ఒక తరము నుండి కరొక తరమునకు సంక్రమిచుచు వచ్చినవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మానవులు భ్రమప్రమాదములకు లోనగుట సహజము. అందుచే వారి మాటలలో తప్పులు దొరలుట కవకాశము గలదు. వేదములు అపౌరుషేయములు గాన నిర్దుష్టములై యున్నవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;ఉపనిషత్తులు&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వేదములుయొక్క చివరిభాగములే ఉపనిషత్తులు. వేదశాఖలు అనేకములు గావున ఉపనిషత్తులు గూడ అనేకములు గలవు. అందు ౧౦౮ ఉపనిషత్తులు ముఖ్యములు. అందును పది ఉపనిషత్తులు మిక్కిలి ప్రధానములై యున్నవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈశ కేన కఫ ప్రశ్న ముండ మాండూక్య తిత్తిరిః&lt;br /&gt;ఐతరేయం చ ఛాందోగ్యం బృహదారణ్యకం తథా.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౧. ఈశావాస్యోపనిషత్తు ౨.కేనోపనిషత్తు ౩. కఠోపనిషత్తు ౪. ప్రశ్నోపనిషత్తు ౫. ముండకోపనిషత్తు ౬ మాండూక్యోపనిషత్తు ౭ తైత్తిరీయోపనిషత్తు ౮ ఐతరేయోపనిషత్తు ౯ ఛాందోగ్యోపనిషత్తు మరియు ౧౦. బృహదారణ్యకోపనిషత్తు - అనునవి దశోపనిషత్తులు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వేదాంతసంప్రదాయములో దశోపనిషత్తులు పరమప్రమాణములు గావున ఆచార్యాలు తత్త్వమును ప్రతిపాందిచునుపుడు మాటిమాటికి ఉపనిషత్తుల నుదాహరించిరి. ఉపనిషత్తులలోని సిద్ధాంములే సంగ్రహముగా భగవద్గీతయందును, బ్రహ్మసూత్రములలోను వివరింపబడినవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: large;"&gt;వేదాంగములు&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;శిక్షా వ్యాకరణం ఛందో నిరుక్తం జ్యోతిషం తథా,&lt;br /&gt;కల్పశ్చేతి షడంగాని వేదస్యాహు ర్మనీషిణః&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౧.శిక్ష ౨. వ్యాకరణము ౩. ఛందస్సు ౪.నిరక్తము ౫.జ్యోతిషము ౬.కల్పము అనునవి యారును వేదమునకు అంగముజగుచున్నవి. వేదార్థమును తెలిసికొనుట కివి మిక్కిలి యుపకరించును.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;శిక్ష&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పాణిని శిక్షాశాస్త్రమును రచించెను. ఇది వేదముము ఉచ్చరింపవలసిన పద్ధతిని బోధించును. వేదములలో స్వరము మిక్కిలి ముఖ్యము. స్వరమును గూర్చిన విశేషములన్నియు ఈ శాస్త్రములో చక్కగా నిరూపింపబడినవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వ్యాకరణము&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వ్యాకరణశాస్త్రమును గూడ సూత్రరూపమున పాణినియే రచించెను. ఇందు ఎనిమిది అధ్యాయములు కలవు. ఈమహాశాస్త్రమును మహేశ్వరుని అనుగ్రహముతో ఆయన రచించెనని చెప్పుదురు. దోష రహితమైన పదప్రయోగమునకు సంబంధించిన నియమము లన్నియు ఈ శాస్త్రములో విశదీకరింపబడినవి. పాణిని వ్యాకరణసూత్రములే ఆధునికి భాషాశాస్త్రమునకు మూల మని భాషాశాస్త్రవేత్తలు చెప్పుదురు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఛందస్సు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పింగళుడు "ఛందోవిచితి" అనబడు ఎనిమిది అధ్యాయముల ఛందశ్శాస్త్రమును రచించెను. వేదమంత్రములకు సంబంధించిన ఛందస్సులే కాక లౌకికఛందస్సులు గూడ ఇచట నిరూపింపబడినవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నిరుక్తము&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నిరుక్తశాస్త్రమునకు కర్త యాస్కుడు. వేదమంత్రములలోని పదముల యొక్క వ్యుత్పత్తి ఇందు బోధింపబడినది. వేదార్థమును గ్రహించుట కీ శాస్త్రము మిక్కిలి ఉపయోగపడుచున్నది. పదములన్నియు ధాతువు నుండి పుట్టిన వని యాస్కుని అభిప్రాయము.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జ్యోతిషము&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వేదములు యజ్ఞములు చేయవలయునని బోధించుచున్నవి. నియత కాలములందే ఆ యజ్ఞములను చేయవలెను. ఆ కాలనియమమును బోధించు శాస్త్రమును 'జ్యోతిష' మందురు. లగధుడు, గర్గుడు మున్నగువా రీ శాస్త్రగ్రంథములను రచించిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కల్పము&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సూత్రరూపమున నున్న కల్పశాస్త్రము యజ్ఞయాగాదుల విధానములను, అందలి భేదములను వివరించుచున్నది. ఆశ్వలాయనుడు, సాంఖ్యాయనుడు మున్నగువారీ శాస్త్రమును ప్రవర్తిపజేసిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వచ్చే వారం - ధర్మశాస్త్రములు, స్మృతులు, ఇతిహాసములు.&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #888888;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class="Bu"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class="Bu"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div class="nH"&gt;&lt;div class="nH l2 ov"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-3948378628112061396?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/3948378628112061396/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/12/blog-post_13.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3948378628112061396'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3948378628112061396'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/12/blog-post_13.html' title='హిందూ ధర్మప్రచారము - ౧ (తి.తి.దే)'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-2403769292816596258</id><published>2009-12-11T11:19:00.000+05:30</published><updated>2009-12-11T11:19:47.428+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='సమైక్యాంధ్ర'/><title type='text'>సమైక్య ఆంధ్ర కోసం తోడ్పడండి</title><content type='html'>రాష్ట్రపతి కి పంపే నివేదిక లో మీరూ పాలు పంచుకోండి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.petitiononline.com/Ap111/petition.html"&gt;http://www.petitiononline.com/Ap111/petition.html&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.petitiononline.com/1andhra/"&gt;http://www.petitiononline.com/1andhra/&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మళ్ళీ ఓ సారి గుర్తుకుతెచ్చుకుందాం&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగు జాతి మనది - నిండుగ వెలుగు జాతి మనది&lt;br /&gt;తెలంగాణ నాది - రాయలసీమ నాది&lt;br /&gt;సర్కారు నాది - నెల్లూరు నాది&lt;br /&gt;అన్నీ కలసిన తెలుగునాడు - మనదే మనదే మనదేరా! &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ప్రాంతాలు వేరైనా - మన అంతరంగ మొకటేనన్న&lt;br /&gt;యాసలు వేరుగవున్న - మన భాష తెలుగు బాసన్న&lt;br /&gt;వచ్చిండన్న వచ్చాడన్నా - వరాల తెలుగు ఒకటేనన్న &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇంటిలోన అరమరికలు వుంటె ఇల్లెక్కి చాటాలా&lt;br /&gt;కంటిలో నలక తీయాలంటె కనుగ్రుడ్డు పెరికివేయాలా&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;పాలు పొంగు మన తెలుగు గడ్డను పగులగొట్టవద్దు&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;నలుగురిలో మన జాతి పేరును నవ్వులపాలు చెయ్యొద్దు.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-2403769292816596258?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/2403769292816596258/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/12/blog-post_11.html#comment-form' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2403769292816596258'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2403769292816596258'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/12/blog-post_11.html' title='సమైక్య ఆంధ్ర కోసం తోడ్పడండి'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-1806665950303177392</id><published>2009-12-06T02:07:00.000+05:30</published><updated>2009-12-06T02:07:49.145+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కొండూరు వీర రాఘవాచార్యులు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><title type='text'>ఋగ్వేద రహస్యాలు</title><content type='html'>&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/SxrDHUcNLLI/AAAAAAAAAGU/_o1d07PIn_A/s1600-h/00000023.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/SxrDHUcNLLI/AAAAAAAAAGU/_o1d07PIn_A/s320/00000023.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/SxrDT03R1tI/AAAAAAAAAGc/jY5J8_gh6yI/s1600-h/00000024.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/SxrDT03R1tI/AAAAAAAAAGc/jY5J8_gh6yI/s320/00000024.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పుస్తకం కోసం ఇక్కడం క్లిక్ చేయండి: &lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%e0%b0%a4%e0%b1%86%e0%b0%b2%e0%b1%81%e0%b0%97%e0%b1%81%2f%e0%b0%a4%e0%b1%86%e0%b0%b2%e0%b1%81%e0%b0%97%e0%b1%81%20%e0%b0%aa%e0%b1%81%e0%b0%b8%e0%b1%8d%e0%b0%a4%e0%b0%95%e0%b0%be%e0%b0%b2%e0%b1%81%2f%e0%b0%b9%e0%b0%b8%e0%b1%8d%e0%b0%a4%e0%b0%ad%e0%b1%82%e0%b0%b7%e0%b0%a3%e0%b0%82%2fRugveda%20Rahasyamulu%20-%200001-272.pdf"&gt;ఋగ్వేద రహస్యాలు&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-1806665950303177392?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/1806665950303177392/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/12/blog-post_06.html#comment-form' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/1806665950303177392'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/1806665950303177392'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/12/blog-post_06.html' title='ఋగ్వేద రహస్యాలు'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/SxrDHUcNLLI/AAAAAAAAAGU/_o1d07PIn_A/s72-c/00000023.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-5647025851686792910</id><published>2009-12-05T21:02:00.000+05:30</published><updated>2009-12-05T21:02:33.558+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కొండూరు వీర రాఘవాచార్యులు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వ్యాసములు'/><title type='text'>వీరరాఘవ వ్యాసావళి</title><content type='html'>వీరరాఘవ వ్యాసావళి నుంచి మొదటి వ్యాసము &lt;br /&gt;&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%e0%b0%a4%e0%b1%86%e0%b0%b2%e0%b1%81%e0%b0%97%e0%b1%81%2f%e0%b0%a4%e0%b1%86%e0%b0%b2%e0%b1%81%e0%b0%97%e0%b1%81%20%e0%b0%aa%e0%b1%81%e0%b0%b8%e0%b1%8d%e0%b0%a4%e0%b0%95%e0%b0%be%e0%b0%b2%e0%b1%81%2f%e0%b0%b9%e0%b0%b8%e0%b1%8d%e0%b0%a4%e0%b0%ad%e0%b1%82%e0%b0%b7%e0%b0%a3%e0%b0%82%2fViraraghava%20Vyasavali%2fViraRaghaVyasavali%5e_1.pdf&amp;amp;ccr=3679"&gt; సారస్వతము - సాహిత్యము&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;డౌన్లోడ్ చేసుకోవటానికి క్లిక్ చేయండి&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-5647025851686792910?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/5647025851686792910/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/12/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5647025851686792910'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5647025851686792910'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/12/blog-post.html' title='వీరరాఘవ వ్యాసావళి'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-2016983387365038044</id><published>2009-11-28T13:14:00.001+05:30</published><updated>2009-11-28T13:16:57.288+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='kathalu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='vasundhara'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కథలు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వసుంధర'/><title type='text'>శ్రీవారికి ప్రేమలేఖ - వసుంధర</title><content type='html'>&lt;span style="color: red;"&gt;వసుధర కథలు&lt;/span&gt; పుస్తకం నుంచి &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"మన దేశంలో ప్రతి భర్తా భోజరాజు, ప్రతి భార్యా కాళిదాసు. వారి అనుబంధాల నుంచి పుట్టిన జీవిత ప్రబంధాల ముందు కాళిదాసు ప్రబంధాలు కూడా వెలవెలబోక తప్పదు."&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"మీ తొలిరాత్రి అనుభవాలు నాకు చెప్పాలి. ఏ సంకోచమూ లేకుండా జరిగింది జరిగినట్లు చెప్పాలి. మీ వివరాలు రహస్యంగా వుంచబడతాయి. మీరు నిజీయితీ పటిస్తే అందువల్ల ఎందరో యువతి యువకులకు ఎంతో ప్రయోజనం" అంది కుసుమ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ గదిలో వున్న ఆరుగురు ఆడవాళ్ళూ ముఖముఖాలు చూసుకున్నారు. వాళ్ళక్కడ&amp;nbsp; పోసుకోలు కబుర్లకు చేరారు. కబుర్ల మధ్యలో శృంగారం చోటుచేసుకోబోతే తనకి ఆసక్తిలేనట్లుగా ముఖం చిట్లించింది గూడా, వారిలో జయ అనబడే ఆమె.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మిగతా అయిదుగురూ ఆ పేటవారే! జయమాత్రం ఏదో పనిమీద పుట్టింటికి వచ్చి పదిరోజులైంది. ఇంకో రెండువారాలుంటుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయకు వయసు ౩౦-౩౫ మధ్యలో వుంటుంది. పద్ధెనిమిదో ఏట పెళ్ళై కాపురానికి వెళ్ళింది. ఇద్దరు పిల్లల దల్లి అయినా బయటివాళ్ళతో ఆ కబుర్లు ఏ సందర్భంలోనూ మాట్లాడదు. మనిషి కూడా గంభీరంగానూ, హుందాగానూ వుంటుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పుట్టింటికెప్పుడొచ్చినా అమ్మలక్కలామెను అభిమానంగా పిలుస్తుంటారు. అందరితోనూ మంచిగా వుంటూ అందరి గురించీ మంచే చెబుతుందని ఆమె అంటే వాళ్ళకు ఇష్టం. నిత్యం అక్కడే వుంటే ఏమో కానీ అప్పుడప్పుడు కలుస్తుడడంవల్లనేమో వారి స్నేహంలో ఏ మార్పూ లేదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"నువ్వేమీ మారలేదు జయా!" అన్నారు అమ్మలక్కలు ఆమె ముకం చిట్లింపు చూసి ముచ్చటపడుతూ. సరిగ్గా అప్పుడే తలుపులు తెరచివున్న గుమ్మంలో కుసుమ ప్రత్యక్షమైంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;క్రీమ్కలర్ చుడీదార్లో, దేవకన్యల ముఖ సౌందర్యంతో వెలిగిపోతున్న ఆమెను చూసి ఆడవాళ్ళందరూ ఒక్కసారిగా అప్రతిభులయ్యారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆమె వయసు ౨౦-౨౫ మధ్యలో వుండవచ్చు. ముఖంలో మాత్రం జ్ఞానతేజం స్పష్టంగా వెలుగుతోంది. ఆమె భుజానికో సంచీ వేలాడుతోంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కుసుమ రచయిత్రి. ఆమె రాసిన అయిదారు నవలలు విపరీతంగా అమ్ముడై పాఠకులపై ఆమె రచనా శక్తికున్న ఆకర్షణను నిరూపించాయి. ఇప్పుడామెకు వాటికి భిన్నంగా సాంఘిక ప్రయోజనమున్న పరిశోధనాత్మక రచనలు చేయాలని కోరిక పుట్టింది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వాటిలో భారతీయ మహిళల శృంగార జీవతం - ఇంతవరకు ఎవరూ దర్శించని కోణాలనుంచి ప్రదర్శించాలన్నది ఆమె తొలిప్రయత్నం.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ మాత్రం తన గురించి చెప్పుకొని ఆమె భుజానికి వేలాడుతున్న సంచీలోంచి ఒక నోట్ బుక్నూ, బాల్ పెన్నునూ తీసి - వారిని తొలిరాత్రి అనుభవాలను చెప్పమనేసరికి అంత సూటిగా అడుగుతుందని తెలియక వాళ్ళు ముఖముఖాలు చూసుకున్నారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"ఇందులో మొహమాటపడవలసిందేమీ లేదు. సిగ్గు పడాల్సింది మొదలో లేదు. శృంగార విశేషాలు దాచిపెట్టి మనం చాలా పెద్దపొరపాటు చేస్తున్నాం. మన ఋషులు విజ్ఞాన విశేషాలు దాచిపెట్టి భావితరాలను పాశ్చాత్య సంస్కృతివైపు తరుముతున్నాం. ప్లీజ్ - నాకు మీ సహకారం కావాలి!" అంది కుసుమ వారినందరినీ హెచ్చరిస్తూ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తమలో తాము ఎంతో కొంత శృంగార విశేషాలు చర్చించడం ఆ మగువలకు అభ్యతరం లేదు. వాటికి వాళ్ళు చిలవలూ పలవలూ అల్లుతారు. అబద్ధాల్ని జోడిస్తారు. స్వాభిప్రాయాల్ని అతికిస్తారు. అవి తర్కానికి అందవు కాబట్టి సాంఘిక ప్రయోజనం కోరవారి ప్రశ్నలకు తట్టుకోలేవు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వారందరూ ఇలా ఆలోచనలతో సతమతమవుతూంటే వారిలోంచి ముందుకు వచ్చి ముందడుగు వేసింది మరెవరో కాదు - జయ!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మిగతావాళ్ళందరూ ఈ పరిణామానికి తెల్లబోయి చూస్తుంటే జయ ఆమెతో "అమ్మాయ్ కుసుమా! నేను నీకు సహకరిస్తాను. కానీ ఇక్కడు కాదు. మా ఇంటికి రా! ఇప్పుడింట్లో ఎవ్వరూ లేరు. మనం ఏకాంతంగా మాట్లాడుకుందాం. నాకు తెలిసినవీ, గుర్తున్నవీ చెబుతాను. నువ్వేమడిగినా అందుకు బదులివ్వడానికి ప్రయత్నిస్తాను. ఇప్పుడు టైము&amp;nbsp; మూడయింది కదా - ఆరింటిల్లా మన సంభాషణ పూర్తవ్వాలి. అప్పటికి మావాళ్ళు తిరిగొచ్చేస్తారు" అంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అమ్మలక్కలు ముక్కున వేలేసుకొని - "జయ మారలేదనుకున్నాం. కానీ ఆమె చాలా మారిపోయింది" అనుకున్నారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయ, కుసుమ వాళ్ళింటికి వెళ్ళారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయ ఇంటి తాళం తీస్తూనే, "నేను నీకు సహకరిస్తాననడానికి ఒక్కటే కారణం. నాకు నీ సహాయం కావాలి" అంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కుసుమ ఆశ్యర్యంగా చూస్తూ - "మీకు నేనేం సాయపడగలను?" అంది.&lt;br /&gt;ఇద్దరూ ఇంట్లోకి ప్రవేశించారు. జయ తలుపులు మూసి గడియవేస్తూ, "నువ్వు రచయిత్రివి కదా! నా కోసం నా తరపున ఒక ప్రేమలేఖ రాసిపెట్టగలవా?" అంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కుసుమ కళ్ళు ఆశ్చర్యంతో పెద్దవయ్యాయి. "ప్రేమలేఖా? ఎవరికి?" అంది.&lt;br /&gt;"మా వారికి" అంది జయ.&lt;br /&gt;ఇద్దరూ హాల్లో, సోఫాలో కూర్చున్నారు. జయ ఆమెకు తన గోడు చెప్పుకుంది.&lt;br /&gt;జయభర్త కృష్ణమూర్తి. అతడు గొప్ప భావుకుడు. కాలేజీరోజుల్లో ఓ అందమైన అమ్మాయినుంచి ప్రేమలేఖ అందుకున్న వ్యక్తిత్త్వం అతడిది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ ప్రేమలేఖ ఎంత గొప్పగా వుందంటే అతడు దాన్నిప్పటికీ దాచుకున్నాడు. ఆమెను పెళ్ళి చేసుకోవాలనుకున్నాడు కానీ ఇంట్లో తల్లిదండ్రులు ఒప్పుకోలేదు. వాళ్ళు నిర్ణయించిన జయను పెళ్ళిచేసుకున్నాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయకు భావుకత్వం అర్థంకాదు. ఆమె ప్రాక్టికల్ మనిషి. భర్తకు ఏ వేళల్లో ఏం కావాలో చెప్పకుండా తెలుసుకొని అమర్చుతుంది. ఎన్నడూ అతడి మాటకు ఎదురు తిరగదు. తిడితే సహిస్తుంది. పొగిడితే సంబరపడుతుంది. పిల్లలు పుట్టేక వాళ్ళ సంరక్షణ కూడా పూర్తిగా తనే చూసుకుంటోంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇంట్లో ఎవరెవరి వస్తువులు ఏయే సమయాల్లో ఎక్కడెక్కడ వుంటాయో ఆమెకు తెలుసు. ఆమె వంటి భార్యవుండడం తన అదృష్టమని కృష్ణమూర్తి ఎందరికో చెపుతూ ఆమెతోనూ అంటాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కృష్ణమూర్తికి భావుకత్వం, భావావేశం ఎక్కువ. ఉద్యోగంలో ప్రమోషన్ వస్తుంది. పొంగిపోతాడు. జయ మాత్రం నవ్వి ఊరుకుంటుంది. కుర్రాడికి స్కూల్లో ఫస్ట్ ర్యాంక్ వస్తే అతడు సెలబ్రేషన్ అంటాడు. ఆమె, ఇలాగే అన్నిమార్లూ రావాలని కొడుకుని ఓసారి హెచ్చరించి ఊరుకుంటుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అతడామెకు కొత్తచీరకొని, ఇందులో నిన్ను చూడాలనిపించి వెంటనే కొని తెచ్చాను. కట్టుకుని రా. బయటకు వెడదామంటే ఆమె తాపీగా, ఈ వేళ ఏ అకేషమూ లేదు. పదిరోజుల్లో పండగొస్తోంది. ఆ వేళ కట్టుకుంటాను అంటుంది&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆమెలో భావుకత్వం లేదని అతడు తరచు బాధపడతాడు. మంచి సినిమా చూసినా,పుస్తకం చదివినా, అనుభవం పొందినా అతడు భావోద్రేకం పొందుతాడు. ఆమె ముక్తసరిగా బాగుంది అంటుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అలాంటప్పుడతడొకసారి రెచ్చిపోయి, 'నా కర్మ కొద్దీ మడ్డి మృగాన్ని కట్టుకున్నాను. అంతా నా దురదృష్టం' అంటాడు. ఆమె కన్నీళ్ళు పెట్టుకుంటుంది. 'ఇప్పుడు నేనేమన్నాననీ!' అని అతడు నొచ్చుకుంటాడు. 'నేను నిజంగానే మడ్డి మృగాన్ని, మీరు మీకు తగిన పిల్లని పెళ్ళిచేసుకోవలసింది. ఆ ప్రేమలేఖ పిల్లని పెళ్ళిచేసుకుంటే ఎంతో సుఖపడేవారేమో!' అంటుందామె.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కృష్ణమూర్తి కాసేపూరుకుని తిరిగి ఆమెతో అంటాడు - 'ప్రేమలేఖ రాసిన అమ్మాయిని ఎప్పుడో మరిచిపోయాను. ఎందుకంటే అది తొలిచూపులోంచీ పుట్టిన ప్రేమ. చూపులు కాస్త కరవుకాగానే ఆ ప్రేమ అంతరించిపోయింది. మనది సాహచర్యం లోంచి పుట్టిన ప్రేమ. ఇప్పుడు నిన్ను విడిచి క్షణం వుండగలనా?'&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయ అవునేమో అన్నట్లూరుకుంటుంది. తిరిగి కృష్ణమూర్తే ఒకసారి 'చెప్పాలంటే ఆ ప్రేమలేఖ అమ్మాయి ముఖం కూడా నాకిప్పుడు సరిగ్గా గుర్తులేదు. ఆ అమ్మాయిని నా స్కృతిపథంలో నిలబెడుతున్నది ఆ ప్రేమలేఖే! నువ్వు ఒక్కసారంటే ఒక్కసారి ఆ లేఖను మరిపించే అపురూపమైన ప్రేమలేఖను నాకోసం రాయలేవా?' అనడిగాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కృష్ణమూర్తి, జయ ఒకరినొకరు విడిచివున్న సందర్భాలే తక్కువ. ఆ సందర్భాల్లో పరస్పరం ఉత్తరాలు రాసుకుంటారు. కృష్ణమూర్తి రాసే ఉత్తరాల్లో ప్రేమ, విరహం, కవిత్వ పెల్లుబుకుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయమాత్రం 'మీ ఉత్తరం చదువుతూంటే ఎవరైనా చూస్తారేమోనని సిగ్గేసింది. ఇలాంటివి మనిద్దరమే వున్నుప్పుడు వినడానికీ కబుర్లు బాగుంటాయి కానీ ఉత్తరాల్లో ఇలాంటివి వద్దు. నాకూ వచ్చేయాలని వుంది...' అని మామూలు విశేషాలు రాస్తుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అందులో వాళ్ళమ్మ వడియాలు పెట్టడంనుంచి, తను బొబ్బట్లు పెయడంలో కొత్తగా నేర్చుకున్న చిట్కాలనుంచీ, ఇంటి పనిమనిషి కూతురికి విరేచనాలు వెళ్ళడంలాంటివీ వుంటాయి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయను భర్త ప్రేమలేఖ గురించి ఒకటికి రెండుసార్లు&amp;nbsp; అడిగేడు. కానీ ఉత్తరం ముందు కూర్చుంటే ఆమెకు రొటీన్ విషయాలు తప్ప స్ఫురించేవి కాదు. భర్త కోర్కె తీర్చాలంటే ఏ రచయిత్రి సాయమో తీసుకోవాలని గుర్తించింది. అయితే ఎవరిని, ఎలా అడగాలి - అన్నదే సమస్య. అది ఇన్నాళ్ళకిలా తీరింది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కుసుమ ఈ కథలను ఆశ్చర్యంగా విని, "ఈ విశేషాలే ఒక గొప్ప కథ అవుతాయి. మీ వారికి ప్రేమలేఖ రాయడం కోసం మీవంటివారు నా రచనకు సహకరించే వివరాలివ్వడానికి సిద్ధపడడం అపూర్వ. మీకు నేను తప్పక సాయపడతాను. ఎటొచ్చీ మీరు ఉత్తరం రాయండి. దానికి నేను కొన్ని ప్రేమ వాక్యాలతో కొసమెరుపు ఇస్తాను." అంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయ తల అడ్డంగా వూపి, "భోజరాజుని మెప్పించాలని కొందరు నాబోటివాళ్ళు భోజనం దేహి రాజేంద్ర, ఘృత సూప సమన్వితం అని సామాన్యంగా రాస్తే దాన్ని కాళిదాసు మాహిషశ్చ శరచ్ఛంద్ర, చంద్రికా ధవళం దధిః అని పూరిస్తే భోజరాజు చివరి రెండు పాదాలనూ వేరుగా గుర్తించి అక్షర లక్షలిచ్చేట్ట. మా వారిని మెప్పించే ప్రేమలేఖలో నా వాక్యాలు భోజనం దేహి అన్నంత సామాన్యంగానూ వుంటాయి. మొత్తం ఉత్తరం నువ్వే రాసిపెట్టు" అంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కుసుమ అంగీకరించి జయను ఇంటర్వూ చేయడం మొదలెట్టింది. ఆమె జవాబుల్లో చిత్తశుద్ధికీ, ఆమె నుంచి లభించిన సమాచారానికీ కుసుమ ఆశ్చర్యపడింది. చక చకా జయ బదులివ్వడం వల్ల నాలుగున్నరకల్లా ఇంటర్వూ అయిపోయింది. అప్పుడు జయ కుసుమను ప్రేమలేఖ రాసిపెట్టమనీ తను ఈలోగా కాపీ టిఫిన్లు సిద్ధం చేస్తాననీ వెళ్లింది. ఆమె తిరిగి వచ్చేసరికి ప్రేమలేఖ సిద్ధంగా వుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయ ఆ ఉత్తరం చదివి "ఎంత బాగా రాశావో" అని మెచ్చుకుంది. కుసుమ టిఫిన్ తింటూ, "మీలో భావుకత వుందో లేదో కానీ - మీ చేతి వంట భావుకతను పుట్టిస్తోంది" అంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కుసుమ వెళ్ళేక జయ ఆ ప్రేమలేఖను మరోసారి చదువుకొని వేరే కాగితం మీద ఫెయిర్ చేసి తన సంతకం కూడా పెట్టింది. అయితే కొన్ని విశేషాలు రాయలేదని ఆమెకు అసంతృప్తిగా తోచింది. ఆమ్మాయి గౌనుకి తను నేర్చుకున్న డిజైన్ కుట్టింది. పక్కింట్లో దొంగతనం జరిగింది. పాత పనిమనిషిని తీసేసి కొత్త పనిమనిషని పెట్టారు. ఈమె తోమిన గిన్నెలు తళతళా మెరుస్తున్నాయి. ఇంకా ఎన్నో.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ముందు జయ ఇవన్నీ ఉత్తరంలో ఉన్న ఖాళీలో రాయాలనుకుంది. ఈ ఉత్తరాన్నా ఉత్తరంతో కలపడం ఇష్టంలేక అవన్నీ కలిపి వేరే కాగితం మీద రాసింది. పదిహేను పంక్తులు వచ్చాయి. రెండుత్తరాలనీ కవర్లో పెట్టి భర్తకు పోస్టు చేసింది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కృష్ణమూర్తి కవరు చింపి ఉత్తరం తీశాడు. 'నా హృదయచోరునికి' అంటూ మొదలైన ఆ లేఖ చూసి తెల్లబోయాడు. ఎవరా అని కింద చూస్తే 'మీ హృదయ చోరిణి జయ' అని వుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జయ ఈ వుత్తరం రాసిందా అనుకుంటూ చదివాడు. ఉత్తరంనిండా ప్రేమానుభూతులు, కవిత్వం రసవత్తరంగా వుంది. చదువుకుందుకు బాగుంది. కానీ - అతడిలో ఏదో అసంతృప్తి...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఉత్తరాన్నాతడు మడిచి కవర్లో పెడుతుండగా ఇంకో కాగితం కలబడి బయటకు తీశాడు. 'ప్రియమైన మీకు... ఉత్తరం పూర్తిచేశాక కొన్ని విశేషాలు మరిచేననిపించి మళ్ళీ ఈ ఉత్తరం రాస్తున్నాను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అమ్మాయికి గౌనుకి కొత్తగా నేర్చుకున్న డిజైన్ కుట్టాను... కొత్త పనిమనిషి తోమిన గిన్నెలు తళతళా మెరుస్తున్నాయి... మీ జయ'&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ ఉత్తరం చదువుతూంటే కృష్ణమూర్తి పరవశించిపోయాడు. ఈ ఉత్తరానికే తానెందుకు పరవశించాడో అతడికి వెంటనే అర్థమైంది. జయదీ, అతడిదీ తొలిచూపుల ప్రేమ కాదు. సాహచర్యంలో ఏర్పడిన ప్రేమ. అందుకే మొదటి ఉత్తరంలో అతడికి జయ కనపడలేదు. రెండో ఉత్తరంలో కనపడింది. ఆమె కలబడితేనే అతడికి పరవశం మరి!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మన దేశంలో ప్రతి భర్తా భోజరాజు, ప్రతి భార్యా కాళిదాసు. వారి అనుబంధాల నుంచే పుట్టిన జీవిత ప్రబంధాలు పుడతాయి. వారి మధ్యకు అసలు కాళిదాసు&amp;nbsp; వచ్చినా అతడి ప్రబంధాలు వెలవెలబోక తప్పదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అయితే ఈ వాస్తవాన్ని కృష్ణమూర్తి కాస్తంత ఆలస్యంగా తెలుసుకున్నాడు.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-2016983387365038044?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/2016983387365038044/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/11/blog-post_28.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2016983387365038044'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2016983387365038044'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/11/blog-post_28.html' title='శ్రీవారికి ప్రేమలేఖ - వసుంధర'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-3390216590279446758</id><published>2009-11-21T07:37:00.002+05:30</published><updated>2009-12-05T13:53:25.629+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వ్యాసములు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వేమన'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వాసవము'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='రాళ్ళపల్లి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='అనంతకృష్ణ శర్మ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='vemana'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='యోగ సిద్ధి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='యమనియమ'/><title type='text'>వేమన యోగసిద్ధి - మత ప్రచారము</title><content type='html'>రాళ్ళపల్లి అనంతకృష్ణ శర్మ గారి 'వేమన' పుస్తకం నుంచి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సకల జగత్కారణమైన మూలవస్తువొకటి కలదని మన ప్రాచీనులు వేలకొలఁది యేండ్ల క్రిందనే గ్రహించిరి. దాని తత్త్వము నెఱిఁగిన పక్షమున, సృష్టియందలి సందేహములకెల్ల నందు ప్రత్యుత్తరములు లభించుననియు, బంధములన్నియు నుడుగుననియుఁ దలఁచిరి -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"భిద్యతే హృదయగ్రన్థి శ్చిద్యన్తే సర్వసంశయాః&lt;br /&gt;క్షీయన్తే సర్వకర్మాణి తస్మిన్ దృష్టే పరావరే"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అది సగుణమయినను నిర్గుణమైనను శూన్యమైనను దాని స్వరూపము ననుభవపూర్వకముగ నెఱుఁగక తీఱదని తేలినది. కాని దాని నెఱుఁగుట యెట్లు? మితమైన శక్తిగల కన్ను ముక్కు మొదలగు బహిరింద్రియములచే సాధ్యముగాదు. సాధ్యమైనచో అమితమైన ప్రభావముగల మనస్సను అంతరింద్రియముచేతనే కావలయును. కాని యీ మనస్సు చంచలమైనది. నిమేష కాలమైనను ఒకవిషయమును ధ్యానించు దార్ఢ్యములేనిది. దానికితోడు శరీరమందును సంసారమందును గలుగు వివిధావస్థలు దానిని ఒకచోట నిలువనీయవు. కావున మనస్సు ఈ దేహమునకును బహిస్సంసారమునకును లోబడక తనంతట అఖండముగా నిలిచి కార్యమును నిర్వహించు మార్గమొకటి వెదకవలసివచ్చెను. అదే యోగము -&lt;br /&gt;"యదా పఞ్చావరిష్ఠన్తే జ్ఞానాని మనసాసహ&lt;br /&gt;బుద్ధిశ్చన విచేష్టతి తామాహుః పరమాంగతిమ్,&lt;br /&gt;తాంయోగమితి మన్యన్తే స్థిరామిన్ద్రియధారణామ్" - కఠోపనిషత్తు, ౨౧౦&lt;br /&gt;(ఎప్పుడు పంచేంద్రియములు మనసుతోఁజేరి నిలుచునో, బుద్ధియల్లాడదో, అదియే పరమగతి; అట్టి యింద్రియధారణమే యోగమందురు.)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;బ్రహ్మధ్యాన మావశ్యకమనియు, దానికి మనోనిగ్రహము దేహదండనమును చేయక తీఱదనియు నన్ని దేశములవారు నంగీకరించిరి. కాని, ఆ దేహమలోనిగ్రహ మార్గమును ఉపక్రమోపసంహారములతో సక్రమమైన శాస్త్రముగా నేర్పఱిచిన గౌరవము, నే నెఱింగినంతవఱకు, హిందువులకే చెల్లవలసియున్నది. దేహమును స్వాధీనపఱచుకొనవలయునని నానావిధముల దండించి,&amp;nbsp; మనసును బిగంబట్టి బహిరంగములనుండి విడఁదీసి, లోపలధ్యానమునకుఁ బూనుకొన్నప్పుడు, పై రెంటికిని కలుగు అనేక పరిణామములును, అనుభవములును చక్కఁగా గమనించి, అందుఁగలుగు అనిష్టఫలములు నివారించి, ప్రధానోద్దేశమగు పరబ్రహ్మానుభవమును సాధించుట కెన్ని పద్ధతులు గావలయునో, యవన్నియు ననుభవపూర్వకముగా యోగ శాస్త్రకారులు వ్రాసిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;యోగాభ్యాసుల మొదటి ధర్మము తమయందలి దుర్గుణములను వదలుట. యోగ్యత సంపాదించుటకు మొదలు అయోగ్యతను పోఁగొట్టుకొనవలయును గదా? దేహబలమునుసంపాదించుటకు మొదలు రోగములకు మందుదిన్నట్లు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఒకరిని హింసిపక, అసత్యమాడక, ఒకరి సొమ్ముదొంగిలింపక, ఇంద్రియలోలుఁడుగాక, తనకెంత ముఖ్యముగా కావలయునోయంతకన్న నెక్కువ దానమిచ్చినను గ్రహింపక యుండుట మొదటిమెట్టు. ఇదే యమ మందురు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తరువాత పరిశుద్ధముగా నుండుట, సంతోషము, తపస్సు, వేదశాస్త్రములు చదువుట, భగవద్భక్తి - వీనిని సాధింతురు. ఇవి నియమ మనఁబడును.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇట్లు దేహమనస్సులు కొంతవఱకు పరిశుద్ధములైన తరువాత దేహమందిది వఱకున్న రోగములు నశించుటకును, క్రొత్తవి రాకుండుటకును శ్రమము, సహించు శక్తి గలుగుటకును కొంత వ్యాయామము చేయుదురు. వీని వాసవము లందురు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇంతైనను దేహమున కెప్పుడును చలనమునిచ్చి తన్ములమున మనస్సును చలింపఁజేయు వస్తువొకటి గలదు. అది వాయువు. దానిని స్థిరముగా నిలుపనిది మనస్సు నిశ్చలము గానేరదు.&lt;br /&gt;"చలేవాతే చలంచిత్తం నిశ్చలే నిశ్చలంభవేత్"&lt;br /&gt;(గాలి కదలిన మనసు కదలును; అది నిలిచిన నిదినిలుచును)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కావున లోని యూపిరి బైటికిఁ బోనీయక, బైటియూపిరి లోనికి రానిక లోపలనే పట్టి నిలుపుట యావశ్యకము. దీనినే ప్రాణాయాయమమందురు. దీనిచే మనస్సు నావరించియున్నమాలిన్యములన్నియు నశించు నందురు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తరువాత కన్ను, ముక్కు మొదలగు పంచేంద్రియములు తమకు విషయములైన, రూపము, వాసన, మొదలగు వానియెడఁ బోనీయక మనస్సేప్రక్కఁబోయిన నా ప్రక్క పరాధీనములై యుండునట్లు సాధింపవలయును. ఇదే ప్రత్యాహారము.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇవి యైదును బైటి సాధనములు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇట్లు శరీరము స్వాధీనమై మనస్సునకు చాంచల్యము తగ్గినపుడు తమకిష్టమైన యే వస్తువునందైన మనసును నిలుపవలయును. ఇది ధారణ. అది తప్ప తక్కిన వృత్తులయందు మనసును పోనీయక నిలుపుట  ధ్యానము.&lt;br /&gt;ఈ రెంటియందును 'నేను, దీనిని, ధ్యానించుచున్నాను' అను ధ్యాత ధ్యేయము, ధ్యానము అను మూఁడు పదార్థములు గలవు. ఈ ధ్యానము ఇట్లే సాఁగనిచ్చినయెడల మనము ధ్యానము చేయు వస్తువు మాత్రము నిలిచి, నే ననుకర్త, ధ్యానమను క్రయ ఈ రెండును అంతరించును. దీనినే సమాధి యందురు. ఇదే అష్టాంగ యోగము.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ సమాధి రెండు విధములు; సంప్రజ్ఞాతమని; అసంప్రజ్ఞాతమని. మొదటి దానిలోఁ గూర్చున్న యోగికి మొదలు ధ్యేయవస్తువుయొక్క స్థూలరూపము గోచరించి క్రమముగా దాని సూక్ష్మరూపముగూడ స్పష్టమగును. ఆ మూలప్రకృతి గోచరించినపుడు 'ఋతంబర' యను నొకవిధమైన ప్రజ్ఞ కలుగును. దానిచే యదార్థ జ్ఞానము గలిగి సందేహములన్నియు నివర్తించును. శ్రుతిప్రమాణముచేతను, అనుమాన ప్రమాణముచేతను గలుగుతెలివికన్న ఈ 'ఋతంబర' యను తెలివి గొప్పది. ప్రత్యక్షము, పరోక్షము, భూతము, వర్తమానము, భవిష్యత్తు అను భేదము లోక యన్ని విషయములును సాక్షాత్తుగా నిందుగోచరించును.&lt;br /&gt;ఈ సంప్రజ్ఞాత సమాథిగూడ అభ్యాస బలముచే క్రమముగా నశించి అసంప్రజ్ఞతసమాధిగా మాఱును. ఆయవస్థలో ఆ మిగిలిన ధ్యేవస్తువు స్ఫూర్తియగుటగూడ నశించి కేవల నిర్మలజ్ఞనము మాత్రము శేషించియుండును. ఇదే కైవల్యావస్థ. ఇవి పాతంజలియోగశాస్త్రముచే గ్రహింపగల ముఖ్యవిషయములు.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-3390216590279446758?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/3390216590279446758/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/11/blog-post_21.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3390216590279446758'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3390216590279446758'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/11/blog-post_21.html' title='వేమన యోగసిద్ధి - మత ప్రచారము'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-6450709914851964061</id><published>2009-11-03T21:22:00.002+05:30</published><updated>2009-12-05T13:52:35.013+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='అల్లసాని'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వ్యాసములు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='peddana'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పెద్దన'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='allasani'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='రాయలు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఆంధ్రకవితా పితామహ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='rayalu'/><title type='text'>ఆంధ్రకవితా పితామహ అల్లసాని పెద్దన</title><content type='html'>'పెద్దన' పుస్తకం నుంచి(రచయిత పేరు గుర్తులేదు)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పెద్దన్న గారికి '&lt;span style="color: #e06666;"&gt;ఆంధ్రకవితాపితామహుఁ&lt;/span&gt;'డని బిరుదు శ్రీకృష్ణదేవరాయలవారిచ్చినది. కృష్ణరాయఁడు విద్వత్ప్రభువు, భావుకుడు. సహజముగా గొప్పకవి. ఆ ప్రభువునకు తత్పూర్వమున కవిత్రయము, పోతన్న, శ్రీనాథుఁడు మొదలైన మహానుభావులున్నారని తెలియదా? నాచన సోమనయున్నాడని తెలియదా! పెద్దన్న కీ బిరుదిచ్చట యేమి? తాను వైష్ణవ ప్రభువు. పెద్దన్నకూడ వైష్ణవుఁడే. ఈ కారణముచేత నిచ్చెనా?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;లేదా, ఆంధ్రకవిత యనగా, కృష్ణరాయని యభిమతము వేఱా? తత్పూర్వకవులందఱు సంస్కృతకావ్యములు తెలుగు చేసిరి. తొలుదొల్త స్వతంత్రకావ్యమును తెలుగులో పెద్దన గారే వ్రాసిరి. అందుచేత నిచటినుండియే యాంధ్రకవితాప్రారంభ మనియా?&amp;nbsp; పెద్దన్నగారును మార్కండేయ పురాణములోని కథను స్వీకరించియే వ్రాసిరి. పూర్వకవుల తెల్లగుసేతయు మక్కికి మక్కిగా లేదు. కనుక నిదియే యాంధ్రకవితాసమారంభ మనుటకు రాయల వారి బుద్ధిలో పద్యరచన యని కాదు. తెలుగు సేత కాదు. స్వతంత్రకావ్య మనిపించుకోదగిన యాంధ్రగ్రంథమని నిర్ణయము చేసికోవచ్చును. ఇచట ప్రాధాన్యము కావ్యశబ్దమునకు. ఈ లెక్కను భారతము కావ్యము కాసింత పెంపులు, తగ్గింపు లున్నను తెలుగులో స్వతంత్రకావ్యము కాదు. శ్రీనాథుని నైషధము కాదు. భాగవతమును గాదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కావ్యలక్షణములు పట్టించినచో మనుచరిత్రయే ప్రథమ కావ్యము. ఒక గ్రంథమును కావ్యముగా నిర్ణయించ వలసివచ్చినప్పుడు ప్రసిద్ధమైన మార్గమ`కటి కలదు. ఏకరసాశ్రయమైన కథ. శృంగారరస మైనచో నాయికానాయకులు, తదితరరసములకు తత్తదుచితలక్షములు, ప్రధానరసము, అంగరసములు, వాని పొసగింపు, నాయకలక్షణము మొదలైనవాని పరామర్శ. ఇది ప్రసిద్ధమైన కావ్యలక్షణము.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;రెండవది ప్రసిద్ధమైనది కాదు, అనగా బహుజనుల చేత పర్యలోచింపఁబడుచున్నది కాదు. ఒక్కొకపడీ రెండవలక్షణము మొదటి లక్షణముగల కావ్యమునిండ నిండియుండవచ్చును. ఈ కావ్యలక్షణము శిల్పముతో కూడినది. శిల్పశబ్దము సునిర్దిష్టార్థకము కాదు. శిల్ప మన్నమాట సారస్వతములోనికి గౌణార్థముగా తెచ్చికొన్నదికాని, సారస్వతమునకు సహజమైనది కాదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇంకా వుంది.....&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-6450709914851964061?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/6450709914851964061/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/11/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6450709914851964061'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6450709914851964061'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/11/blog-post.html' title='ఆంధ్రకవితా పితామహ అల్లసాని పెద్దన'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-5263509079393536589</id><published>2009-10-31T01:40:00.000+05:30</published><updated>2009-10-31T01:40:36.738+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='విశ్వ బ్రాహ్మణ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='విశ్వకర్మ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='viswa karma'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='skanta rati kota katha'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='స్కాంత'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='viswa brahmin'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='రాతి కోట కథ'/><title type='text'>స్కాంత రాతికోట కథ (చరిత్రలో చెఱిగిపోయి యదార్థ గాధ)</title><content type='html'>భారతదేశము చిన్న చిన్న స్వతంత్ర రాజ్యములుగానుండి రాజుల ఏలుబడి యందుండెను. దక్షణ భారతదేశ ప్రాంతమున "మంధోటి" యను పట్టణనము రాజధానిగా గల ఒక స్వతంత్ర రాజ్యమున కొన్ని అనివార్య కారణమువలన రాజులేని కారణమున అరాజకమేర్పడి సమర్ధులగు వారసులెవ్వరును లేని కారణమున పరిపాలనా దక్షుని ఎన్నికకై రాజ శాసనముననుసరించి రాజవంశ పూర్వాచార ప్రకారము, కఠినమగు యుక్తితో గూడిన నియమము నొకదానినినేర్పటు జేసి, ఆ పోటీలో గెల్చినవారికి రాజ్యాధికారము కలుగునని రాజ్యము నలుమూలల చాటింపు గావించి ఆ రాజ్యమునకు తగిన రాజుకొరకు రాజప్రతినిధులు వెదకుచుండిరి...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అది ఒక కుగ్రామము. గ్రామచావిడికి ప్రక్కగా శిల్పి బ్రహ్మయ్యాచార్యులవారి "అగ్నిశాల" కలదు. బ్రహ్మయ్యాచార్యులు పంచమవేదమైన ప్రణవవేద అధ్యయనమొనర్చిన ఓంకారోపాసకుడు. సకల ఆగమ శాస్త్రకోవిదుడు, పంచశిల్ప ప్రవీణుడు అయిన శిల్పాచార్య బ్రహ్మయ్యాఁచార్యులు తమ పెద్దలవద్ద నేర్చుకొన్న కులవృత్తిచే "అగ్నిశాల" యందు గ్రామవాసుల కవసరమైన పార, కర్రు, కాడి, మేడి, చెంబు, చెరవ, నగ నట్రలు మొదలగు సకల జనోపయోగ నిత్యావసర వస్తువుల తయారు చేసి గ్రామస్తులకు సకాలమున నందించి తన "జగద్గురు వంశ" జన్మమును సార్థకమొనర్చుకొనుచు, గ్రామప్రజలకు కన్నాకైయున్న బ్రహ్మయ్యాచార్యాలు అనుష్టానములాచరించి, శుచియై, నుదుటవిభూతిని ధరిచి, మెడలో రుద్రాక్ష మాలా విభూషితుడై కనకకుండల యజ్ఞోపవీతముల ధరించి, శిష్యగణములు వెంటరాగా, అగ్నిశాల ప్రవేశించి, ప్రదక్షిణ మొనర్చి, నమస్కరించి, ఉచితాసనమున ఉపవిష్టుడై యుండెను. గ్రామవాసులు కొందరటజేరి, లోకాభిరామాయణములతోడను, వేదాంతగోష్ఠులతోడను గ్రామప్రజలకు సకలశాస్త్రవేదాంత, ఇతిహాసములను ఓంకారోపాసన ప్రధానముగాగల పంచమవేదమైన "ప్రణవవేదము"లోని యంత్ర తంత్ర రహస్యములను, ప్రజలకు బోధిస్తూ, తన పనిని సాగిస్తూ కాలముగడుపుచుండగా నొకనాడు రాజశాసనమును చాటించు రాజసేవకులు డప్పు వాయించుచు వచ్చి చావిడిముందు బిగ్గరగా చాటింపు వేయించుచుండిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అహో ప్రజలారా! ఇది వినుడు. మనరాజ సింహాసనము నధిష్టింపగోరు వారు రాజశాసనము ననుసరించి "సువిశాల ప్రదేశమున ఇసుకచే చదును చేయించిన స్థలమధ్యమున నొకపీఠము నుంచబడినది. ఆ ఇసుకలో పాదముల గుర్తులు పడకుండా ఆ పీఠమును చేరి ఎవరైతే ఆ పీఠముపై కూర్చొందురో వారే ఈ రాజ్యమునకు రాజుగాగలరు." దేశపౌరులెల్లరకు ప్రవేశార్హత గలదహో ... ఇది రాజశాసనము. అని చాటింపువేసిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;ఆ చాటింపువిని ప్రజలు అదెట్లు సాధ్యమని పరిపరివిధముల మాట్లాడుకొనుచుండిరి. గ్రామ ప్రజలలెల్లరకు ఇదొక వింతైన సమస్యగా తయారై ఎవరినోటవిననను ఈ విషయమునే ఆలోచించుచు ఉపాయము తెలియక తికమక పడుచుండిరి.. అగ్నిశాల వద్ద పనిచేయుచున్న బ్రహ్మయ్యాచార్యులు చిరునవ్వునవ్వి ఇది ఒక షరతా! ఇది ఒక ఘనకార్యమా? నిలువెత్తుచాపనుపరచి దానిపై పరుండి చాపను చుట్టుకొనుచు వెళ్ళి పీఠముపై కూర్చొనవచ్చును గదా! అని సహజధోరణిలో మాట్లాడుచు తనపనిలో తాను నిమగ్నుడైయుండెను. ఆ మాటలు శ్రద్ధతో ఆలకించిన వడ్డెర చంద్రయ్య మరునాడే రాజధానికి బయలుదేరి వెళ్ళి గురువాక్యానుసారముగా ప్రవర్తించి, వారు విధించిన నియమమున గెలుపొంది, రాజశాసనము ప్రకారము రాజ్యమునకు రాజాయెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;రాజైన చంద్రయ్య సపరివార సమేతుడై భక్తి శ్రద్ధలతో గురువు గారి వద్దకేగి వస్త్రభూషణముల నొసంగి సాష్టాంగ ప్రణామము లాచరించి సత్కరించి వినమ్రుడై ఇట్లనియె. స్వామీ మీ యొక్క కృపాకటాభముల వలననే నేను రాజునైతిని. రాళ్ళు కొట్టగలనేగాని రాజ్యములు నేనేమి ఏలగలను. ఇంత వరకు మీరే నా గురువులు ఇకపై కూడా మీరే నా గురువులు. అందువలన ఈ క్షణమునుండి నేనేమి చేయవలయునో మీరాజ్ఞాపింపుడు. నేను శిరసావహింతును అని వేడుకొన్న రాజుమాటను మన్నించి .. బ్రహ్మయ్యాచార్యులు రాజధానికి చేరి చంద్రయ్యను "చంద్రసేన మహారాజుగా"&amp;nbsp; రాజ్యాభిషక్తుని జేసి గురువు, మంత్రి, స్నేహితుడు, సర్వము తానే అయి శిష్యునకు రాజనీతిని బోధించుచు రాజ్యపాలనా సారధ్యమును వహించి ప్రజారంజకమగు ఎన్నో నూతన శాసనములను అమలులోనికి తెచ్చెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అనువంశకముగా రాజవంశహితుడును, కులపురోహితుడును, రాజగురువును అగు వ్యాసభట్టారకుడు బ్రహ్మయ్యాచార్యులపై అసూయచే రాజుకు దుర్బోధలు చేసి, రాజాజ్ఞగా బ్రహ్మయ్యాచార్యులని, అతని జాతిని నాశనం చేయమని భటులను పంపించెను...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తమజాతికి జరిగిన విపత్కర పరిస్థితికి కలత చెందిన బ్రహ్మయ్యాచార్యులు సాటి శిల్పాచార్యులతో చర్చించి సకల శిల్పశాస్త్రములయందంతటాగల మర్మములను శోధించి, విశ్వకర్మకులజులెల్లరు భద్రముగ శత్రువులెవ్వరి చేత ప్రమాదము లేకుండా నుండుటకై ఒక కోటను నిర్మింపవలెనని ఆలోచించి ఒక యంత్ర, తంత్ర, శాస్త్రపరిజ్ఞానముతో ప్రణవవేద సిద్ధాంత ప్రకారము మామూలు పర్వతశిలలకు కృత్రిమ పద్ధతిన అతి శక్తివంతమైన ఆకర్షణ శక్తిగల అయస్కాంతశక్తిని ప్రసరింపజేసి, మేధావులైన శిల్పాచార్యులు వారే స్వయముగా శత్రువులకు అభేద్యమైన ఒక స్కాంతరాతి కోటను నిర్మించిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ కోటలో ఎన్నో యంత్రము తంత్రములు నిర్మించి, శత్రువులే కాదుగదా, వారి అనుమతిలేనిదే గాలిగాని, చివరకు సూర్యకాంతిసైతము ప్రసరింప వీలులేకుండా నిర్మించుకొని, ఆ స్కాంతరాతికోటలో మరొక నూతన ప్రపంచమును తయారుచేసి జాత్యాధిపత్యమున వలన పడరాని చిత్రహింసలు పడిన విశ్వకర్మ కులజులకు ఒక ప్రశాంతజీవనము నేర్పరచెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కానీ శత్రువులు తమకన్నా బలవంతులైన కారణము చేత యేనాడైనను తిరిగి విపత్కర పరిస్థితి ఏర్పడునేమోనన్న ఆలోచనతే అట్టిపరిస్థితి నెదుర్కొనుటకు నవనాగరికతా శాస్త్రానుసారముగా పక్షిరూపములతో గాలిలోనికి ఎగిరి స్వేచ్ఛగా విహరింపగల యంత్రములతే కూడిన "కీలుగుర్రములను","విమానములను" నిర్మించిరి. అధునాతనమైన మయవాస్తు ప్రకారము భవాలను, ఆయుధములను, విశేషశక్తిగల కత్తులను, బాణములను, ఎంత దూరమునకైనను గురితప్పక పనిచేయు విధానములతో తయారుచేసి శతృవులు ఏ క్షణా దండెత్తినను ఎదుర్కొనే విధంగా వారి యొక్క పాంచాయుకులకు అన్ని విద్యలలో ప్రావీణ్యతను అలవరచి శతృవులకు వీరి రహస్యములను ఎవరు కూడా ఎట్టిపరిస్థిలో కూడా తెలియకుండా, గుర్తింపుపొందిన కొందరు తప్ప మరెవ్వరునూ కోటదాటి వెలుపలకు పోరాది కఠి నియమములు విధించిరి. యువకులెల్లరు యుద్ధశిక్షణపొంది అప్రమత్తులై తమ కుటుంబములను రక్షించుకొనుచుండిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తమ ఎత్తులు ఫలించి బ్రహ్మయ్యాచార్యులను ద్రోహిగా చేసినందులకు రాజగురువు వ్యాసభట్టారకుడును సేనానియు సంతోషించినవారై రాజునకాప్తులై వారి పూర్వపు ఉన్నతపదవులు చేజిక్కించుకొని రాజశాసనములను వారికనుకూలముగా మార్పులు చేయించిరి. హీనకులజుడగు రాజునకు తలవంచుట వారికి మనస్కరింపక అతని పతనమునకై పధకములు పన్నుచుండిరి. ప్రజలకు ప్రభువుపై విముఖత్ము కలిగి తమ గౌరవము పెరగుటకై కొన్ని అస్తవ్యస్తములగు శాసనముల నమలుగావిచంరి...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పలాయనులైన పాంచాలకులస్తులు నూతనముగా స్కాంతరాతి కోటను నిర్మించుకొనినారని తెసుసుకొన్న వ్యాసభట్టారకుడు సైన్యములను సమీకరించి అయస్కాంత దుర్గమును ముట్టడింప నాజ్ఞాపించెను. యుద్ధమునకు వెళ్ళిన సైనికులు స్కాంతరాతికోట ప్రాంతమును చేరగనే వారు ధరించిన ఆయుధములు, కవచములు, గుర్రముల కళ్ళెములు ఇతర పరికరములన్నియు ఇనుముచే నిర్మింపబడి యుండుటచే కోటకు ఎంతో దూరమున నున్నుప్పుడే అయస్కాంత శక్తిచే ఆకర్షింపబడి మిడతదండువలె కోటగోడలను ఢీ కొట్టుకొని కోట గోడలకు వారు నిర్మించి యుంచిన కత్తులవంటి ఆయుధముల వలన చిదురు చిదురై ప్రాణములు పోగొట్టుకొనుచుండిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;యుద్ధమునకు వెళ్ళిన సైనికులు ఎంతగా ప్రయత్నించినను కోటను సమీపించలేకపోయిరి గదా.. కనీసము వార్తనందించుటకైను తిరిగి రాలేకపోయిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పరాజితుడైన వ్యాసభట్టారకుడు స్కాంతరాతికోటను భేదించు ఉపాయమెరుంగక పరిపరివిధముల నాలోచించుచుండెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కాలము గడచుకొలది సమస్యలు సమసిపోవుచున్నుట్లగపడుచుండెను. స్కాంతరాతికోటనుండి ధైర్యవంతులు, వీరులు అగు యువకులు రహస్యముగా నగరములో ప్రవేశించి సంబారములను సేకరించుకొని నగరములలోగల వినోదముల తిలకించి వెళ్ళుచుండిరి. వేగులమూలమున ఈ విషయము గ్రహించిన వ్యాసభట్టారకుడు శతృవులను శక్తితో ఎదుర్కొనజాలమని నిర్ణయుంచుకొన్నవాడై కపటోపాయమునగాని సాధ్యపడదని గ్రహించనవాడై నగరమందంతటా స్కాంతరాతికోటను భేదించు ఉపాయమైనను అందునివశించు వారినెవరైనను పట్టి ఇచ్చినను, విశేష బహుమానములీయబడునని ప్రకటించెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ ప్రకటనను విన్న సామాన్య ప్రజలు వారిని పట్టి ఇచ్చుటకు ముందునకు రాకపోవుటయే కాక వారితో సహకరించి అభిమానముతో సహాయమొనర్చుచు, రాచగరులో జరుగు కుట్రలను ఎపపటికప్పుడు అయస్కాంత దుర్గాధినేతలకు తెలియజేయుచుండిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అట్టి సమయమున నెరజాణయని ప్రసిద్ధివహించిన అతి తెలివైన మంజరియను వేశ్య యొకతె వ్యాసభట్టారకుని వద్దకరిగి...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;స్వామీ స్కాంతరాతికోటను నాశనమొనరించు ఉపాయము యేవిముననైనను మీకు తెలియపరచెదనని చెప్పి కొంత ధనమును తీసుకొని కోటపరిసర ప్రాంతములలో తన నివాసమేర్పరచుకొని స్కాంత రాతి దుర్గము నుండి రహస్యముగావచ్చు కొందరు యుకులను తన శరీరసౌందర్యమును ప్రదర్శించి వగరొలికించుచు తనవైపునకాకర్షితులగునట్లు విస్యాసములొనర్చుచుండు సమయమున...&lt;br /&gt;నీతి తప్పరాదు - పరకాంతావ్యామోహము పనికిరాదు అని పెద్దలెంతగా బోధించుచున్నను రహస్యముగా నగరమునకు వచ్చుచు పోవుచున్నన యువకులలో కొందరు, కోటసమీపమునగల నెరజాణయైన వేశ్యచేయు విన్యాసములకు రంజింపడిను కట్టుబాట్లకు భయపడి తప్పించుకొని వెళ్లుచుండిరి. అందొక్కడు సువర్ణవృత్తి వంశమునకు చెందిన విశ్వకేతుడు అనువాడు. విధివశాత్తు ఆ వేశ్యావ్యామోహమునకు గరియై ఆమె పన్నిన ఉరుల నుండి తప్పించుకొనలేక కామోన్మాదపరవశుడై ఆ వేశ్యా గృహమున జేరి దానితో భోగించుచు మత్తెక్కి ఆదమరచియున్న సమయమున యేదోవిధంగా కోటరహస్యము కనిపెట్టవలెనను కపటబుద్ధిగల మంజరి - ప్రియా విశ్వకేతా స్కాంతరాతికోట తగులబడు శత్రువులు కోటను ముట్టడించుచుండగా నీవిచ్చట నుంటివేమి? అని ఆశ్చర్యముగా అన్న మాటలు విన్న విశ్వకేతుడు - అదెట్లు సాధ్యము, విశ్వకర్మలు అజాగ్రత్తగా నిదురించు సమయమున తప్ప ఎవవ్వరు ప్రవంశింపలోరు, అందునను కోటచుట్టును అరిక గడ్డి వేసి కాల్చినగాని అయస్కాంతశక్తి నశింపదుగా అని మైనకునపలికి వెంటనే తత్తరపాటున మేల్కొనిన విశ్వకేతుడు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నీ సాన్నిధ్యము నన్ను జేర్చుకొని దుర్నీతుల్ ప్రబోధింపుచున్...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ రహస్యమెవరితో చెప్పవద్దు అని మంజరిద్ద మాట తీసుకొన్న వాడై వెంటనే బ్రహ్మయ్యాచార్యులవారి వద్దకుపోయి నేను తప్పుచేసితిని, మన జాతి వినాశనమునకు నేనే కారకుడనైతిని. ఆ వేశ్య మంజరి మాయలోపడి కుట్రతో కూడిన ఆమె పన్నిన వలలో జిక్కి కోటను బేధించు రహస్యమును జెప్పితినని ఆ క్షణముననే వారికి చెప్పెను, వెంటనే పెద్దలందరు సమావేశమై స్కాంత రాతికోట ఆజ్ఞను ఉల్లఘించి జాతికి ద్రోహముచేసిన ఈ నీచునికి మరణదండనవిధింపుడని నిర్ణయింపగా, పశ్చాత్తాపమునకు మించినశిక్ష లేదని బ్రహ్మయ్యాచార్యులు వదలెను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;రహస్యమునెరింగిన మంజరి వెంటనే వ్యాసభట్టారకుని చేరి స్కాంత రాతికోటను బేధించు విషయమంతా వివరించెను.&lt;br /&gt;ఆతఁడు సైన్యమును సమీకరించి, అర్ధరాత్రమున సేనలనంపి కోటను ముట్టడించి ఆదమరచి యున్న సమయమున కోట చుట్టు అరిక గడ్డి వేసి భయంకర జ్వాలలెగయునట్లుగా తగులబెట్టగనే ఆ కోటకు గల అయస్కాంత శక్తి తగ్గగనే కోటలో ప్రవేశించి మైమరచి నిదురించుచున్న వారిపై శత్రు సైన్యములు ఉప్పెన వలె విరుచుకుపడిరి. ఆ సమయమున విశ్వకర్మీయులు యేమరుపాటగానుండటయు, యుద్ధసన్నద్ధులై యుండకపోవుట చేతు శతృవులు విజృభించి స్త్రీలను, పాపలను, వృద్ధులను ఊచకోత కోయుచుండుట చూచిన యువకులు వీరోచితముగా పోరాడినను అధికసంఖ్యాకులైన రాజనైనికులముందు వీరేమియు చేయజాకలక అశక్తులైరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇది గమనించిన కొందరు శిల్పులు, బ్రహ్మయ్యాచార్యుల వంటి మేధవులు మాత్రము వారివద్దగల వాస్తుశాస్త్రములను, యంత్ర మంత్ర శాస్త్రములను, సాంకేతిక శాస్త్ర సంబంధమైన విషయములు గల్గిన ప్రణవవేదమును, విశ్వకర్మకులజులకు అతి పవిత్రమగు వారియొక్క జాతి సంబంధములైన నాగరఖండము మూలస్తంభము మొదలగు ఎన్నో అపూర్వగ్రంధములను తమ వెంట తీసుకొని అధర్వణవేదమునగల మారణమంత్రములతో అయస్కాంతదుర్గమును నశించునట్టు మారణహోమమొనర్చి, యంత్ర నిర్మిత కీలుగుర్రములు, వమానములపై వారి కుటుంబములతో ఆకాశమార్గమున ఎగిరిపోయిరి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ కథ క్రీస్తుకు పూర్వము ౬౦౦ ప్రాంతమున జరిగినట్లు కొన్ని ఆధారములబట్టి తెలియుచున్నది. ఈ అయస్కాంత దుర్గ పతన చరిత్రము ఉజ్జయినీ ప్రభువగు భర్తృహరి ద్వారా జరిగినట్లు ఒక కథయు, పరిమశచోళుి వారసుడు కళింగుని ద్వారా జరిగిట్టు ఒక కథయు, ఇంకను కొన్ని కొన్ని బేధములతో జనశృతులుగా ఈ స్కాంతరాతికోటపతన కథ కలదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఒకనాడు భారతదేశముతోనైక్యమైయున్న సింహళమున - కొలంబోనుండి జాఫ్నా కు పోవు మార్గమున "స్వా" కు ౧౩ కిలోమీటర్ల దూరముననున్న శిధిల గ్రామమునే "మంధోటి" నగరమని అదియే ఈ కథాస్థలమనియు, అచ్చట నేటికి విశ్వకర్మీయుల నివాసచిహ్నములు ఉన్నట్లుగా "సిలన్ గెజిటియర్" అను గ్రంధమున ౧౫వ పుటలో లిఖింపబడియున్నది.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-5263509079393536589?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/5263509079393536589/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_3957.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5263509079393536589'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5263509079393536589'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_3957.html' title='స్కాంత రాతికోట కథ (చరిత్రలో చెఱిగిపోయి యదార్థ గాధ)'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-5883009603234964607</id><published>2009-10-31T01:33:00.004+05:30</published><updated>2009-12-05T14:47:56.400+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఏకలవ్యుడు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='pandavulu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వ్యాసములు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ekalavyudu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఆరుద్ర'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='arudra'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><title type='text'>ఏకలవ్యుని పుట్టువూర్వోత్తరాలు - ఆరుద్ర</title><content type='html'>&lt;div style="color: #cc0000;"&gt;ఆరుద్ర గారి "వ్యాసపీఠం" నుంచి ఓ వ్యాసం&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;మహాభారతంలో "అయ్యో పాపం!" అనిపించి సానుభూతికి నోచుకునే కొన్ని పాత్రలలో ఏకలవ్యుడు ఒకడు. ఈ ఉదాత్త పాత్ర గురించి సామాన్య పాఠకులకూ సాధారణ సాహితీ పరులకూ తెలుగు భారతం, ఆది పర్వంలో లభ్యమైనంత సమాచారం మాత్రమే తెలుసు. ఆదిపర్ం పంచమాశ్వాసంలో ౨౩౧వ వచనం నుంచి ౨౫వ పద్యం దాకా పదిహేను గద్య పద్యాలలో నన్నయ్యగారు ఏకలవ్వుని అస్త్ర విద్యాభ్యాసం, పాటవ ప్రదర్శనం, గురుదక్షిణ సమర్పణం తెలియజేశారు. తన శిష్యులలో&amp;nbsp; ఒకే ఒకణ్ణి అందరి అందరికన్నా మిన్నగా చేయాలని ఇంకొక అసమాన పరాక్రమశాలిని ఆచార్యుడు అంగవికలునిగా చేయడం అనుచితం. అడిగి బొటనవ్రేలు కోసి ఇచ్చిన శిష్యుడు మహోన్నత వ్యక్తి. ఈ ఘట్టం తర్వాత ఏకలవ్యుడు ఏమయ్యాడు?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ ప్రశ్నకు తెలుగు భారతంలో జవాబు దొరకదు. భారత కథలో ఎంతో ప్రముఖ పాత్రను వహించకపోతే ఆదిపర్వంలో ఏకలవ్యుని కథను కథనం చేయడం అనవసరం. తెలుగు భారతంలో దొరకదు గానీ వ్యాస భారతంలో ఏకలవ్యుని అట్టు పుట్టు ఆనవాళ్ళన్నీ ఓపికతో గాలించితే చేతినిండా చిక్కుతాయి. నన్నయ్యగారు గానీ, తిక్కన గారు గానీ వ్యాస భారతాన్ని యధామూలంగా అనువదించకపోవడం వల్ల ఈ పరిస్థితి ఏర్పడింది. భారతానికి హరివంశం ఖిలపర్వం, సంస్కృత భారంతలో మూల హరివంశాన్ని జోడించి చదివితే ఏకలవ్వుని పుట్టు పూర్వోత్తరాలన్నీ పువ్వులాగ విచ్చుకొంటాయి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సంస్కృత హరివంశంలోని ౩౪వ అధ్యాయాన్ని చదివితే ఆశ్చర్యకరమైన విషయాలు తెలుస్తాయి. పాండవులకు గాని కృష్ణునికిగాని ఏకలవ్వుడు పరాయివాడు కాదు. పాండవులకు గాని కృష్ణునికిగాని ఏకలవ్వుడు పరాయివాడు కాదు. రక్తబంధువు. పాండవులు, ఏకలవ్యుడు పినతల్లి పెదతల్లి బిడ్డలు. కృష్ణుడూ ఏకలవ్యుడూ మేనత్త మేనమామ బిడ్డలు. ఈ బీరకాయ పీచు బంధుత్వాలు ఎర్రయ్యగారి తెలుగు హరివంశం వల్ల కూడా కొంత తెలుస్తాయి. ఏకలవ్యునికీ, కీచకునికి కూడా బంధుత్వం ఉంది. సుధేష్ణ పాండవులకు స్వయానా పినతల్లి కూతురు. ఉత్తరకుమారునికి పాండవులు మేనమామలు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;యాదవకులంలో అంధక వంశశాఖ ఉంది. అందులో శూరుడను రాజుకు వసుదేవుడు మొదలయిన తొమ్మండుగురు కొడుకులూ, అయిదుగురు కుమార్తెలూ వున్నారు. ఆ పుత్రికల పేర్లను హరివంశం ఇలా చెబుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పృధుకీర్తి: పృథాచైవ&lt;br /&gt;శ్రుతదేవా శ్రుత శ్రవఁ&lt;br /&gt;రాజాధిదేవీ చకదా&lt;br /&gt;పంచైతై వీరమాతరః&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; (అధ్యాయం&amp;nbsp; శ్లో ౧౯-౩౨)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వసుదేవుని ఈ అయిదుగురు అక్క చెల్లెళ్లూ ఎవరెవరిని పెళ్ళాడారో, వాళ్ళ సంతానం పేరులేమిటో కూడా హరివంశం ఈ అధ్యాయంలోని ఇతర శ్లోకాలలో చెబుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౧. పృదకీర్తి&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; భర్తః వృద్ధశర్మ కరూశాధిపతి&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; కొడుకుః దంతవక్త్రుడు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౨. శ్రుతదేవ&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; భర్తః కేకయేశ్వరుడు హిరణ్యధన్వుడు&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; కొడుకుఛ ఏకలవ్యుడు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౩. శ్రుతశ్రవ&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; భర్తః చేదిరాజు దనుఘోషుడు&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; కొడుకుః శిశుపాలుడు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౪. పృధ(కుంతి)&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; భర్తః పాండురాజు&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; కొడుకులుః పాండవులు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౫. రాజాధిదేవి&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; భర్తః అనంతపతి&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; కొడుకులుః విందాను విందులు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; కేకయరాజుకూ శ్రుతదేవకూ పుట్టిన ఏకలవ్యుడు నిషాదుడెందుకయ్యాడు? హరివంశంలోనే ఒక శ్లోకం ఆ సంగతిని చెబుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;దేవశ్రవాః ప్రజాతస్తు&lt;br /&gt;నైషాదిర్యః చ్రతిశ్రుతిః&lt;br /&gt;ఏకలవ్యో మహారాజ&lt;br /&gt;నిషాదైః వధివర్థితః&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; (౬-౪ శ్లో ౩౩)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ శ్లోకార్థమేమిటంటే? దేవశ్రవునికి ఏకలవ్యుడు జన్మించి నిషాదులచే పెంచబడ్డాడని, దేవశ్రవుడు వసుదేవుని తమ్ముళ్ళలో ఒకడు. శ్రుతదేవ అనే పేరుకు బదులు దేవశ్రవ అనే పేరు ఈ శ్లోకంలో చోటుచేసుకుంది. ఎర్రయ్యగారు ఆంధ్ర హరివంశంలో "శ్రుతదేవ కుంగేకయేశ్వరుని వలన నేకలవ్యుడు పుట్టి నిషాదులలోన బెరిగె" అని ఈ శ్లోకాన్నే అనువదించారు.(పూర్వం ౩-౧౬౧) కేకయ రాజు సుక్షత్రియుడు కానందు వల్లనే నిషాదుడయ్యాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సంస్కృత భారతం - విరాటపర్వం - పదహారో అధ్యాయంలో కేకయ రాజుల ప్రసక్తి వుంది. "కీచకుని వివరాలను జనమేజయుడు చెప్పమంటే వైశంపాయనుడు చెప్పాడు." క్షత్రియ పురుషునికి బ్రాహ్మణ స్త్రీ వలన పుట్టినవాడిని సూతుడంటారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ విధమైన ప్రతిలోమ జాతులలో సూతునికి ద్విజత్వం ప్రాప్తిస్తుంది. వీళ్ళని రధకారులని పిలుస్తారు. పూర్వం రాజులకు సూతవంశాలతో వైవాహిక సంబంధాలు వుండేవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అయినా సూతుని రాజ శబ్దంలో వ్యవహరించరుగాని కొందరు సూతులు రాజులను ఆశ్రయించి రాజ్యాలు సంపాదించారు. వాళ్ళని సూతరాజులంటారు. వాళ్ళలో కేకయుడు కూడా ఒకడు. ఇతడు సూతులకు అధిపతి. క్షత్రియ స్ర్రీకే పుట్టాడు. ఇతనికి ఇద్దరు భార్యలు. పెద్దభార్య మాళవి. ఈమెకు బాణుడు అనే కొడుకు పుట్టి కీచకుడు అనే పేరుతో ప్రసిద్ధుడయ్యాడు. కేకయుని రెండో భార్యకు చిత్ర అనే కుమార్తె పుట్టి సుధేష్ణ అనే పేరుతో పెరిగింది. ఈమె విరటుని రెండో భార్య. పెద్ద భార్య శ్వేత చనిపోయాక విరటుడు ఈమెను పెళ్ళాడాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మూలంలోని ఈ శ్లోకాలను తిక్కనగారు తమ విరాటపర్వంలో తెనిగించలేదు. పైగా మూలంలో లేని విషయాన్ని మరొకచోట చెప్పారు. ఉత్తర కుమారుడు శమీవృక్షం దగ్గర బృహన్నలతో పాండవుల గురించి అడిగి "ఏనమ్మహానుభావుల మేనల్లుండ" అని చాటుకొన్నట్టు రాశారు. (విరాట-౪-౧౨౦) సుధేష్ణ పాండవుల పినతల్లి కూతురే అన్న సంగతి ఇందువల్ల తేలుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;హరివంశంలో ఏకలవ్యడి విద్యాభ్యాసం ప్రసక్తిగాని, గురుదక్షిణ సంగతిగాని లేదు. ఏకలవ్యుడు జరాసంధుని ఆంతరంగికులలో ఒకడు. జరాసంధుని సైన్యాలకు ఏకలవ్యుడే సేనాధిపతి. మధర మీద పద్దెనిమిది సార్లు జరాసంధుడు దండెత్తాడు. ప్రతీముట్టడి లోనూ ఏకలవ్యుడు సైన్యాధిపత్యం వహించాడు. సంస్కృత హరివంశంలో ౯౩వ అధ్యాయం నుంచి ౯౯వ అధ్యాయం దాకా ఏకలవ్యుని సంగర విక్రమం కనబడుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పూర్తి పుస్తకం కోసం&amp;nbsp;&lt;a href="https://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fVyasaPitam.pdf"&gt;న్యాసపీఠం&lt;/a&gt; క్లిక్ చేయండి. (డిజిటల్ లైబ్రరీ ఆఫ్ ఇండియా వారి సౌజన్యంతో)&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-5883009603234964607?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/5883009603234964607/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_31.html#comment-form' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5883009603234964607'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5883009603234964607'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_31.html' title='ఏకలవ్యుని పుట్టువూర్వోత్తరాలు - ఆరుద్ర'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-865357473702295849</id><published>2009-10-17T21:00:00.005+05:30</published><updated>2009-12-05T13:25:21.220+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కొండూరు వీర రాఘవాచార్యులు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='mohanangi'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='konduru vira raghavaacharyulu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తిరుమలాంబ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='మోహనాంగి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><title type='text'>మోహనాంగి</title><content type='html'>&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnjNN9voRI/AAAAAAAAACo/NOlNvanbU4w/s1600-h/00000010.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnjNN9voRI/AAAAAAAAACo/NOlNvanbU4w/s320/00000010.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnjNnJlO1I/AAAAAAAAACw/UVVjI-PstGg/s1600-h/00000011.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnjNnJlO1I/AAAAAAAAACw/UVVjI-PstGg/s320/00000011.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కొండూరి వారిచే అద్భుతముగా తీర్చి దిద్దబడిన చారిత్రాత్మక నవల ఇది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సాహితీ సమరాంగణ సార్వభౌముడైన శ్రీ కృష్ణదేవరాయల పుత్రిక తిరుమలాంబ. ఆమెను రాయలు మోహనాంగి యను ముద్దుపేరున పిలుచుకొనువాడు.&lt;br /&gt;మోహనాంగి సంగీత సాహిత్యములందు అపర సరస్వతి;చిత్ర కళానిధి; మారీచీపరిణయమును వ్రాసిన మహాకవయిత్రి. అరవీటి రామరాజునకు అర్ధాంగియైన సాధ్వీతిలకము.&lt;br /&gt;మోహనాంగీ రామరాజులను నాయికా నాయకులనుగా వరించిన చరిత్రాత్మకమగు నవల యిది. అయినను మోహనాంగి కథకే ప్రాధాన్యమెక్కువ.&lt;br /&gt;పూర్తి పుస్తకం కోసం&amp;nbsp;&lt;a href="https://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fMohanangi.pdf"&gt;మోహనాంగి&lt;/a&gt; క్లిక్ చేయండి.&lt;br /&gt;Digital Library of India వారి సౌజన్యంతో (http://&lt;span id="main" style="visibility: visible;"&gt;&lt;span id="search" style="visibility: visible;"&gt;&lt;cite&gt;www.new.dli.ernet.in/&lt;/cite&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;)&lt;br /&gt;&lt;div style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://picasa.google.com/blogger/" target="ext"&gt;&lt;img align="middle" alt="Posted by Picasa" border="0" src="http://photos1.blogger.com/pbp.gif" style="-moz-background-clip: border; -moz-background-inline-policy: continuous; -moz-background-origin: padding; background: transparent none repeat scroll 0% 50%; border: 0px none; padding: 0px;" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-865357473702295849?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/865357473702295849/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_8105.html#comment-form' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/865357473702295849'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/865357473702295849'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_8105.html' title='మోహనాంగి'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnjNN9voRI/AAAAAAAAACo/NOlNvanbU4w/s72-c/00000010.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-455465383561252723</id><published>2009-10-17T20:34:00.004+05:30</published><updated>2009-12-05T13:42:43.381+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='మన తెలుగు తెలుసుకుందాం'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='mana telugu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ద్వానా శాస్త్రి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='dwana sastri'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><title type='text'>మన తెలుగు తెలుసుకుందాం</title><content type='html'>&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StndF9LbPGI/AAAAAAAAACY/y0Rf0yPXbVM/s1600-h/00000012.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StndF9LbPGI/AAAAAAAAACY/y0Rf0yPXbVM/s320/00000012.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StndGJgHs-I/AAAAAAAAACg/ok1fF_GF5Qg/s1600-h/00000014.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StndGJgHs-I/AAAAAAAAACg/ok1fF_GF5Qg/s320/00000014.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మానవుడికీ పశువుకీ గల ముఖ్యమైన తేడాల్లో భాష ఒకటి. ఒక జాతి సంస్కృతిగానీ,  చరిత్ర గానీ కళలు గానీ, సాహిత్యం గానీ అన్నీ భాష మీదే ఆధారపడి ఉంటాయి. అభిప్రాయాల్ని వ్యక్తపరిచే ఒక సాధనం భాష...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగు భాషకి ఎన్ని పేర్లున్నాయి? అవి ఎలా వచ్చాయి?..&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఋగ్వేదంలోనే 'ఆంధ్ర' పదం ఉంది...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పూర్తి పుస్తకం కోసం &lt;a href="https://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fmanaTeluguTelusukundam.pdf"&gt;మన తెలుగు తెలుసుకుందాం&lt;/a&gt;క్లిక్ చేయండి.&lt;br /&gt;&lt;div style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://picasa.google.com/blogger/" target="ext"&gt;&lt;img align="middle" alt="Posted by Picasa" border="0" src="http://photos1.blogger.com/pbp.gif" style="-moz-background-clip: border; -moz-background-inline-policy: continuous; -moz-background-origin: padding; background: transparent none repeat scroll 0% 50%; border: 0px none; padding: 0px;" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-455465383561252723?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/455465383561252723/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_658.html#comment-form' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/455465383561252723'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/455465383561252723'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_658.html' title='మన తెలుగు తెలుసుకుందాం'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StndF9LbPGI/AAAAAAAAACY/y0Rf0yPXbVM/s72-c/00000012.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-2949285057491661805</id><published>2009-10-17T20:20:00.003+05:30</published><updated>2009-12-05T13:45:01.199+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='శాతవాహనులు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కొండూరు వీర రాఘవాచార్యులు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='amaravathi'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='konduru vira raghavaacharyulu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='అమరావతి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><title type='text'>అమరావతి</title><content type='html'>&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnZzgrWPbI/AAAAAAAAACI/W9V5v_6km4I/s1600-h/00000006.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnZzgrWPbI/AAAAAAAAACI/W9V5v_6km4I/s320/00000006.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnZ0B4s69I/AAAAAAAAACQ/LjGeTbtcTCQ/s1600-h/00000007.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnZ0B4s69I/AAAAAAAAACQ/LjGeTbtcTCQ/s320/00000007.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అమరావతి పేరు విన్నంతనే ప్రతి ఆంధ్రుని హృదయముకూడ ఉప్పొంగి పోవును; ప్రతి భక్తుని చిత్తము గూడ భక్తితో తన్మయమగును. ప్రాచీనకాలపు విజ్ఞాన వైభవమునకు, శిల్పకళా ప్రాభవమునకు, అఖండ బౌద్ధ సంస్కృతికి గురుపీఠమై దేశదేశాంతరములలో నాగరికతా దీప్తులను ప్రసరింపజేసిన అమరావతి ఆంధ్రులకే కాదు, భారతీయులందరికిని ఆరాధింప దగిన పవిత్రస్థానము; స్మరింపదగిన చారిత్రక ప్రదేశము.&lt;br /&gt;శాతవాహన రాజులు మగధ నుండి కన్యాకుమారిదాక దక్షిణాపథమును పాలించెడి రోజులలో కృష్ణానది యొడ్డున నున్న ధాన్యకటకము దక్షిణదేశపు నగరములకన్నింటికిని తలపూవై ప్రకాశించినది...&lt;br /&gt;పూర్తి పుస్తకం కోసం&lt;a href="https://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2famaravati.pdf"&gt;అమరావతి&lt;/a&gt; క్లిక్ చేయండి.&lt;br /&gt;&lt;div style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://picasa.google.com/blogger/" target="ext"&gt;&lt;img align="middle" alt="Posted by Picasa" border="0" src="http://photos1.blogger.com/pbp.gif" style="-moz-background-clip: border; -moz-background-inline-policy: continuous; -moz-background-origin: padding; background: transparent none repeat scroll 0% 50%; border: 0px none; padding: 0px;" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-2949285057491661805?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/2949285057491661805/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_2354.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2949285057491661805'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2949285057491661805'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_2354.html' title='అమరావతి'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnZzgrWPbI/AAAAAAAAACI/W9V5v_6km4I/s72-c/00000006.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-8458985932299225942</id><published>2009-10-17T19:58:00.003+05:30</published><updated>2009-12-05T13:43:53.544+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కొండూరు వీర రాఘవాచార్యులు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='భోజరాజీయము'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='konduru vira raghavaacharyulu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='bhoja rajeeyamu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><title type='text'>భోజరాజీయము</title><content type='html'>&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnUq_tpzsI/AAAAAAAAAB4/4Z5HFsANpzM/s1600-h/00000010.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnUq_tpzsI/AAAAAAAAAB4/4Z5HFsANpzM/s320/00000010.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnUrGjTJKI/AAAAAAAAACA/4S5N9JXJEYw/s1600-h/00000011.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnUrGjTJKI/AAAAAAAAACA/4S5N9JXJEYw/s320/00000011.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;దర్శనాచార్య శ్రీ కొండూరు వీర రాఘవచార్యులచే సంగ్రహించబడిన భోజరాజీయము.&lt;br /&gt;పూర్తి పుస్తకం కోసం&amp;nbsp;&lt;a href="https://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fbhojarajiyamu.pdf"&gt;భోజరాజీయము&lt;/a&gt; క్లిక్ చేయండి.&lt;br /&gt;&lt;div style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://picasa.google.com/blogger/" target="ext"&gt;&lt;img align="middle" alt="Posted by Picasa" border="0" src="http://photos1.blogger.com/pbp.gif" style="-moz-background-clip: border; -moz-background-inline-policy: continuous; -moz-background-origin: padding; background: transparent none repeat scroll 0% 50%; border: 0px none; padding: 0px;" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-8458985932299225942?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/8458985932299225942/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_5289.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/8458985932299225942'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/8458985932299225942'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_5289.html' title='భోజరాజీయము'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnUq_tpzsI/AAAAAAAAAB4/4Z5HFsANpzM/s72-c/00000010.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-422887717530540828</id><published>2009-10-17T18:56:00.004+05:30</published><updated>2009-12-05T13:46:43.567+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='pothana'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='భాగవతం'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పోతన'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='cinare'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='సినారె'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='మందార మకరందాలు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='c narayana reddy'/><title type='text'>మందార మకరందాలు</title><content type='html'>&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnGDOgZ13I/AAAAAAAAABo/gzw12ExV_jg/s1600-h/00000005.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnGDOgZ13I/AAAAAAAAABo/gzw12ExV_jg/s320/00000005.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnGDSB1b-I/AAAAAAAAABw/uwkytqsBZN4/s1600-h/00000007.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnGDSB1b-I/AAAAAAAAABw/uwkytqsBZN4/s320/00000007.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;బమ్మెర పోతన భాగవతం లోని కొన్ని పద్యమందారాలకు సి.నారాయణ రెడ్డి గారి మకరంద వ్యాఖ్యానం.&lt;br /&gt;పూర్తి పుస్తకం కోసం&amp;nbsp; &lt;a href="https://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fMandaraMakarandalu.pdf"&gt;మందార మకరందాలు&lt;/a&gt; క్లిక్ చేయండి.&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://picasa.google.com/blogger/" target="ext"&gt;&lt;img align="middle" alt="Posted by Picasa" border="0" src="http://photos1.blogger.com/pbp.gif" style="-moz-background-clip: border; -moz-background-inline-policy: continuous; -moz-background-origin: padding; background: transparent none repeat scroll 0% 50%; border: 0px none; padding: 0px;" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-422887717530540828?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/422887717530540828/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_4862.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/422887717530540828'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/422887717530540828'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_4862.html' title='మందార మకరందాలు'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnGDOgZ13I/AAAAAAAAABo/gzw12ExV_jg/s72-c/00000005.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-6480275669943820205</id><published>2009-10-17T18:39:00.003+05:30</published><updated>2009-12-05T13:49:21.640+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తూమాటి దొణప్ప'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='tumati donappa'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఆకాశ భారతి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='akasa bharathi'/><title type='text'>ఆకాశభారతి - ఆచార్య తూమాటి దొణప్ప</title><content type='html'>&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnCGz4w81I/AAAAAAAAABY/sT5YNUVFsAk/s1600-h/00000008.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnCGz4w81I/AAAAAAAAABY/sT5YNUVFsAk/s320/00000008.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnCHayAdQI/AAAAAAAAABg/RgRL82vTVUM/s1600-h/00000009.jpg"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnCHayAdQI/AAAAAAAAABg/RgRL82vTVUM/s320/00000009.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;ఆకాశవాణి ముఖంగా - విజయవాడ, విశాఖపట్నం, హైద్రాబాదు కేంద్రాల నుంచి - వివిధాంశాలపై ఆచార్య తూమాటి దొణప్ప గారు కావించిన ప్రసంగాల సంపుటి.&lt;br /&gt;ఆకాశవాణి ముఖంగా చర్చా గోష్ఠులలోనూ, సమీక్షారూపంలోనూ, సంచికా కార్యక్రమాలలోనూ, ఇతరత్రానూ ప్రసారమైన ప్రసంగాల సంపుటీకరణం ప్రస్తుత  పుస్తకం ఆకాశభారతి.&lt;br /&gt;పుస్తకం కోసం &lt;a href="https://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fakasabharati.pdf"&gt;ఆకాశభారతి&lt;/a&gt; క్లిక్ చేయండి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://picasa.google.com/blogger/" target="ext"&gt;&lt;img align="middle" alt="Posted by Picasa" border="0" src="http://photos1.blogger.com/pbp.gif" style="-moz-background-clip: border; -moz-background-inline-policy: continuous; -moz-background-origin: padding; background: transparent none repeat scroll 0% 50%; border: 0px none; padding: 0px;" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-6480275669943820205?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/6480275669943820205/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_8273.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6480275669943820205'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6480275669943820205'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_8273.html' title='ఆకాశభారతి - ఆచార్య తూమాటి దొణప్ప'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StnCGz4w81I/AAAAAAAAABY/sT5YNUVFsAk/s72-c/00000008.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-5555775571759363338</id><published>2009-10-17T09:51:00.001+05:30</published><updated>2009-10-17T11:38:20.405+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='చందమామ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='bhetala kathalu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='chandamama'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='భేతాళ కథలు'/><title type='text'>భేతాళ కథలు (చందమామ)</title><content type='html'>&lt;div style="margin: 0px auto 10px; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/browse.aspx/%E0%B0%9A%E0%B0%82%E0%B0%A6%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%AE/%E0%B0%AD%E0%B1%87%E0%B0%A4%E0%B0%BE%E0%B0%B3%20%E0%B0%95%E0%B0%A5%E0%B0%B2%E0%B1%81"&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/Stk_jUWB3vI/AAAAAAAAAAM/SHvCqHWoSzk/s320/Bhetala+Kathalu.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;చందమామ భేతాళ కథల కోసం&amp;nbsp;&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/browse.aspx/%E0%B0%9A%E0%B0%82%E0%B0%A6%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%AE/%E0%B0%AD%E0%B1%87%E0%B0%A4%E0%B0%BE%E0%B0%B3%20%E0%B0%95%E0%B0%A5%E0%B0%B2%E0%B1%81"&gt;ఇక్కడ&lt;/a&gt;  క్లిక్ చెయ్యండి.&lt;br /&gt;&lt;div style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://picasa.google.com/blogger/" target="ext"&gt;&lt;img align="middle" alt="Posted by Picasa" border="0" src="http://photos1.blogger.com/pbp.gif" style="-moz-background-clip: -moz-initial; -moz-background-inline-policy: -moz-initial; -moz-background-origin: -moz-initial; background: transparent none repeat scroll 0% 50%; border: 0px none; padding: 0px;" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-5555775571759363338?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/5555775571759363338/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_17.html#comment-form' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5555775571759363338'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5555775571759363338'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_17.html' title='భేతాళ కథలు (చందమామ)'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/Stk_jUWB3vI/AAAAAAAAAAM/SHvCqHWoSzk/s72-c/Bhetala+Kathalu.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-649217126740909361</id><published>2009-10-17T08:11:00.002+05:30</published><updated>2009-10-18T09:27:40.179+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='tapi dharma rao'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తాపీ ధర్మారావు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కాళిదాసు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='దండి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='kali dasu'/><title type='text'>భోగకాంత నిర్ణయము</title><content type='html'>&lt;div style="color: #e06666;"&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;&amp;nbsp;తాపీ ధర్మారావు గారి 'సాహితీ మొర్మొరాలు' పుస్తకం నుంచి ఓ వ్యాసం&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిజమెంతో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అబద్ధమెంతో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తెలియదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;గానీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఒక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చిన్న&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కథ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పుకుంటారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సంస్కృతసాహిత్యం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చదువుకున్నవారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సంగతయినా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కథగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పుకోరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పెద్ద&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చరిత్రాత్మకమయిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విషయంగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పుతారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎలాగున్నా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విమర్శకులు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వినవలసినదే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాబట్టి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మనవి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చేస్తాను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;చెప్పుకొనే&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;కథ&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ధారా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నగరమో,&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఉజ్జయినీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నగరమో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏదో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నగరము&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మహారాజుగారి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కొలువుకూటం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ముగిసిపోయింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాయంకాలం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;౪&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గంటలవేళ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;(&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇప్పటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వాచీల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ప్రకారం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;) &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అయింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;యువకవులు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏమీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;లేక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పోవడం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చేత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అలా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;షికారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;బయలుదేరారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎక్కడికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్యవాటికకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అంటే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వీధికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దుష్టచింతతో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సౌందర్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పిపాసతో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్యవాటికలు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;రోజులలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్యవాటికలు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అంటే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;యిప్పటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వీధులలాగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుండేవి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కావు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అప్పటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్యలూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;యిప్పటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగంవాళ్ళలాగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుండేవారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్యలు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;బాగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చదువులలోనూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సంగీతంలోనూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కళలలోనూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కౌశలం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వున్నవారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వాటికలకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పోవడం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;రోజులలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;  - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎందుచేతనో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;యిప్పటంత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;హేయంగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుండేది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;రోజులలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాయంకాలం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నాలుగు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గంటలవేళకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ప్రతి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;యింటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్యా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సంజస్నానం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చేసి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చక్కగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అలంకరించుకొని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తలవాలి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దగ్గర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దారిని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పోయినవారికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కనిపించీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కనిపించనట్టు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిలబడి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుండేవారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అదే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;రోజులలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ప్రకటన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విధం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇప్పటికీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కొన్ని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చోట్ల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విధానం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుంది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరు యువకులు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అలాగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఉన్న&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నగర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వీధులలోనుంచి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;షికారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తిరిగిరావడానికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;బయలుదేరిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;యువకులూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మరెవరో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సుప్రసిద్ధులని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పేరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పొందిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసుడన్నూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండిన్నీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అట&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అయిదో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శతాబ్దం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వాడయినా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆరో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శతాబ్దం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వాడయినా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కథలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వీరిద్దరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కలిసే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఉన్నారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అలాగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వీధిలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కలిసే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తిరుగుతున్నారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ప్రతి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గుమ్మం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దగ్గర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిలిచి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఉన్న&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అమ్మాయిని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూచి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏదో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఒక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;లోపం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కనిపెడుతూనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఉన్నారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆకార&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సౌష్టవాలను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గురించి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏదో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తమలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తాము&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విసుర్లు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విసురుకుంటూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విమర్శనలు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చేస్తూనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నడిచి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పోతున్నారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;షికారు ఆగింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అలా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నడుచుకుంటూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పోతున్న&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;షికారుకీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎక్కడా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అడ్డు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తగలలేదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఒక్క&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;యింటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గడపదగ్గర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిలిచి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఉన్న&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాంతది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అపూర్వ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సౌందర్యం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అక్కడికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వచ్చేసరికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కవుల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దృష్టి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దివ్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విగ్రహం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మీదికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పోయింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మనసులనూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విగ్రహం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆకర్షించే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుంటుంది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సందేహం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;లేదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చేరెడేసి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కళ్లతో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాంతగూడా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వీరని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూచింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూపో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మదనుడి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తూపో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పలేము&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తక్షణం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాస్&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నువ్వు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కొంచెం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుండు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తమాషా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చేస్తాను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గబ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గబా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాంత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దగ్గరకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వెళ్లి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తూర్ణమానీయతాం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూర్ణం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పూర్ణచంద్ర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిభాననే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కవన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శక్తి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కనబరుస్తూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అన్నాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఓ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పూర్ణచంద్రుని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వంటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ముఖము&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చినదానా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, (&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తూర్ణం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;) &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేగంగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇంత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; (&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూర్ణం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;) &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సున్నం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తెచ్చిపెట్టు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కోరాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏదో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సున్నం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అర్జంటుగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కావలసి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వచ్చిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వాడిలాగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కన్యాశుల్కంలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పిల్లా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అగ్గిపుల్ల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అన్నట్టు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అడిగాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదా సూరుకుంటాడా?&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వెళ్ళి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తమాషా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చేస్తూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుంటే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఊరుకుంటాడా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పాఠకులే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పుతారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఊరుకునేవాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాడని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఊరుకోలేదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గూడాను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ధాటీగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అడుగులు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేసుకుంటూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దగ్గరకువెళ్ళి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మహా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఠీవితో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;,&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పర్ణాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;స్వర్ణవర్ణాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;,&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కర్ణాం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తాయత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;లోచనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తనకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కావలసిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దానిని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తాను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కోరాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పర్ణాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆకులు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎలాంటివో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తెలుసునా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;స్వర్ణవర్ణాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;బంగారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వన్నెకల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తమలపాకులు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గూడాను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఓ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కర్ణాంతాయతలోచనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెవుల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నంటుకుంటూవున్న&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కళ్ళు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కలదానా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తెచ్చి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పెట్టు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కోరికను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తెలియజేశాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;వేశ్య చేసిన పని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కోరికలూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విన్నది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరినీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూచింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చిరునవ్వు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నవ్వుకుంటూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అక్కడనుంచి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కదలకుండానే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దాసీని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పిలిపించింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దాసీకి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసుని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూపిస్తూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కవిగారికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మంచి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పండుటాకులు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;(&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కొందరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;లేత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆకులంటారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;) &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తెచ్చి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పెట్టు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తరువాత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండిని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూపిస్తూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పండితుడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గారికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇంత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సున్నుం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇవ్వు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆజ్ఞాపించింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కథ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శ్లోకంతో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;గూడూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మనకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పారంపర్యంగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వస్తూవున్న&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కథ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసును&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కవిగాను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండిని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పండితుడుగాను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగకాంత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిర్ణయించింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దీనిలో ఉన్న సమస్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎలాగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అన్నదే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సమస్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;యువకవులకూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాంతకూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అంతకుముందు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పరిచయం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఒకరినొకరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎరిగినవారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాబట్టి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిర్ణయానికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పూర్వ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆధారాలు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏవీలేవు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అనుకోవాలి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాయంకాలం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దగ్గరకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వచ్చినప్పటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పరిస్థితులనుపట్టే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వారు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శ్లోక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భాగాలను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పట్టిమాత్రమే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిశ్చయానికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;రావాలి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిర్ణయం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చాలసత్యం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాహిత్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చరిత్ర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అంతా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చాటుతూనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుంది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏలాగ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిర్ణయించగలిగింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దరు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శ్లోకభాగాలూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సమానంగానే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వున్నాయి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వ్యత్యాసం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏమీలేదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పూర్ణచంద్ర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిభాననే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పిలిచాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కర్ణాంతాయత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;లోచనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సంబోధించాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పైని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తూర్ణమానీయతాం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చూర్ణం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సున్నం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కావాలన్నాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.  &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పర్ణాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;స్వర్ణపర్ణాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;లడిగాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఒక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సంబోధనం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఒక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కోరిక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇద్దిరూ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శ్లోకంలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పినది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఒక్కలాగే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వుంది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అయినా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాంత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వీరిలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఒకడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కవి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అనీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;,  &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇంకొకడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పండితుడనీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిర్ణయించింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాహసం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అనక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తప్పదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కదా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;! &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అంతేకాదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మొదట&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆదర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;బాదరగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పోయి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దారిచేసినవాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మొదట&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అడిగినవాడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అయినా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వేశ్య&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సంగతి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మొదట&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎత్తుకొనేలేదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసుకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆకులు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తెమ్మని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దాసితో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తరువాత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండికింత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సున్నం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పెట్టమని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆజ్ఞాపించింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మరీ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఘోరం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అనక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తప్పదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎలా నిర్ణయించింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇంతగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాహసించింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగకాంత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిజంగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆశ్చర్యపడక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తప్పదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శ్లోక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భాగలే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దగ్గర&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పినట్టయితే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మనం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిర్ణయానికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;రాలేమనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పాలి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాహసం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;లేకనో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాహిత్యం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చాలకనో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిర్ణయానికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;రాలేము&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇప్పుడు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భోగం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వారి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అమ్మాయి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సాహసించి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తీర్పు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చెప్పింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కారణాలవల్ల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అలాంటి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;తీర్పు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఇచ్చిందో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎక్కడాలేదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;సారస్వతంలోనుగాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చాటుకథలలోనుగాని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎక్కడా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దొరకదు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాబట్టే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మనం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;స్వయంగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆలోచించాలి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఈ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కాంత&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎలా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విమర్శించింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;శ్లోక&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భాగాలను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;బట్టి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వారిలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వ్యత్యాసం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏలాగా&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;నిర్ధారణ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చేసింది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఆ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వ్యత్యాసంలో&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఏ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;విశేషంవల్ల&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;కాళిదాసును&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కవి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అన్నది&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దండిని&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పండితుడనే&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;భావించడం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;ఎందుకు&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;మొదట&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;అడిగిన&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;వాడికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;చివరను&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;పెట్టడం&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;దేనికి&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #663300; font-family: arial; font-size: 180%;"&gt;సమాధానము&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: arial; font-size: 130%;"&gt;కోరికలో&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 100%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;ఈ కోరికలు యువకులు కిద్దరికిని వట్టి నెపములే. నిజముగ దండికి సున్నము లేక కాదు. కాళిదాసునకు ఆకులు చాలక కాదు. ఏదో ఒక నెపము మీద ఆ భోగ కాంతతో కొంత పరిచయము కలిగించుకొనుటకును, కొంత తడవు సమీపమున నుండి చూడ జాలుటకును వీరెత్తిన యెత్తుగాని ఇది మరియొకటికాదు. కావున, కోరికలు సమకూర్చుట కెంత ఆలస్యమయిన నంత మేలు. అట్టి కోరిక కోరుట ఉచితజ్ఞత యనిపించుకొనును గదా!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అయినను దండి తూర్ణం అన్నపదమును ప్రయోగించి తొందర ను సూచించెను. ఈ తొందర ఆ సన్నివేశమునకు అనుచితము. ఇంక కాళిదాసో యనిన, బంగారు రంగుగల ఆకులను కోరినవాడు. ఎన్నిటినో యెంచి యేరినగాని ఒక తాంబూలమునకు తగినన్ని స్వర్ణ వర్ణ పర్ణములు చిక్కవు. అన్ని చిక్కిన వెనుక వానిని తెచ్చినంతవరకు ఆ భోగకాంత సామీప్యమును, సంభాషణయు లభించును. ఊహకు సముచితమయిన పదములను ప్రయోగించిన కాళిదాసు సమయజ్ఞుడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అంతియేకాదు. దండి తూర్ణ శబ్దమును ప్రయోగించుటవలన, ఎట్టి సున్నముచో నయిను సంతృప్తిపడదగినవాడని తేటపడును. కాళిదాసుడట్టులగాక గుణవిశిష్టములయిన స్వర్ణ పర్ణములనే సంతసించగలడు. అనుభవ యోగ్యములను గుర్తించగల నేర్పు కాళిదాసులందు రూఢియగును. కావుననే ఆ భోగకాంత దండిని పండితునిగను, కాళిదాసుని కవిగను నిర్ణయించినదని చెప్పవచ్చును.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: 130%;"&gt;ఇక సంబోధనలో&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అది సాయంసమయము; కానిచో అప్పటి వేశ్యవాటికాచారములను బట్టి భోగకాంతలు తలవాకిటను నిలిచి యుండరు. ఈ సమస్యలో అది నాలుగ యిదు గంటల వేళగా నిరూపితమయియే వుంది. ఆ సమయమున చూచిన ఒక యువతి దండికి పూర్ణచంద్రునిభాననగా కనబడినది. కాళిదాసునకు కర్ణాంతాయత లోచనగా కాన్పించినది. సాయంకాలమున, ఇంకనూ సూర్యడు దిక్చక్రము సమీపించక యున్నప్పుడు, ఒక ముఖము చంద్రుని వలె కన్పడుట రసాభాసము. సాధారణముగ నట్టి సమయమున నెట్టి యందమయిన ముఖమును చూచినను చంద్రుడు మనమునకు రాడు. అయినను, అది స్త్రీకి తగిన సంబోధనమే. గ్రంథములలోను ప్రయోగమును గల సంబోధనమే.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కాళిదాసుడట్లు చేయలేదు. ఆ భోగ కాంతను చూచినప్పుడు తన మనసు నాకర్షించిన ఆ విశాల నేత్రములనే సంబోధనలో నిమిడ్చెను . ఆకర్ణాంతాయతలోచనే అనెను చూచిన విషయమున గల ప్రాముఖ్యమును గుర్తించు సూక్ష్మజ్ఞత కలవాడే, దానికి తగిన పదములను ప్రయోగించు సామర్థ్యమున్నవాడే, కవినామమున కర్హుడు. గ్రంథస్థ పదములను ప్రస్తుతాప్రస్తుతములను తెలియజాలక ఉపయోగించు నతడు పండితుడే. కావుననే ఆ వెలజవరాలు దండిని పండితునిగ చేసెనని యనదగును.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-649217126740909361?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/649217126740909361/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_08.html#comment-form' title='5 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/649217126740909361'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/649217126740909361'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_08.html' title='భోగకాంత నిర్ణయము'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>5</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-6011737051418655830</id><published>2009-10-12T21:30:00.002+05:30</published><updated>2009-12-05T13:45:47.349+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='kosa raju'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='naa desamu'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కవితలు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='శ్రీ కొసరాజు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='నా దేశము'/><title type='text'>నా దేశము</title><content type='html'>నా దేశం&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగుదేశమే నాది&lt;br /&gt;తెలుగుబిడ్డనే నేను&lt;br /&gt;తెలుగు పేరు వింటేనే మురిసిపోతాను&lt;br /&gt;తెలుగుభాష అంటే మైమచిపోతాను.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నన్నయభట్టిక్కడనే పుట్టినాడు&lt;br /&gt;తిక్కనకవి గంటమిచట పట్టినాడు&lt;br /&gt;పోతన్నలు, శ్రీనాథులు,&lt;br /&gt;రామరాజ భూషణులు&lt;br /&gt;తెలుగుభాషకే వన్నెలు దిద్దినారూ&lt;br /&gt;తెలుగుజాతి నాల్కలపై నిలిచినారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆట వెలదులను ముద్దుల&lt;br /&gt;మూటగట్టె వేమన్న&lt;br /&gt;భావ కాలగతుల తెలియ&lt;br /&gt;బల్కెను వీరబ్రహ్మం&lt;br /&gt;కర్నాటక గానానికె, కళదెచ్చెను త్యాగరాజు,&lt;br /&gt;ఇంతటి విజ్ఞానధనులు&lt;br /&gt;ఎవరున్నారు&lt;br /&gt;వెదకిచూచినాగాని కానరారూ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;బరిపై తొడగొట్టి, కత్తి&lt;br /&gt;బట్టెను నాయకురాలు,&lt;br /&gt;పురుష వేషమున శత్రువు&lt;br /&gt;నురుమాడెను రుద్రమ్మ,&lt;br /&gt;పురుష వేషమున శత్రుల&lt;br /&gt;నురుమాడెను రుద్రమ్మ,&lt;br /&gt;మొల్లలు మల్లమదేవులు,&lt;br /&gt;మహిళలకే మణిపూసలు,&lt;br /&gt;తెలుగుగడ్డకే, పేరు దెచ్చినారు&lt;br /&gt;స్త్రీ జాతికి గౌరవమ్ము నిచ్చినారు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఓరుగల్లు నేలిన శూరుడు ప్రతాపరుద్రుడు&lt;br /&gt;పౌరుషమ్ము చిందించిన బాలచంద్రుడు&lt;br /&gt;రాచకొండ వెలమ దొరలు&lt;br /&gt;కొండవీటి రెడ్డి విభులు&lt;br /&gt;మన ప్రతాపమునకు బలే మచ్చుతునకలు&lt;br /&gt;వేడినెత్రు పారించిన వీరపుత్రులు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కలియు భీముడని బిరుదు&lt;br /&gt;గొన్న, "కోడెరామమూర్తి"&lt;br /&gt;అద్భతమేధావిగ, పే&lt;br /&gt;రందిన "విశ్వేశ్వరయ్య"&lt;br /&gt;జగము మెచ్చు "రాధాకృష్ణ"&lt;br /&gt;త్యాగమూర్తి "ప్రకాశం"&lt;br /&gt;"సత్యశాయి బాబాలు"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;సింహాచలమప్పన్నా, శ్రీశైలం మల్లన్నా,&lt;br /&gt;యాదగిరి నరసింహా, ఏడుకొండల వంకన్నాః&lt;br /&gt;వీరంతా తెలుగువారి కిలవేలుపులు,&lt;br /&gt;మహిమలు జూపించునట్టి మనదేవుళ్ళూ&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కృష్ణా, గోదావరులు, కేరింతలు గొడుతున్నవి,&lt;br /&gt;తుంగభద్ర మంజీరలు, అంగలు వేస్తున్నవి,&lt;br /&gt;నిత్యము ప్రవహించుచున్న&lt;br /&gt;నిర్మలమగు జీవనదులు,&lt;br /&gt;బంగారపు పంటలు పండిస్తువున్నవీ&lt;br /&gt;కరవు రక్కసిని దూరం తరుముతున్నవీ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తెలుగువాడు ఏడనున్న, తెలుగువాడు&lt;br /&gt;తెలుగుభాషనే, సొంపుగా పలుకుతాడు&lt;br /&gt;మరచిపోని అతని కట్టు,&lt;br /&gt;మారిపోని అతని బొట్టు&lt;br /&gt;తలచుకొన్న, రోమరోమం&lt;br /&gt;పులకరిస్తుందీ,&lt;br /&gt;అభిమానం పొంగిపొరలి,&lt;br /&gt;ఉరకలేస్తుందీ.&lt;br /&gt;శ్రీ కొసరాజు&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-6011737051418655830?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/6011737051418655830/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_12.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6011737051418655830'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6011737051418655830'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_12.html' title='నా దేశము'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-360867390227390872</id><published>2009-10-04T12:46:00.003+05:30</published><updated>2009-12-05T13:48:35.327+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='భక్తి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='హనుమత్ కవచం'/><title type='text'>హనుమత్ కవచం</title><content type='html'>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/Stl4Q4_XwQI/AAAAAAAAAAU/bPza3SIvJGA/s1600-h/panchmukthihanuman.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/Stl4Q4_XwQI/AAAAAAAAAAU/bPza3SIvJGA/s320/panchmukthihanuman.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;శ్రీ పంచముఖీ హనుమత్ కవచమ్&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఓం అస్య శ్రీ పంచముఖీ వీర హనుమత్ కవచ స్తోత్త్ర మహా మంత్రస్య బ్రహ్మఋషి:గాయత్రీ చ్ఛంద: శ్రీ రామచంద్రో దేవతా రామ్ బీజం మం శక్తి: ఇతి కీలకం శ్రీ రామచంద్ర ప్రసాద సిద్ధ్యర్ధే పంచముఖీ వీర హనుమత్ కవచ స్తోత్త్ర మంత్ర జపే వినియోగ: &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;రాం అంగుష్ఠాభ్యాం నమ:, రీం తర్జనీభ్యాం నమ: రూ మథ్యమభ్యాం నమ: &lt;br /&gt;రై: అనామికాభ్యాం నమ: రౌం కనిష్ఠకాభ్యాం నమ: రం కరతల కర పృష్ఠాభ్యాం నమ: రాం హృదయాయ నమ: రీం శిరసే స్వాహా, రూం శిఖాయై వషట్ రైం కవచాయ హుం రౌం నేత్రత్రయాయ వౌషట్ అస్త్రాయ, ఫట్ భూర్భువ స్సువరోమితి దిగ్బంధ: &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ధ్యానం&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వందే వానర నారసింహ ఖగరాట్ క్రోఢాశ్వ వక్త్రాం చితం&lt;br /&gt;నానాలంకరణం, త్రిపంచ నయనం, దేదీప్యమానం రుచా ||&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;హస్తాబ్జై అర సిఖైట పుస్తక సుధా కుంభాం కుశాద్రీన్ గదాం&lt;br /&gt;ఖట్వాంగం ఫణి భూరుహౌ దశ భుజం సర్వారి గర్వాపహమ్&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అథ ధ్యానం ప్రవక్ష్యామి శ్రుణు పార్వతి యత్నత:&lt;br /&gt;మద్వ్రతం దేవదేవస్య ధ్యానం హనుమంత: పరం&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పంచవక్త్రం మహాభీమం త్రిపంచ నయనైర్యుతం&lt;br /&gt;దశబిర్బాహుభిర్యుక్తం సర్వకామ్యార్ధ సిద్ధిదమ్&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పూర్వేతు వానరం వక్త్రం హృదయం సూర్య సన్నిభం&lt;br /&gt;దంష్ట్రా కరాళ వదనం భ్రుకుటీ కుటిలోద్భవమ్&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అన్యైకం దక్షిణం వక్త్రం నారసింహం మహాద్భుతమ్&lt;br /&gt;అత్యుగ్రతేజో జ్జ్వలితం భీషణం భయనాశనం&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పశ్చిమే గారుఢం వక్త్రం వజ్రదంష్ట్రం మహాబలం&lt;br /&gt;సర్వరోగ ప్రశమనం విషరోగ నివారణమ్&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఉత్తరే సూకరం వక్త్రం కృష్ణ దీప్త నఖోజ్జ్వలం&lt;br /&gt;పాతాళే సిద్ధదాం న్రూణాం జ్వరరోగాది నాశనమ్&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఊర్ధ్వం హయాననం ఘోరం దానవాంతకరం పరం&lt;br /&gt;యేన వక్త్రేణ విప్రేంద్ర సర్వ విద్యా వినిర్యయుః&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఏతత్ పంచముఖం తస్య ధ్యాయతామ్ అభయంకరం&lt;br /&gt;ఖడ్గం త్రిశూలం ఖట్వాంగం పాశమంకుశ పర్వతౌ&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ద్యౌముష్టి సంగతౌ మూర్ధ్ని సాయుదైర్ధశభిర్భుజౌ&lt;br /&gt;ఏతాన్యాయుధ జాలాని ధారయతం యజామహే&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ప్రేతాసనోపవిష్ఠంతు సర్వాభరణ భూషితం&lt;br /&gt;సర్వాశ్చర్య మయం దేవమనంతం విశ్వతోముఖం&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పంచాస్య మచ్చుత మనేక విచిత్ర వీర్యం&lt;br /&gt;శ్రీ శంఖ చక్రమణి సర్పభూజాగ్రదేశం&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పీతాంబరం మకరకుండల నూపురాంగం&lt;br /&gt;ప్రద్యోదితం కపివరం హృది భావయామి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మాం పశ్య పశ్య హనుమన్నిజ దృష్టిపాతైః&lt;br /&gt;మాం రక్ష రక్ష పరితోరిపు దుఃఖ పుంజాత్&lt;br /&gt;వశ్యాన్ కురిత్రిజగతీ వసుధాది పాన్వై&lt;br /&gt;మే దేహి దేహి మహతీం వసుధాం శ్రియంచ&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఓమ్ హరి మర్కట మర్కటాయ వం వం వం వం వంవౌషట్, హుం ఫట్ ఘే ఘే స్వాహా షట్ప్రయోగాయ నమః, ఓమ్ హరి మర్కట మర్కటాయ ఓం ఓం ఓం ఓం ఓం హుం ఫట్ స్వాహా ||&lt;br /&gt;హరి మర్కట మర్కట మంత్ర మిదం యది లిఖ్యతి తిఖ్యతి భూమిత లేపరి మార్జతి మార్జతి వామకరే ప్రవినశ్యతి నశ్యతి శత్రు కులం పరిమంచతి ముంచతి శృంఖలికామ్ ||&lt;br /&gt;ఓం నమో భగవతే పంచవదనాయ పూర్వకపి ముఖాయ వీర హనుమతే హ్రౌం ఠం ఠం ఠం ఠం ఠం మమ సర్వ శత్రు సంహార కాయ మహాబలాయ హుం ఫట్ ఘే ఘేస్వాహా షట్ప్రయోగాయ నమః ఓం నమో భగవతే పంచ వదనాయ దక్షిణ ముఖే కరాళ వదనాయ నృసింహాయ క్ష్రాం హుం హుం హుం హుం హుం వీర హనుమతే సకల భూత ప్రేత పిశాచ సర్వప్రయోగ గ్రహాచ్ఛాటనాయ హుం ఫట్ స్వాహా, ఓం నమో భగవతే పంచ వదనాయ పశ్చిమముఖే వీర గరుడాయ క్ష్మ్రౌం మం మం మం మం మహారుద్రాయ సకల రోగ విషహరాయ హుం ఫట్ స్వాహా, ఓం నమో భగవతే పంచవదనాయ ఉత్తరముఖే ఆదివారాహాయ  గ్లౌం లం లం లం లం లం లక్ష్మణప్రాణ రౌద్ర వీర హనుమతే, లంకోపదహనాయ సకల సంపత్కరాయ పుత్ర పౌత్రాభివృద్ధికరాయ ఓం నమః స్వాహా, ఓం నమో భగవతే పంచవదనాయ ఊర్థ్వముఖే హయగ్రీవాయ హ్స్యౌం రూం రూం రూం రూం రుద్ర మూర్తయే సకల లోక వశీకరణాయ వేద విద్యా స్వరూపిణే ఓం నమః స్వాహా ఓం ఖం గం జ్ఞం ఛం ఘం ఞం ఠం ఢం ణం థం ధం నం ఫం ఛం మం యం రం లం వం శం షం సం హుం ళం క్షం స్వాహా ఇతిదిగ్బంధః ఓమ్ నమో భగవతే ఆంజనేయ మహాబలాయ హుం ఫట్ స్వాహా, ఓం నమో భగవతే పరాక్రమాకాంత సకల దిజ్మండల యశోవితానధవళీకృత జగత్త్రితయాయ, వజ్రదేహాయ, రుద్రావతారాయ లంకాపురీ దహనాయ, దశశిరః క్రాంతాయ, సీతా విశ్వాస నాయ, అనంతకోటి బ్రహ్మాండ నాయకాయ, మహాబలాయ, వాయుపుత్రాయ అంజనాగర్భ సంభూతాయ, శ్రీ రామలక్ష్మణానంద కరాయ, కపిసైన్యప్రియ కరాయ, సుగ్రీవ సాధ్యకరణ కార్యసాధ కాయ, పర్వతోత్పాటనాయ, కుమార బ్రహ్మచర్యాయ, గంభీర శబ్దోదయాయ, ఓం హ్రీం క్లీం సర్వదుష్టగ్రహ నివారణాయ, సర్వరోగ జ్వరోచ్ఛాట నోచ్ఛాటనాయ, ఓం శ్రీం హ్రీం హుం ఫట్ స్వాహా. ఓం నమో భగవతే శ్రీ హనుమతే మహా బలాయ సర్వదోష నివారణాయ సర్వవిఘ్న నివారణాయ సర్వదుష్టగ్రహ రోగరోగాచ్ఛాటనాయ సర్వభూత మండల ప్రేత మండల పిశాచ మండలాది సర్వదుష్ట మండలోచ్ఛాటనా యం ఓం హ్రాం హ్రీం హ్రూం హ్రూం ఫట్ ఘే ఘే స్వాహా, ఓం నమో భగవతే శ్రీ వీరహనుమతే సర్వభూత జ్వర ప్రేత జ్వరైకాహిక ద్వాహిక త్రాహిక చాతుర్ధిక సంతప్త విషమజ్వర శ్లేష్మజ్వర సర్వ జ్వరాన్ ఛింది ఛింది భింది భింది యక్ష రాక్షస బ్రహ్మరాక్షసాన్ ఉచ్ఛాట నోచ్ఛాట య ఓం శ్రీం హ్రీం హుం ఫట్ స్వాహా, ఓం నమో భగవతే పవనాత్మజాయ ఢాకినీ శారినీ కామినీ మోహినీ నిశ్శేష నిరసనాయ సర్వవిషం నిర్విషిం కురు కురు హరాయ హరాయ హు ఫట్ స్వాహా. ఓం నమో భగవతే శ్రీ వీరహనుమతే సింహశరభ శార్ధూల గండ భేరుండ పురుషా మృగణా మాశానివాసి నామక్రమణం కురుకురు సర్వరోగాన్ నివారయ నివారయ ఆక్రోశయ అక్రోశయ మమ శత్రున్ భింది భింది ఛింది ఛింది ఛేదయ చేదయ మారయ మారయ శోషయ శోషయ మోహయ కోహయ జ్వాలాయ జ్వాలాయ ప్రహారాయ ప్రహారాయ మమ సకల రోగాన్ ఛేదయ ఛేదయ ఓమ్ శ్రీం హ్రీం హుం ఫట్ స్వాహా. ఓం నమో భగవతే శ్రీ వీరహనుమతే సర్వరోగ దుష్టగ్రహోచ్ఛాటనాయ మమ శత్రు బలాని క్షోభయ క్షోభయ మమ సర్వకార్యాణి సాధయ సాధయ శృంఖలా బంధన మోచయ మోచయ కారాహృహాన్ కోచయ కోచయ శిరశ్శూల కర్ణశూల అక్షిశూల, కుక్షిశూల, పార్శ్వశూల గుల్మశూలాది మహా రోగాన్నివారయ నివారయ నిర్మూలయ నిర్మూలయ నాగ పాశానంత వాసుకి తక్షక కర్కోటక కాలియ గులిక పద్మకుముద జలచర రాత్రించర దివాచరాది సర్వవిషం నిర్విషం కురు కురు సర్వదుష్ట జనముఖ స్తంభనం కురు కురు సర్వరాజ భయ చోరభయ అగ్నిభయ ప్రశమనం కురు కురు సర్వ నరమంత్ర పరమంత్ర పరయంత్రం పర తంత్రం పర విద్యా చ్ఛేదయ చ్ఛేదయ సంత్రానయ సంత్రానయ మమ సర్వ విద్యాః ప్రకటయ ప్రకటయ మాం పోషయ పోషయ సర్వారిష్టం శమయ శమయ సర్వశత్రూన్ సంహారయ సంహారయ సర్వరోగ పిశాచ బాధాన్ విషబాధాన్నివారయ మమ అసాధ్యకార్య సాధయ సాధయ ఓం క్రీం హ్రీం హ్రుం హ్రైం హ్రోం ఫట్ స్వాహా ఓం నమో భగవతే శ్రీ వీరహనుమతే వరప్రసాద కాయ మమ సర్వాభీష్ట సంప్రదదక్షణ కరాయ జగదాపన్నివారణాయ ఓం ఓం ఓం ఓం ఓం హుం ఫట్ ఘే ఘే స్వాహా శ్రీ పంచముఖి ఆంజనేయ దేవార్పణమస్తు&lt;br /&gt;(అని నీళ్ళు వదలవలెను).&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-360867390227390872?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/360867390227390872/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_04.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/360867390227390872'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/360867390227390872'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_04.html' title='హనుమత్ కవచం'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/Stl4Q4_XwQI/AAAAAAAAAAU/bPza3SIvJGA/s72-c/panchmukthihanuman.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-6180905474662929559</id><published>2009-10-01T23:10:00.006+05:30</published><updated>2009-10-17T16:57:47.924+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='రావూరి భరద్వాజ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ravuri bharadwaja'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఒకింత వేకువ కోసం'/><title type='text'>ఒకింత వేకువ కోసం - రావూరి భరద్వాజ</title><content type='html'>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmBno7DbDI/AAAAAAAAAAk/0OjEqgZUPeI/s1600-h/ravuri.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmBno7DbDI/AAAAAAAAAAk/0OjEqgZUPeI/s320/ravuri.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;"ఈశ్వరుణ్ని ఏమనికోరావు?" అన్నదామె నవ్వుతూ.&lt;br /&gt;"నా కలలనిండా పూలను నింపమన్నాను" అన్నాడతను.&lt;br /&gt;"అలా ఎందుకు?" అన్నదామె ఆశ్చర్యంగా.&lt;br /&gt;"నా స్వప్నసుందరి పాదాలు కందిపోకుండా" అన్నాడతను.&lt;br /&gt;"కన్నా!" అన్నదామె, నిలువునా కరిగిపోతూ.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-6180905474662929559?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/6180905474662929559/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_01.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6180905474662929559'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/6180905474662929559'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post_01.html' title='ఒకింత వేకువ కోసం - రావూరి భరద్వాజ'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmBno7DbDI/AAAAAAAAAAk/0OjEqgZUPeI/s72-c/ravuri.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-7612715725661807438</id><published>2009-10-01T22:35:00.010+05:30</published><updated>2009-10-17T16:58:16.315+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='రావూరి భరద్వాజ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ravuri bharadwaja'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఏదీ నాది కాదు'/><title type='text'>ఏదీ నాది కాదు ౨ - రావూరి భరద్వాజ</title><content type='html'>"చాలా సేపట్నుంచీ చూస్తున్నాను. అతను - ఆ పక్కకూ, ఈ పక్కకూ తిరుగుతున్నాడు. పైకీ కిందికీ గెంతుతున్నాడు. ఎవరన్నా తరుముతున్నారేమో, ప్రాణభయంతో అలా చేస్తున్నాడనుకోడానికయినా, ఇక్కడెవ్వరూ లేరు. పోనీ - పిచ్చివాడనుకొందామన్నా, అలా కనిపించడం లేదు. అవును గదూ?" అన్నదో పూవు అతని వేపే చూస్తూ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"అతన్నెవరూ తరమడం లేదు. అతను ఉన్మత్తుడూ కాదు. అల్లంత దూరంలో, ఎవరి కోసమో ఎదురు చూస్తోన్న, ఆ సుందరమ్మ గారి దృష్టిలో పడాలని అతని తాపత్రయం!" అన్నదో తూనీగ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"అని - మీకెలా తెలుసు?" అన్నదా పూవు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"స్వానుభవం. ఇందాకణ్నించీ నేనూ అల్లాగే చేశాను; నీ దృష్టిలో పడాలని!" అన్నదా తూనీగ, ఆ పూవమ్మకు దగ్గరగా జరుగుతూ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;*************&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"నువ్వెదు కొచ్చావమ్మా? నిన్ను పిలవలేదే!" అన్నాడతను విసుగ్గా.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"మరీ - వొంటరిగా ఉన్నారనీ" అన్నదా నిద్ర. అతని పక్కనే చతికిల బడుతూ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;*************&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"ఉదయం నిన్ను చూసినప్పుడు, నాకు జాలి వేసింది. ఆకులన్నీ రాలీపోయాయి. రెమ్మలు, కొమ్మలు ఎండిపోయాయి. ఇవ్వాళో, రేపో, నిన్ను తొలగించుతారని బాధపడ్డాను". ఇప్పుడు చూస్తుంటే, నాకే ఆశ్చర్యమేస్తున్నది. 'నీవు నీవేనా? నేను నేనేనా?' అనిపిస్తున్నది. ఇలా పచ్చగిల్లి పోయావేం? నీ రెమ్మలు, కొమ్మలు, నవ నవ లాడుతున్నాయెందుకని?" అన్నదా ఉడత.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"ఎదురింట్లోకి ఈ ఉదయమే ఎవరో అద్దెకొచ్చారు. ఓ పెద్దాయన మనవరాలు నా దగ్గరకొచ్చింది. నన్ను పలకరించింది. పాదు చేసి కాసిని నీళ్ళు పోసింది. ఆ బంగారు తల్లి పేరు వసంత..." అన్నదా చెట్టు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;*************&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"ముందుగా వొచ్చినతను వ్యాపారి. తుంపుకెళ్ళి, అరకాసుకో, కాసుకో, నా బిడ్డలను అమ్ముకుంటాడు. ఈ అమ్మగారు కూడా, నా బిడ్డలను తుంపుకెడతారు; ప్రభువు పాదాల ముందుంచడానికి" అన్నదా పూలచెట్టు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;*************&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మీరు - అదృష్టవంతులు.&lt;br /&gt;"ఎవరు మీ గురువు?" లని అడిగితే అయిదారుగురు పేర్లు చెబుతారు. కాదూ కూడదనుకొంటే - ఓ పాతిక మంది పేర్లు చెబుతారు.&lt;br /&gt;ఇదే ప్రశ్న నన్నడిగితే మాత్రం, నేను చాలా ఇరుకున పడతాను.&lt;br /&gt;"చిన్న చీమ లగాయతు, చిరతానంద స్వామి దాకా అందరూ నాకు గురువులే!" నని చెప్పవలసి వస్తుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;*************&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"ఇదేమిటి కన్నా! ఇక్కడ ఇంతలా బొప్పికట్టిందేం ?" అన్నాడతను, ముని వేళ్ళతో నిమురుతూ.&lt;br /&gt;"నేను ఏమరుపాటుగా ఉన్నప్పుడు, ఓ చిన్న శబ్దమొచ్చి మెత్తగా నన్ను తాకింది" అన్నదా నిశ్శబ్దం!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;*************&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-7612715725661807438?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/7612715725661807438/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/7612715725661807438'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/7612715725661807438'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/10/blog-post.html' title='ఏదీ నాది కాదు ౨ - రావూరి భరద్వాజ'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-670979438071054447</id><published>2009-09-14T20:58:00.007+05:30</published><updated>2009-10-17T16:59:03.713+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='download'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='చందమామ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='మాసపత్రిక'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తెలుగు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='chandamama'/><title type='text'>చందమామ  మాసపత్రిక</title><content type='html'>చందమామ పుస్తకాలు ఈ క్రింది లింక్ ఉపయోగించి డౌన్ లోడ్ చేసుకోండి.&lt;br /&gt;&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/browse.aspx/%E0%B0%9A%E0%B0%82%E0%B0%A6%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%AE"&gt;డౌన్ లోడ్ చందమామ&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మిగతా పుస్తకాలు ఇంకా upload చెయ్యాల్సి ఉంది.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-670979438071054447?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/670979438071054447/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/09/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/670979438071054447'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/670979438071054447'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/09/blog-post.html' title='చందమామ  మాసపత్రిక'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-1437173117586452089</id><published>2009-08-30T15:48:00.010+05:30</published><updated>2010-12-08T14:02:13.968+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='telugu dictionary'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తెలుగు నిఘంటువు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='సాంబ నిఘంటువు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='బ్రౌన్'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='సంగ్రహము'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఆంధ్రనామ శేషము'/><title type='text'>తెలుగు నిఘంటువు</title><content type='html'>తెలుగు నిఘంటువు డౌన్ లోడ్ చేసుకోవటానికి ఇక్కడ క్లిక్ చేయండి(html page).&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/browse.aspx/%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81/%E0%B0%A8%E0%B0%BF%E0%B0%98%E0%B0%82%E0%B0%9F%E0%B1%81%E0%B0%B5%E0%B1%81"&gt;డౌన్ లోడ్ తెలుగు నిఘంటువు&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.office.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fAndhra%20Nama%20Sangrahamu.pdf"&gt;ఆంధ్రనామ సంగ్రహము, ఆంధ్రనామ శేషము, సాంబ నిఘంటువు&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;online లో చూడటానికి ఇక్కడ క్లిక్ చేయండి.&lt;br /&gt;&lt;a href="http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/gwynn/"&gt;http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/gwynn/&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అమరకోశము ఇక్కడి నుంచి డౌన్లోడ్ చేసుకోండి. &lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2famarakosamu.pdf"&gt;అమరకోశము&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.office.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fANDHRA%20TAMILA%20KANNADA%20TRI%20BASHA%20NIGANTUVU.pdf"&gt;ఆంధ్ర-తమిళ-కన్నడ త్రిభాషా నిఘంటువు&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పైవన్నీ, &lt;a href="http://www.dli.ernet.in/"&gt;డిజిటల్ లైబ్రరీ ఆఫ్&lt;/a&gt; ఇండియా వారి నుంచి&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-1437173117586452089?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/1437173117586452089/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/08/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/1437173117586452089'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/1437173117586452089'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/08/blog-post.html' title='తెలుగు నిఘంటువు'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-2574444361781379779</id><published>2009-07-04T23:38:00.006+05:30</published><updated>2009-07-10T23:38:18.698+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='రావూరి భరద్వాజ'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ravuri bharadwaja'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఏదీ నాది కాదు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కవిత'/><title type='text'>ఏదీ నాది కాదు - రావూరి భరద్వాజ</title><content type='html'>"నీకు సంతృప్తి కావాలా? అసంతృప్తి కావాలా?" అన్నారు ప్రభువు ఉదయపు నడకలో.&lt;br /&gt;"అసంతృప్తి" అన్నాను.&lt;br /&gt;ప్రభువు ఆశ్చర్యంగా చూశాడు నావేపు.&lt;br /&gt;"ఉన్న చోటనే ఉండి పొమ్మంటుంది సంతృప్తి. మునుముదుకు నడిపిస్తుంది అసంతృప్తి" అన్నాను.&lt;br /&gt;ప్రభువు నా వీపు తట్టాడు!&lt;br /&gt;ఎందుకో తెలీదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;              ******************************&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"నన్ను మండించాలని నీవూ, నిన్ను మసి చేయాలని నేనూ, సహస్ర సహస్రాబ్దాలుగా తంటాలు పడుతున్నాం.&lt;br /&gt;నేను మండిపోనూ లేదు;నీవు మసి కుప్పగానూ మారిపోలేదు.&lt;br /&gt;హోరాహోరీ పోరాటం అనంత కాలాల దాకా, అవిచ్చిన్నంగా &lt;br /&gt;సాగుతూనే ఉంటుంది" అన్నది ఆ అంధకారం, దూరం నించి వస్తోన్న వెలుతురు వేపు చూస్తూ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;              ******************************&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"వూవు నయిపోదామన్న ఉత్సాహంతో తీగ మీద వాలాను.&lt;br /&gt;నేనంటే గిట్టని చివురాకు నన్ను కిందకి తోసేసింది" అన్నదా వాన చినుకు.&lt;br /&gt;దెబ్బ తగిలిందా చిన్నా!" అంటూ ఆ చినుకును మెత్తగా హత్తుకున్నదో మట్టిబెడ్డ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;              ******************************&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"తెల్లగా, చల్లగా, మెల్లగా పోతూపోతూన్నవారు కాస్తా;హఠాత్తుగా &lt;br /&gt;ఆగిపోయారెందుకు? కళ్ళు చికిలించి కిందికి చూస్తున్నారెందుకు?" అన్నదో గోరింక.&lt;br /&gt;      "పల్లెకు దూరంగా ఉన్న, ఆ పూరింటి ముందు, ఓ అమ్మాయిగారు, అద్దం&lt;br /&gt;పుచ్చుకొని నుంచున్నారు. అందులో ప్రతిఫలిస్తున్నది నా ముఖమో, అమ్మాయిగారి &lt;br /&gt;ముఖమో తేల్చుకోలేక ఆగిపోయాను" అన్నాడా పున్నమి చంద్రుడు!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;              ******************************&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-2574444361781379779?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/2574444361781379779/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/07/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2574444361781379779'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/2574444361781379779'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/07/blog-post.html' title='ఏదీ నాది కాదు - రావూరి భరద్వాజ'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-1443885105033773890</id><published>2009-06-20T08:27:00.056+05:30</published><updated>2010-09-30T20:47:07.987+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='Digital Library of India'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><title type='text'>పాత పుస్తకాలు - డౌన్లోడ్ చేసుకోవటం - Digital Library of India</title><content type='html'>మొదట&amp;nbsp; &lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.office.live.com/self.aspx/DownloadManager/DM%5E_12-09-10.zip"&gt;Downloader-NEW&lt;/a&gt; (&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.skydrive.live.com/self.aspx/DownloadManager/DM%5E_30-03-10.zip"&gt;Downloader-OLD&lt;/a&gt;)ని డౌన్లోడ్ చేసుకోండి.&lt;br /&gt;ఇంతకు ముందే Downloader-OLD డౌన్లోడ్ చేసుకున్నట్లయితే&amp;nbsp; update(NEW) కోసం &lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.office.live.com/self.aspx/DownloadManager/DM%5E_12-09-10%5E_only%5E_src.zip"&gt;Update(12-09-10)&lt;/a&gt; click చెయ్యండి.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;Unzip చెయ్యండి. runDM.bat file ని run చెయ్యండి.&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmXODlpEgI/AAAAAAAAAA0/PKfwEfru8Ds/s1600-h/chooser.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmXODlpEgI/AAAAAAAAAA0/PKfwEfru8Ds/s400/chooser.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;'chandamama' option select చేయండి.&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmXqZWVNQI/AAAAAAAAAA8/Mz-6TdRk23s/s1600-h/GUIchandamama.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmXqZWVNQI/AAAAAAAAAA8/Mz-6TdRk23s/s400/GUIchandamama.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;'Download Location' field లో మీరు ఎక్కడ డౌన్లోడ్ చేసుకోవాలనుకుంటున్నారో అక్కడ ఇవ్వండి like C:\&lt;br /&gt;లేదా 'Browse' Button click చేసి&amp;nbsp; location select చేసుకోండి.&lt;br /&gt;'Year','Month' select చేసుకొని 'download' button click చెయ్యండి.&lt;br /&gt;ఒక్కో పేజి download అయిన తర్వాత ఇది ఒకే pdf file గా కలుపుతుంది(with year-month name).&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;-------------------------------------------&lt;br /&gt;&amp;nbsp;1st Picture లో 'Digital Library ' select చేసుకుంటే &lt;a href="http://www.new.dli.ernet.in/"&gt;Digital Library of India&lt;/a&gt; నుంచి పుస్తకాలు డౌన్లోడ్ చేసుకోవచ్చు.&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmaDX3tUVI/AAAAAAAAABE/T4wPtIdkEDU/s1600-h/dli.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmaDX3tUVI/AAAAAAAAABE/T4wPtIdkEDU/s400/dli.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;'http://www.new.dli.ernet.in/'&amp;nbsp;&amp;nbsp; లో పుస్తకం వెతికి URL తెచ్చుకొని, దాన్ని 'URL' field లో paste చేసి 'add to download ' button click చెయ్యండి.&lt;br /&gt;తర్వాత 'download' button click చెయ్యండి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;http://dli.iiit.ac.in&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;-&amp;gt; This site has so many old books in all languages.&lt;br /&gt;-&amp;gt; They are providing the pages in PTIFF,PDF formats, with a file for each page.&lt;br /&gt;-&amp;gt; To download in simpler way use the following download manager.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Procedure: &lt;br /&gt;-&amp;gt; Open the URL -&amp;gt; search for a book -&amp;gt; click on the book link -&amp;gt; click on book reader&lt;br /&gt;-&amp;gt; it will open a new URL -&amp;gt; copy the URL and paste it in the download manager URL: text field. &lt;br /&gt;-&amp;gt; click addTodownload(you can give more than one URL) and click download.&lt;br /&gt;-&amp;gt; if you want to download from page 20 to page 35, click advanced user and give page numbers and click on download.&lt;br /&gt;-&amp;gt; it will provide log file at c:\ drive.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;To download chandamama from the http://dli.iiit.ac.in/ site also you can use the same&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-1443885105033773890?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/1443885105033773890/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/06/how-to-download-chandamama-other-books.html#comment-form' title='23 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/1443885105033773890'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/1443885105033773890'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/06/how-to-download-chandamama-other-books.html' title='పాత పుస్తకాలు - డౌన్లోడ్ చేసుకోవటం - Digital Library of India'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmXODlpEgI/AAAAAAAAAA0/PKfwEfru8Ds/s72-c/chooser.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>23</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-152142164618331613</id><published>2009-06-20T01:26:00.005+05:30</published><updated>2009-06-22T20:13:47.154+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='inetinfo.exe'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='port'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='apache'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='netstat'/><title type='text'>How to know which TCP Port is used by which Process in Windows</title><content type='html'>Run -&gt; cmd -&gt; 'netstat -nao' -&gt; It will display the &lt;ip&gt;:&lt;port&gt; and Process ID&lt;br /&gt;Open task manager -&gt; view -&gt; select columns -&gt; check PID(Process identifier)&lt;br /&gt;Using that PID see the ProcessName in TaskManager.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;In unix also you can use 'netstat' command&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-152142164618331613?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/152142164618331613/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/06/how-to-know-which-tcp-port-is-used-by.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/152142164618331613'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/152142164618331613'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/06/how-to-know-which-tcp-port-is-used-by.html' title='How to know which TCP Port is used by which Process in Windows'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-5914632063194025813</id><published>2009-06-20T00:29:00.007+05:30</published><updated>2009-12-06T01:32:55.242+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఇతరములు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తెలుగు కీబోర్డు ఇన్ విండోస్'/><title type='text'>విండోస్ లో తెలుగు - Telugu in Windows XP</title><content type='html'>Run -&amp;gt; Control -&amp;gt; Regional Settings -&amp;gt; languages tab -&amp;gt; click the first check box(support east asian scripts) Insert Windows XP CD -&amp;gt; click ok.&lt;br /&gt;Restart your comuter.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Again goto upto languages tab -&amp;gt; click details -&amp;gt; add Telugu keyboard&lt;br /&gt;click settings there you can find the key combination to toggle from English to Telugu.&lt;br /&gt;Open Wordpad(not notepad) and click "left alt+shift button" then you will toggle to Telugu  keyboard, you can type any thing in Telugu.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;You can put folder names,drives names in telugu.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-5914632063194025813?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/5914632063194025813/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/06/telugu-in-windows-xp.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5914632063194025813'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/5914632063194025813'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/06/telugu-in-windows-xp.html' title='విండోస్ లో తెలుగు - Telugu in Windows XP'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-3839435099913862292</id><published>2009-03-29T00:05:00.005+05:30</published><updated>2009-10-17T16:59:43.813+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='gurram jashuva'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='జాషువా'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఖండకావ్యము'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='గిజిగాడు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='గుర్రం జాషువా'/><title type='text'>గిజిగాడు</title><content type='html'>జిలుగుం బంగరు రంగులం గులుకు మేల్చిన్నారి పూగుత్తి సొ&lt;br /&gt;మ్ములు గీలించిని తుమ్మగొమ్మలకు, నీవు న్నీ సతీరత్న మూ&lt;br /&gt;యెల గీమున్ దగిలించి రేఁబవలు హాయిందూఁగరా గాడ్పు బి&lt;br /&gt;డ్డలు మీ కూడిగ మాచరింప, గిజిగాఁడా నీకు దీర్ఘాయువౌ!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తేలిక గడ్డి పోచఁలను దెచ్చి, రచించెద వీవు తూఁగటు&lt;br /&gt;య్యేల గృహంబు, మాలవుల కేరికి సాధ్యముగాదు, దానిలో&lt;br /&gt;జాలరు, లందులో జిలుఁగు శయ్యలు నంతిపురంబు లొప్పగా&lt;br /&gt;మేలు భళీ! పులుంగుటెకిమీడవురా గిజిగాఁడ? నీడజా!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కులుకు పసిండినిగ్గుల దుకూలములన్ ధరియించి ముద్దు బి&lt;br /&gt;డ్డలును, బడంతి నీ పొదిగిట న్ని దురింపఁగఁ గన్నెగాడ్పు లూ&lt;br /&gt;యెల సదనంబుఁలూచ, భయమింత యెరుంగక కన్నుమూయు నీ&lt;br /&gt;యలఘు సుఖంబు మాకుఁ గలదా! గిజిగా? యొక ఱేని కున్నదా?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అందమున నీకు నీడగు నందగాడు&lt;br /&gt;గృహవినిర్మాణమున నిన్ను గెలుచువాడు&lt;br /&gt;వైభవంబునఁ బోలు దేవతల ఱేఁడు&lt;br /&gt;లేఁడురా గి జిగా! మొనగాఁడ వోయి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నీ గిజిగాని నామకము, నీ తెలివిం బ్రకటించు గూడు, నీ&lt;br /&gt;మైఁగల సోయగం బవని మానవకోటికి ముద్దుసేయు నో&lt;br /&gt;యీ! గిజిగాడ! భీతిలకు! నీవు ధరాతలి నున్న బిట్టుగా&lt;br /&gt;వాగెడు నాస్తికు ల్తలు వంతు రనంతుని చెంత ఖిన్నులై.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-3839435099913862292?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/3839435099913862292/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/03/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3839435099913862292'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3839435099913862292'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/03/blog-post.html' title='గిజిగాడు'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-8352198676359928562</id><published>2009-01-26T01:52:00.003+05:30</published><updated>2009-12-06T01:31:40.323+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='దశావతారములు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఇతరములు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='జీవ పరిణామ క్రమం'/><title type='text'>దశావతారములు - జీవ పరిణామ  క్రమము (పోలిక)</title><content type='html'>మత్స్యావతారము - చేవ (జల చరము)&lt;br /&gt;కూర్మావతారము - తాబేలు(ఉభయ చరము)&lt;br /&gt;వరాహావతారము - పంది(భూచరము)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జీవం జలభాగం నుంచి అభివృద్ధి చెందింది అని నేటి శాస్త్ర పరిశోధనలు చెపుతున్నాయి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ తర్వాత అవి నీటి లోను, భూమి మీద సంచరించేవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;చివరి దశలో పూర్తిగా భూమి మీద సంచరించటం నేర్చుకున్నాయి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మన పురాణాలలో వివరించిన అవతారాలలో ఈ విషయమే చెప్పారు.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-8352198676359928562?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/8352198676359928562/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_26.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/8352198676359928562'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/8352198676359928562'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_26.html' title='దశావతారములు - జీవ పరిణామ  క్రమము (పోలిక)'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-3218302525213490443</id><published>2009-01-25T23:21:00.004+05:30</published><updated>2009-01-25T23:25:46.179+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కాళిదాసు కవిత మానవధర్మ సంస్కృతి'/><title type='text'>కాళిదాస కవిత మానవ ధర్మ సంస్కృతులు</title><content type='html'>&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-3218302525213490443?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/3218302525213490443/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_25.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3218302525213490443'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3218302525213490443'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_25.html' title='కాళిదాస కవిత మానవ ధర్మ సంస్కృతులు'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-9176193277761499128</id><published>2009-01-10T18:03:00.003+05:30</published><updated>2009-12-05T13:50:58.086+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కాలం'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కవితలు'/><title type='text'>కాలం</title><content type='html'>కరిగిపోయే కాలంలో కలగా చెరిగిపోక&lt;br /&gt;కనీవినీ ఎరుగని చరిత్ర సృష్టించు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కత్తైనా, కలమైనా కాలాన్ని ఆపలేవు&lt;br /&gt;కాని కలకాలం నిలవగలవు.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-9176193277761499128?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/9176193277761499128/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_10.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/9176193277761499128'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/9176193277761499128'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_10.html' title='కాలం'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-7514354699358276594</id><published>2009-01-10T10:20:00.010+05:30</published><updated>2009-12-05T14:03:32.464+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వ్యాసములు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='telugu literature'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='andhra sahiti'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఆంధ్ర సాహితి'/><title type='text'>అర్ధశతాబ్దపు ఆంధ్రసాహితి</title><content type='html'>నాకు జ్ఞాపకం ఉన్నంతవరకు ఇంచుమించు ౧౯౧౬ ఆ ప్రాంతాన తెలుగులో మొదటి ఆధునిక పద్యకావ్యం అవతరించినది. ఇది శ్రీ రాయప్రోలు సుబ్బారావు రచన, తృణకంకణము. ఈ రచనలో - నాకు తెలిసినంతవరకు - మొదటి సారిగా మోహానికి బదులు ప్రేమ, కామవాంఛకు బదులు స్నేహము ఇటువంటి భావాలు ప్రకటిత మగుతాయి. అప్పుడు వారికి ఇంచుమించు సమకాలికంగా అబ్బూరి రామకృష్ణారావు, బసవరాజు అప్పారావు, మహాకవి గురజాడ అప్పారావు తమ క్రొత్త నగలతో ఆంధ్రమాతను అలంకరించారు. ఆ రోజులలో అబ్బూరి రామకృష్ణారావు రచించిన పద్యములను ఇంగ్లీషులో పాస్టరల్ పొయట్రీ అనవచ్చును. ఇది అప్పుడు మలకు క్రొత్త. కాపుపాటలో ఆయన అంటారు.&lt;br /&gt;ఇలా... ...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ప్రేయసి లేచి రమ్ము, చివురించిన మావులక్రింద శీతల&lt;br /&gt;చ్ఛాయలలోన యౌవనవసంతశుభోదయ మయ్యె నవ్వుచున్&lt;br /&gt;చేయికిఁ జేయిఁ జేర్చి పరచింతనలన్ మరపించురాగముల్&lt;br /&gt;దీయుచు వాసన ల్పరిమళించెడు చోటులయందుఁ బోవఁగన్ - అని&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ ధోరణినే లోకముతో మన కేటికి లోలాక్షీ రా పోదము జీవితంపు వంత గూర్చి పాడు ఈ లోకముతో మన కేటికి - అని దూకుడుతో గానము చేసిన బసవరాజు అప్పారావు కవిత క్రమక్రమంగా పరిణతిని చెంది ఆయన పటపత్రశాయిని గురించి ఒంటిగా నుయ్యాల లూగితివా నా ముద్దుకృష్ణా, జంటగా నను పిల్వ దగదోయూ - అంటూ చక్కని రచన సాగించారు. ఆ విశిష్టమైన అనుభవ పరంపర అంతా ఆయన తాజమహల్ లో చూడవచ్చు మనము.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;దీర్ఘమై, పాండితీ ప్రకర్షే ప్రధానలక్ష్యంగా గల సంస్కృత సమాసాలకు బదులు చక్కని తేట తెలుగులో ఉన్నత భావాలను అద్భుతమైన అనుభవ పరం పరను వ్యక్తము చేయవచ్చునని నిరూపించారు శ్రీ బసవరాజు అప్పారావు. సుమారు ౧౯౨౩ లో అచ్చయిన బాష్పదౌత్యమలో శ్రీ దువ్వూరి రామిరెడ్డి గొప్ప ఊహనూ, మెచ్చుకోతగిని భావననూ ప్రకటించారు ఇలా&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జీవనగంగా హరిత తటంబునఁ&lt;br /&gt;జింతా వటతరు మూలమునన్&lt;br /&gt;ఏల యధోముఖివై నడతెంచెద&lt;br /&gt;వివ్విధి యౌవన నశలన్ - అంటాడు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ దశాబ్దంలోనే చదువరులను చాలా ఆనందపరచినది కొడవటిగంచి వెంకటసుబ్బయ్య  ఆతిథ్యము. ఈ రచనలో నడక అందంగా ఉండడమే గాక నవకవితకు చెందిన ప్రధాన లక్షణాలు సౌకుమార్యము, రామణీయకత, భావ శబలత ప్రత్యక్ష మగుతాయి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆగుమాగుము తెరువరీ ఆ&lt;br /&gt;యాస భేదము నపనయింపుము&lt;br /&gt;మా గృహాంగణ కుసుమ సముదయ&lt;br /&gt;మధువు లియ్యవిగో&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇటువంటి మాటలు, ఇటువంటి భావాలు నవకవితలో నిండుగా ఉండడము వల్లనే శ్రీయుతులు కాటూరి వేంకటేశ్వరరావు, పింగళి లక్ష్మీకాంతంగారు తమ కవితా సామగ్రిలో, నవకవితలో తుషారజలము, కలుపూమెత్తందనము, పచ్చకర్పూరపు గుబాళింపు, చలువతెమ్మెరలు - ఇలాంటివి ఉంటాయని నిర్వచించారు. శ్లేష కవితా మంజూష, కొరకుపడని సంస్కృత దీర్ఘసమాసములూ, విపరీతమైన ఉత్ప్రేక్ష ఇవి నవ్యసాహితిలో దొరకవని వారు విశదీకరించారు. అందుకు తార్కాణంగా వారి రచనే చూడవచ్చును.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఒక్కొక సుమమ్మె యేర్చి నీ కుపద నీయ&lt;br /&gt;గుణము కొని యల్లనల్లన గ్రుచ్చుచుండఁ&lt;br /&gt;బూర్వ పూర్వ గ్రథిత మైన పూలు రాని మొదలు కన్పిచ దీ స్రజమ్మునకు నాథ&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పూలు రాలుష గాక పొలివోక తుదిమొదల్&lt;br /&gt;నిలుచుసూత్రమైన నే గ్రహించి&lt;br /&gt;పూలు రాలినట్టి మాలిక తెత్తునా&lt;br /&gt;సాక్షిగాను నా ప్రయత్నములకు - అని&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౧౯౨౨ ఆ ప్రాంతాలలో మన తెనుగు భాషకు నవచైతన్యము కలిగినది. ఇంతకు ముందుగా శ్రీ గురజాడ అప్పారాయకవి క్రొత్త ఫక్కీలో ఇంచుమించు శిష్టవ్యవహార భాషలోనే చక్కని రసవంతమైన ముత్యాలసరాలు వ్రాస్తూ మార్గ దర్శకులయ్యారు. వారు రచించిన దేశభక్తి గేయము - దేశమును ప్రేమించు మన్నా - అనేది జనరంజకమైనది. ఆ గేయములోనే ఉన్న - దేశమంటే మట్టిగాదోచి, దేశంటే మనుషులోయి - అనే ప్రవచనం సామ్యవాదుల ప్రచారమున కవసరమైన నినాదంగా పరిణమించినది. కాని శ్రీ గురజాడ అప్పారాయకవి రచనలలోకల్లా చాలా గొప్పది పుత్తడిబొమ్మా పూర్ణమ్మా అనే విషాద గాథ. కన్యాశుల్కమనే దురాచారానికి బలియైన ఒక బాలిక కథ ఇది. ఈ గేయము వింటూంటే కన్నీరు నించనివా రుండరు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇటువంటి వాతావరణంలో ఉదయించినది నవ్యసాహిత్య పరిషత్తు. ఈ పరిషత్తు సభ్యులు స్త్రీని కేవలం ఆటవస్తువుగా గాక ఒక ఆరాధ్యదేవతగా ఆరాధింపసాగారు. దీనికి దారి చూపినది శ్రీ శివశంకర శాస్త్రి హృదయేశ్వరి కావ్యము. శ్రీ కృష్ణశాస్త్రి ఒకానొక విచిత్ర పరిస్థిలో విపరీతమైన పశ్చాత్తాపానికి గురియై ఆకారణంగా దుఃఖమే ప్రాణసఖిగా కృష్ణపభము అనే ఖండకావ్య సంపుటి రచించారు. తర్వాత అతని జీవితంపైన ఒకానొక మహోన్నతమైన ప్రేమభావము ప్రసరించి ఊర్వశి, ప్రవాసము అనే మహారచనలు అవతరించాయి. శ్రీ కృష్ణశాస్త్రి అతి సుకుమారంగా పద్యము నల్లగలడు. మంచి మంచి మాటలను ఏరి కూర్చగలడు. అతని ఊహ, శిల్పనైపుణ్యము అద్వితీయమైనవి. మాటల పొందిక కూడా చాలా గొప్పది. సడిలేని నడిరేయి బడిపోవు కడియాల రవళులు - అంటాడు,  ఎంతో అందంగా. అతని ఊర్వశి అంటుంది ఒకచోట -  దాసి అక్షయ ప్రేమ సేవ కీ లతాంతాల మొత్తాలు చాలునోయి - అనీ, నింగిమూలల నీలిపందిళ్ళు పరచి ఎంత తెలిమల్లెతోట వేయించినానొ - అన్నీ. కాని కృష్ణపక్షములో శ్రీ కృష్ణశాస్త్రి ప్రేమ సఫలము గాకపోగా శ్రీ నాయని సుబ్బారావు ప్రేయసి వత్సల. ఆమెను గురించి ఇలా వ్రాస్తారు. ఆయన -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వత్సలాఫాలమున నెలవంక గురుతు&lt;br /&gt;కందళించి, వికాసించి, కళలు దేరి&lt;br /&gt;తరుణశారద రాకా సుధాకరాచ్చ&lt;br /&gt;బింబము లనంతములు లెక్కపెట్టుకొనెడు - అని&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇది ఇంత ఉదాత్తమైన ఫలశ్రుతి ఇలా ఉండగా, శ్రీ కృష్ణశాస్త్రి అంటాడు - ప్రేయసి సోయగమ్మునకు లేదు శరీరము - లేదు మేను నీ తీయని ప్రేమ కేని. కలదే ఎడబాటిక మాకు అని. మరోచోట అంటాడు అతను - ప్రభాత శీతశైలసానూపలసీమల నొత్తకయే స్రవించు ఆహిమానీవరగాయనీగళవినిస్స్రుతమాధురి మంటి కీడ్తురా - అని. ఇవన్నీ తెనుగు పద్యరచనకు ఎనలేని అలంకారాలు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;స్త్రీని ప్రేమమూర్తిగా ఆరాధించడము శ్రీ వేదుల సత్యనారాయణ రచనలో అవధి నందుకొన్నదనవచ్చును.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆమె నవనీత హృదయ, నాయంతరంగ&lt;br /&gt;శాంతిదేవత, ఆశాపథాంతరాళ&lt;br /&gt;పారిజాతమ్ము, ప్రేమజీవన విభాత&lt;br /&gt;కైశికీగీతి, నాతపః కల్పవల్లి - అని&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;శ్రీ నోరి నరసింహశాస్త్రి దేవీభాగవతములో నిమగ్నులుకాగా, శ్రీ విశ్వనాథ సత్యనారాయణ కొంత భావకవిత్వము వ్రాసి తర్వాత రామాయణ మహాకావ్యమును క్రొత్తరీతిని వ్రాయసాగారు. ఇది ఒక గొప్ప యత్నము.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ గొప్ప కృషి అంతా ఇలా సాగుతుండగా మొట్టమొదట కొన్ని వృత్తాలు ఎంతో బాగా వ్రాసే శ్రీశ్రీ  అత్యాధునిక పాశ్చాత్యరీతుల ప్రభావమున మరీ సూతనమైన కవితను వ్రాయ నారంభించాడు.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-7514354699358276594?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/7514354699358276594/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_8686.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/7514354699358276594'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/7514354699358276594'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_8686.html' title='అర్ధశతాబ్దపు ఆంధ్రసాహితి'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-3010607523771010198</id><published>2009-01-09T17:42:00.004+05:30</published><updated>2009-12-05T14:07:32.591+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='pothana'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='భాగవతం'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తాపీ ధర్మారావు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పోతన'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='వామనుడు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='bhagavatam'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='vamana'/><title type='text'>పోతన్న కవిత్వ పటుత్వం</title><content type='html'>&lt;span style="color: #990000;"&gt;తాపీ ధర్మారావు గారి 'సాహితీ మొర్మొరాలు' పుస్తకం నుంచి ఓ వ్యాసం.&lt;/span&gt; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;వామనావతార ఘట్టములో పోతన్న చూపిన కవిత్వ పటత్వము అసాధారణము. ఆ ఘట్టాన్ని అంత సమర్ధతతో చిత్రించగల కవులు ఒకరిద్దరికి మించి ఉండరు. బలిచక్రవర్తి దానాన్ని గ్రహించి, వామనుడు త్రివిక్రముడై బ్రహ్మాండం నిండిపోతాడు. వటు డింతింతై మరింతయి పెరిగిపోతూండడం పోతన్న హృదయానికి ప్రత్యక్షంగా కనిపిస్తూంది. ఆ విధంగానే పాఠకునికి గూడా కనబడాలి గదా ఆ బ్రహ్మాండత్వం పాఠకునికి ప్రస్ఫుటం కావాలి గదా అలా జరిగినప్పుడే కదా ఆ రసం పలికినట్టవుతుంది&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇంతింతై వటు డింతయై మరియు దా&lt;br /&gt;నింతై , తోయదమండలాగ్రమున క&lt;br /&gt;ల్లంతై, చంద్రుని కంతయై, ధ్రువునిపై&lt;br /&gt;నంతై, మహార్వాటిపై&lt;br /&gt;నంతై, సత్యపదోన్నతుం డగుచు బ్ర&lt;br /&gt;హ్మాండాంత సంవర్ధియై&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అని వర్ణించాడు. ఆకాశవీధి, మేఘమండలము, కాంతిరాశి, చంద్రుడు, ధ్రువుడు, మహర్వాటి, సత్యపదమూ అని ఆ రూపాన్ని పెంచాడు. కాని - ఆ బ్రహ్మాండత్వం పాఠకులకు కరతలామలకంగా కనిపించిందా ఆ మహాద్భుతాకార మెంత పెద్దదో కంటికి కట్టినట్టయిందా తృప్తి లేదు. కాబట్టే&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;రవిబింబం బుపమింప బాత్రమగు ఛ&lt;br /&gt;త్రంబై, శిరోరత్నమై,&lt;br /&gt;శ్రవణాలంకృతియై, గళాభరణమై,&lt;br /&gt;సౌవర్ణ కేయూరమై,&lt;br /&gt;ఛవిమత్కంకణమై, కటిస్థలి మదం&lt;br /&gt;చద్ఘంగయై, సూపుర&lt;br /&gt;ప్రవరంబై, పదపీఠమై వటుడు దా&lt;br /&gt;బ్రహ్మాండము న్నిండుచోన్.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అని వర్ణించి కృతార్థుడయ్యాడు. ఆ మహాద్భత రూపాన్ని ప్రత్యక్షంగా చూపించి పాఠకులను చరితార్థులను జేశాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నడి మింట నున్న సూర్యబిబాన్ని చూడమన్నాడు. అది ఎంత యెత్తున వుందో, ఎంత పైకి పోతే దాన్ని తాకగలమో, ఊహారూపంగా ప్రతి పాఠకుడికీ తెలుసును. దృష్టిని ఆ బింబం మీదనే వుంచి, పోతన్న వామనుడిని పెంచాడు. వామనుడి కది గొడుగులా గుందన్నాడు. ఇంకా పెంచాడు. ఇప్పుడా బింబం తలలో పెట్టుకున్న రత్నంలా గుందన్నాడు. ఇంకా పెంచాడు. చెవిపోగులాగుంది. ఇంకా - మెడ నున్న రత్నంలాగ ఇంకా - భజకీర్తిలాగ ఇంకా - ముంజేతి కంకణం లాగ ఇంకా మొలనూలి మువ్వలాగ, ఇంకా - కాలి అందెలాగ, ఇంకా పెంచాడు - ఆ బింబం పాద పీఠం లాగ వుందన్నాడు. ఎంత పెద్ద ఆకారాన్ని ఎంత స్ఫుటంగా చిత్రించాడో చూడండి. పోతన్న శిల్ప నైపుణ్యం ఏమనగలం. మన మహాకవులెందరీ మహాకార్య మింత అందంగా నిర్వర్తించ గలరు.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-3010607523771010198?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/3010607523771010198/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_2245.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3010607523771010198'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3010607523771010198'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_2245.html' title='పోతన్న కవిత్వ పటుత్వం'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-4793073824495209445</id><published>2009-01-09T17:27:00.009+05:30</published><updated>2010-10-03T15:07:40.941+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ఆదిత్య హృదయము'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='aaditya hrudayam'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='భక్తి'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='సూర్యుడు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='అగస్త్యుడు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పుస్తకాలు'/><title type='text'>ఆదిత్య హృదయము</title><content type='html'>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://shanmukhan.webs.com/pdf/Adityahrudayam.pdf" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmCLLsUi9I/AAAAAAAAAAs/wc8V-TeAXD8/s320/surya.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.freewebs.com/shanmukhan/pdf/Adityahrudayam.pdf"&gt;ఆదిత్య హృదయము  కొరకు ఇక్కడ క్లిక్ చెయ్యండి.&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="http://cid-f86920f00c727cd1.office.live.com/self.aspx?path=%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%2f%E0%B0%A4%E0%B1%86%E0%B0%B2%E0%B1%81%E0%B0%97%E0%B1%81%20%E0%B0%AA%E0%B1%81%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%95%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81%2f%E0%B0%B9%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%AD%E0%B1%82%E0%B0%B7%E0%B0%A3%E0%B0%82%2fadityahrudayamu.pdf"&gt;తి.తి.దే. ప్రచురణ&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 180%;"&gt;&lt;span style="font-weight: bold;"&gt;ప్రతిపదార్థం &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;తతః - అనంతరమందు&lt;br /&gt;యుద్ధపరిశ్రాంతం - యుద్ధమునందలసి యున్నట్టియు&lt;br /&gt;సముపస్థితం - సమీపంగా వచ్చియున్నట్టి&lt;br /&gt;రావణంచ - రావణుని గూడ&lt;br /&gt;అగ్రతః - ఎదురుగా&lt;br /&gt;దృష్ట్వా - చూచి&lt;br /&gt;సమరే - యుద్ధమందు&lt;br /&gt;చింతయా -  చింతతో&lt;br /&gt;స్థితం -  ఉన్నవాడును&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౨.&lt;br /&gt;దైవతైశ్చ - దేవతలతో గూడ&lt;br /&gt;సమాగమ్యః - కలసికొని&lt;br /&gt;రణం - యుద్ధమును&lt;br /&gt;దృష్టం - చూచుటకు&lt;br /&gt;అభ్యాగతః - సమయానికి వచ్చినటువంటినీ&lt;br /&gt;భగవాన్ - త్రికాలజ్ఞుడైన&lt;br /&gt;అగస్త్యః - అగస్త్యుడను&lt;br /&gt;ఋషిః - మహర్షి&lt;br /&gt;ఉపాగమ్యః -  దగ్గరకు వచ్చి&lt;br /&gt;రామం -  రాముని గూర్చి&lt;br /&gt;అబ్రవీత్ - పలికెను&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౩.&lt;br /&gt;వత్స - కుమారా&lt;br /&gt;మహాబాహో - దీర్ఘమైన భుజాలు గలవాడా&lt;br /&gt;యేన - ఏ స్త్రోత్రము చేత&lt;br /&gt;సర్వాన్ - సమస్తమైన&lt;br /&gt;అరీ౯ - శత్రువులను&lt;br /&gt;సమరే - యుద్ధమందు&lt;br /&gt;విజయిష్యసి - జయింపగలవో&lt;br /&gt;తం - అటువంటి&lt;br /&gt;సనాతనం - నిత్యమైనదియు&lt;br /&gt;గుహ్యం - రహస్యమైనదియు నగు&lt;br /&gt;శృణు - వినుము&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౪.&lt;br /&gt;ఆదిత్య హృదయం - ఆదిత్య హృదయమను స్త్రోత్రము&lt;br /&gt;పుణ్యం - పుణ్యమును గలుగ జేయును&lt;br /&gt;సర్వశత్రు వినాశనం - సమస్త శత్రువులను నాశనం జేయునది&lt;br /&gt;జయావహం - జయకరమైనది&lt;br /&gt;అక్షయం - నాశరహితమై నదియు&lt;br /&gt;పరమం - ఉత్కృష్టమైన&lt;br /&gt;శివం - కళ్యాణకరమైన&lt;br /&gt;సర్వమంగళ మాంగళ్యం - మంగళము లన్నిటిలో మంగళమైనదియు&lt;br /&gt;సర్వపాప ప్రణశనం - సర్వ పాపములను బోగొట్టునదియు&lt;br /&gt;చింతాశోక ప్రశమనం - చింతను, శోకాన్నీ పోగొట్టునటువంటిన్నీ&lt;br /&gt;ఆయుర్వర్ధనం - ఆయుస్సును వృద్ధినందించునదగు&lt;br /&gt;ఉత్తమం - శ్రేష్టమైనదియు(అగు ఆదిత్య హృదయమును)&lt;br /&gt;నిత్యం జపేత్ - ఎల్లప్పుడు జపింతును.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౫.&lt;br /&gt;రశ్మిమంతం - బంగారు వంటి కాంతి గల ప్రశస్తమైన కిరణములు గల వాడును&lt;br /&gt;సముద్యన్తం - పూర్తిగా కనిపించునటుల బాగుగా ఉదయించిన&lt;br /&gt;దేవాసుర నమస్కృతం - దేవతలు రాక్షసులు ఇరువురిచే నమస్కరింపబడిన వాడును&lt;br /&gt;వివస్వన్తం - తన తేజో విశేషములచేత మిగిలన తేజస్సులను కప్పివేయువాడును&lt;br /&gt;భాస్కరం - సూర్య, చంద్ర అగ్నులకును తేజస్సు నిచ్చు వాడను&lt;br /&gt;పూజయస్వ - పూజింపుము&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౬.&lt;br /&gt;హి - ఏ కారణమువలననగా&lt;br /&gt;సర్వ దేవాత్మక - సర్వ దేవతా శరీరుడు&lt;br /&gt;తేజస్వీ - పరులను దిరస్కరింపదగిన వాడును&lt;br /&gt;ఏషః - ఇతడు&lt;br /&gt;గభస్తిభిః - కిరణముల చేత&lt;br /&gt;దేవాసురగణాన్ - దేవాసుర సంఘములను&lt;br /&gt;పాతి - రక్షించుచున్నాడు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౭.&lt;br /&gt;ఏషః - ఇతడే&lt;br /&gt;బ్రహ్మాచ - చతుర్ముఖ బ్రహ్మయు&lt;br /&gt;విష్ణుశ్చ - విష్ణుమూర్తియు&lt;br /&gt;శివః - సాంబమూర్తియూ&lt;br /&gt;స్కన్దః - కుమారస్వామియూ&lt;br /&gt;ప్రజాపతిః -  ప్రజాపతియూ&lt;br /&gt;మహేంద్రః -  దేవరాజైన ఇంద్రుడు&lt;br /&gt;ధనదః - కుబేరుడు&lt;br /&gt;కాలః - కాల పురుషుడును&lt;br /&gt;యమః - శిక్షించు వాడైన యముడైన&lt;br /&gt;సోమః - చంద్రుడునూ&lt;br /&gt;అపాంపతిః - వరణుడునూ&lt;br /&gt;ఏషః - ఈతడే&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౮.&lt;br /&gt;పితరః - పితృదేవతలు&lt;br /&gt;వసవః - అష్ఠవసువులు&lt;br /&gt;సాద్యాః - వన్నెండు మంది సాధ్యులు&lt;br /&gt;అశ్వినౌ - అశ్వినీ కుమారు లిరువురూ&lt;br /&gt;మరుతః - మరుద్గణములు&lt;br /&gt;మనుః - వైవస్వత మనువు&lt;br /&gt;వాయుః - వాయువు&lt;br /&gt;వహ్నిః - అగ్ని&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౯.&lt;br /&gt;ప్రజా ప్రాణః - ప్రజలకు  ప్రాణదాత&lt;br /&gt;ఋతుకర్తా - వసంతాది ఋతు నిర్మాత&lt;br /&gt;ప్రభాకరః - ప్రభనిచ్చు వాడు&lt;br /&gt;ఆదిత్యః - ఆదిత్యుడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౧౦.&lt;br /&gt;ఆదిత్యః - ఆదిత్యుడు&lt;br /&gt;సవితా - సవితయు&lt;br /&gt;సూర్యః - సూర్యుడు&lt;br /&gt;ఖగః - ఖగుడు&lt;br /&gt;పూషా - పూషుడు&lt;br /&gt;గభస్తిమాన్ - కిరణములు గలవాడు&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౧౧.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;హరిదశ్వః - ఆకు పచ్చ గుఱ్ఱములు గలవాడు&lt;br /&gt;సహస్రార్చిః - వేయి కిరణములు గలవాడు&lt;br /&gt;మరీచిమాన్ - కిరణమును గలవాడు&lt;br /&gt;సప్త సప్తి - సప్తాశ్వములు వాహనము గా గలవాడా&lt;br /&gt;తిమిరోన్మథనః - చీకట్లను బెకలించువాడు&lt;br /&gt;శంభుః - సుఖమును&lt;br /&gt;త్వష్ట్వా - సమస్త&lt;br /&gt;మార్తాండ -&lt;br /&gt;అంశుమాన్ -&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;౧౨.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-4793073824495209445?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/4793073824495209445/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_09.html#comment-form' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/4793073824495209445'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/4793073824495209445'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post_09.html' title='ఆదిత్య హృదయము'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/_DNhIlBZtV_E/StmCLLsUi9I/AAAAAAAAAAs/wc8V-TeAXD8/s72-c/surya.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3711629984071980654.post-3787775638790548468</id><published>2009-01-08T03:05:00.005+05:30</published><updated>2009-12-05T14:04:56.170+05:30</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='tapi dharma rao'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='తాపీ ధర్మారావు'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='కృష్ణుడు సత్యభామ తిమ్మన'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='timmana'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='parijata apaharana'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='పారిజాతాపహరణము'/><title type='text'>కృష్ణుడి శిరస్సును సత్యభామ తన్నిందా?</title><content type='html'>&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&amp;nbsp;తాపీ ధర్మారావు గారి 'సాహితీ మొర్మొరాలు' పుస్తకం నుంచి ఓ వ్యాసం.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;ముక్కు తిమ్మన్నార్యు ముద్దు పలుకనీ, ముక్కు తిమ్మన్న ముద్దు ముద్దుగా ఏడ్చాడనీ, సహృదయు లన్నారు. మెప్పుకోసము చెప్పిన ఈ మాటలు పాఠకలోకాన్ని తప్పుదారి పట్టించాయేమో అని సందేహం కలుగుతుంది ఎందుచేతనంటే ఈ ప్రశంసపల్ల పాఠకులదృష్టి మాటలమీదను, వాటి ముద్దుతనం మీదను లగ్నమయిపోతుంది. ముద్దు మాటలు చూసి మురిసిపోతారు. ఇంతకంటే ఆ కావ్యంలో చూడవలసిందే లేదని అనుకుంటారు. భావం కోసం బాధపడవలసిన అవసరమే కనపడదు. అందుచేతనే కాబోలు, పారి జాతాపహరణం అభిమాన ప్రబంధంగా పఠించిన వారి సంఖ్య చాల తక్కువ. తక్కిన ప్రబంధాలలోని ఘట్టాలకు ఘట్టాలే కంఠస్థంగా వున్నవారు చాల మంది కనబడతారు; గాని పారిజాతాపహరణంలో నుంచి పట్టుమని పది పద్యాలయినా నోటికి వచ్చినవారు కనబడరు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ పద్యాలయినా పాదతాడన ఘట్టింలోనివి. "పాటలగంధి చిత్తముల పాటిలు కోపభరంబు తీర్ప" కృష్ణుడు మ్రొక్కిన పద్యము? ... లతాంతాయుధు కన్నతండ్రి శిరము సత్యభమ వామపాదంతో తొలగద్రోసిన పద్యము "ఈసున బూట్టి డెందమున హెచ్చిన కోప దవానలంబుచే గాసిలి" సత్య ఏడ్చిన పద్యము - ఇలాంటివి మాత్రము వినగలుగుతాము. ఆ చదివిన ధోరణిని పట్టుకొని, అప్పుడు జరిగిన వ్యాఖ్యానాలను పట్టుకొని చూస్తే సత్యభామ పాత్రను అపార్థం చేసుకుంటున్నామని తోచక తప్పదు. సత్య తెలిసి తెలిసి, జలజాతాసన వాసవాది సుర పూజాభాజనంబై తనర్చు లతాంతాయుధు కన్నతండ్రి శిరము ను ఎడమకాలితో తన్నినదనీ, మగని కొట్టి ,మొగసాల కెక్కి బొల్లియేడుపు ముద్దు ముద్దుగా యేడ్చినదినీ వారి భావమయినట్టు కనబడుతుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;            &lt;span style="color: red; font-family: verdana; font-size: 130%;"&gt;పూర్వ కథ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇది సరిగాదని వేరే చెప్పనక్కరలేదు. ముక్కుతిమ్మన ఎంతో నేర్పుతో చిత్రించుకొని వచ్చిన సత్యభామా కోప పరిణామాలను శ్రద్ధగా చూచినవారు ఈ దారిని పోరు. పారిజాత పుష్ప వృత్తాంతము చెలికత్తె చెప్పినప్పుడు ఆమె కోప మంకురించింది. తనను గురించి నారదుడు పలికిన అసందర్భ ప్రలాపముల సంగతి విని,&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అన విని వ్రేటుపడ్డ యుర&lt;br /&gt;గాంగనయుం బలె వేయివోయ భ&lt;br /&gt;గ్గన దరికెన్న భీషణ హు&lt;br /&gt;తాశన కీల యనంగ&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;బుస కొడుతూ మండిపడ్డది. ఈ కోపము ఏ సపత్నికైనను సకారణము మానవతి యయిన సత్యభామకు సమంజసము. రుక్మిణితో సమాన ప్రతిపత్తి గల సౌభాగ్యవతి సత్య.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కులమున్ రూపమున్ మగని కూరిమియున్ గలదాననంచు&lt;br /&gt;అటు రుక్మిణి, యిటు సత్య భావించుకొనేవారు. అదే రవరవలకు కారణము. ఆ రుక్మిణి మందిరములోనే తనను గురించి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నా యంతటివారు లేరని&lt;br /&gt;యహంకృతి నెప్పుడు విర్రవీగుచు౯&lt;br /&gt;వంతునవచ్చు సత్య గరువం&lt;br /&gt;బిక చెల్లదటంచు ... అని&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నారదుడు వ్యాఖ్యానించాడని విన్నది. ఏ ఆడుదీ సహించరాని మాటలు. భరింపరాని అవమానము. రుక్మిణి నారదులు పైవారు వారి నేమనుటకు తన కధికారముగాని, చనువుగాని వేదు. కృష్ణుడలా గాదు. తన భర్త. అనుటకూ అనిపించకొనుటకూ తనకు చనువూ అధికారమూ వున్నది. గాబట్టి కోపమూ త్రిగుణీకృతమయి కృష్ణుని మీద కేంద్రీకరించింది. భర్త చేసిన దోషాలను గుణించింది. తనకు కలిగిన అవమానం తలఁచుకుంది. తన జీవితాశ భగ్నమయిందని గుర్తించుకుంది.ఉన్న విలాసాల కన్నిటికీ వీడ్కోలిచ్చింది. నిందించ వలసినదంతా నిందించింది, ఆడి పోయ వలసినదంతా ఆడిపోసింది. మాసిన చీర కట్టి, చీక టింటికడ కంకటినే(మంచము) పడి పొర్లుతూంది. అక్కడ, మాటలాడకపోయినా, ఇందాకటి నిందాది విషయాలన్నీ మనసులో తిరుగుతూనే వున్నాయి. ఆయా విషయాల కనుగుణంగా కన్ను మూస్తుంది, తెరుస్తుంది. వెగటు నవ్వు నవ్వుతుంది. కానీ యన్నట్టు తల వూపుతుంది. చివరకి&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;(౧) మదహస్తి హస్తగత&lt;br /&gt;పద్మినియుంబలె సొంపు పెంపరన్&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మదించిన యేనుగు తొండానికి దొరికిపోయిన తామరతీగలాగ, బలరహితమై జిగీబిగీ ఏమీ లేనట్టు వుండిపోయింది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;         &lt;span style="color: red; font-size: 130%;"&gt;&lt;span style="font-family: verdana;"&gt;ఉపశమన ప్రయత్నము&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 130%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అలా వుండగా కృష్ణడు వచ్చాడు. శోభా రహితంగా వున్న లోగిలి చూచి యిది పారిజాతం వల్ల కలిగిన గోలే అని గ్రహించాడు. కాని చెలికత్తె ఎంతవరకు చెప్పిందో అది మాత్రం తెలియదు. ఒక చెలి చేతనున్న వీవన తీసుకొని తాను విసురుతున్నాడు. ఏదో నూతన దివ్యవాసన సత్యకు గోచరించింది. పారిజాత పరిమళం తనకు తెలియదు. కాబట్టే విస్మయం (౧) కలిగి , ముసుగుతోని చూచింది. తన భర్త. అదే పారిజాత పరిమళము. నిదర్శనంతో కనబడిన ద్రోహి. ఇందాకటి విచారానికి పునరుజ్జీవనం కలిగింది. దుఃఖము పొర్లుకొని పచ్చింది. కన్నీరు కారుతూ వుంది. ఏడుస్తూ ఉన్నట్టు కనబడడం తన కిష్టంవేదు. మళ్ళీ ముసుగు వెట్టింది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇన్నమితావి ఆంశు కాంతమై&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;పెద్ద నిట్టూర్పు తీసింది. మంచానికి చుట్టూ కట్టిన తెర అంచులు చలించాయి. ఏమనడమో తెనియదు. మాన క్రోధములచే కుమారిలి పోతూ వుంది.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఆ సమయముల కృష్ణుడు ఉపశమనవాక్యాలారింభించాడు. నగలు ధరించలేదేమి, నావైపు చూడవేమి - అని నంగిరి మాటలు. సత్యకు ఎంతవరకు తెలుసునో తనకు తెలియదు కాబట్టి ఆమె చేతనే పలికించాలని, అసలు కోపకారణము సంగతే ఎత్తడు. ఆ కారణ మేమిటో కృష్ణుడికి బాగా తెలుసునని సత్యభామకు తెలుసును. ఇదంతా కపటమే. తనను వంచన చేయడమే. చేసిన ద్రోహానికి తోడు ఈ నటన. ఈ కపటం సహించడం కష్టం. ఇంతలో ఇతర కాంతలకు గారవము.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;మెరమెచ్చులకై వచరింతుకాని, సా&lt;br /&gt;యని యనురక్తి నీయెడల ...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అని కృష్ణుడు ఏమో అంటున్నాడు. ఇదే మెరమెచ్చుల కంటున్నమాట యని సత్యకు నిరూపిత మవుతూంది. అసహనం అధికమయి అసహ్యంగా పరిణమిస్తూంది. ద్రోహి, వంచకుడు, కపటి, నమ్మించి గొంతుకోసే వారిలాగ పొడచూపుతున్నాడు. అతడు తనకంత దగ్గరగా ఉండడమే బాధగా కనిపిస్తూంది. అది కృష్ణుడు గుర్తించుకోలేదు. సాధారణమయిన అనునయసూత్రాల ప్రకారము బాహాపరీరంభము కాకపోయినా కడకంటి చూపయినా తన కనుగ్రహించరాదా ఉంటూ, సత్య చీరచెరంగు పట్టుకోబోయాడు. సత్య సైచునా ఛీ దూరముండు అన్నంత అర్థముతో&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;చేవిరిదమ్మి వ్రేయుటకున్తె&lt;br /&gt;యుంకించి జంకించినన్&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;చేతితో(విరిదమ్మి వంటి చేతితో) కొట్టబోయింది - చెవిదగ్గర అనహ్యంగా గోల పెడుతున్న జోరీగను విదిర్చినట్టు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ప్రయోజనము లేదు. దానితో కృష్ణడు తన విధానము మార్చక తప్పింది గాదు. ప్రణయ కలహానునయాలలో పురుషులపాలిటి సమ్మోహనాస్త్ర మయినది నమస్కారము. దాసుడి తప్పే గాదు. ధూర్తుడి తప్పు గూడా దండంతో తీరిపోతుంది. ఈ సాధనను ఉపయోగించి కృష్ణడు అర్మిలి ,మ్రొక్కె. (౩) మ్రొక్కినన్ ---&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇక్కడే వుంది చిక్కు. ఆ జగన్నాటక సూత్రధారి యదునందనుడర్మిలి మ్రొక్కె మ్రొక్కినన్ అని చదివి, ఊపిరైనా తీయకుండా పారిజాతా పహరణము చదువుతున్న పాఠకులు ఉత్సాహంచో, కంఠమెత్తి వొక్క బిగువున&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;జలజాతాసన వాసవాది సుర&lt;br /&gt;పూజా భాజలంబై తన&lt;br /&gt;ర్చు లతాంతాయుధుకన్న తండ్రి శిర&lt;br /&gt;మచ్చో వామ పాదంబునన్&lt;br /&gt;తొలగత్రోచె లతాంగీ ... ...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అని చదువుతారు. అదంతా ఆ సత్యకు గుర్తున్నట్టు. ఎంతటి జంత వంత దుర్మార్గురాలు ఈ సత్య అని మనచేత గూడ అనిపించేస్తారు. సత్యపాత్ర దానితో సర్వనాశన మవుతుంది. ముక్కుతిమ్మన యింతవరకు మీ కౌశలముచో నిరూపించుకొంటూ వచ్చిన కోపభావ పరిణామ పరంపర అంతా బూడితను పోసిన పన్నీరవుతుంది. ఈ కథతో కృష్ణరాయ అంతఃపుర విషయాన్ని చక్కట్లు దిద్దాలని కవిచేసిన (నిజమయితే) ప్రయత్నమందా గంగలో కలిసిపోతుంది. ఇటవంటి దుష్ట ప్రవర్తన గల సత్యతో మహారాణిని సరిపోలుస్తాడా తిమ్మన?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;కూడరు కాదు. మ్రొక్కినన్ అన్న తరవాత వచ్చిన ఈ జలజాతాసన వాసవాది... అన్న సోదె అంతా కథ కాదు. కల్పన. కవి ఊహ - అంతే. అసలు కథ ఏమిటంటే మ్రొక్కినన్, శిర మచ్చో వామపాదంబునన్ తొలంగం ద్రోచె లతాంగి. తన్నలేదు. తొలగ ద్రోసింది. ఇందాక వైట చెరగు పట్టబోయినప్పుడు చేయి విదల్చినట్టే, ఇప్పుడు పాదాన్ని తాకుతూ వున్న తలను తొలగించింది. ఆ తల యెడమకాలికి కొంచెం దగ్గరగా ఉండడంవల్ల ఆ వామపాదంతోనే తొలగద్రోసింది. ఆ తల మోతేతికి తగుల్తూ వుంటే మోచేతితోనో తొలగించి వుడేది. అంతేగాని ఎంచి యెంచి ఎడమకాలే ఉపయోగించాలని చేసిన పని కాదు. అసహ్యాన్ని తెలియజేసే అమాయకపు చర్య.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఇకను ఆ తల గురించి. చూస్తూ వున్న కవికీ, కావ్య పాఠకులకూ అది జలజాతాసన వాసవాది సురపూజా భాజనమూ, లతాంతాయుధు కన్న తండ్రి శిరమూను. కాబట్టి మహాపవిత్రము కావచ్చును. ఆడువారు పురుషులయందు కోరే చదువు, సంపద, చక్కదనము అన్న మూడు విషయాలలోను అగ్రగణ్యులనిపించుకునే జలజాతాసనుడు (బ్రహ్మ), వాసవుడు (ఇంద్రుడు), లతాంతాయుధుడు (మన్మధుడు) అన్న ముగ్గురిని మించినవాని శిరమని రసజ్ఞు లనుకోవచ్చును. కాని ఆనాడా సన్నివేశములో సత్యభామకు ఆ దృష్టి లేనేలేదు. తానొక ఆడుది. ఆ శిరము మహాద్రోహ మొనర్చిన తన భర్త శరీర భాగము మాత్రమే. తనను ఏ ఆడది కూడా (అందులో ముఖ్యంగా సత్య వంటి మానవతి) సహింతరాని ఘోరమయిన అవమానంపాలు చేని యిప్పుడు వచ్చి మెర మెచ్చులకై కపటపు మాటలాడుతూవున్న తన మగనిది. తేరువకు వచ్చి చెరగుపట్ట దానినే సహించలేక యిందాక చేయి విదిల్చింది. ఇప్పుడు ఆ ద్రోహి శరీరాన్ని తాకుతున్నాడు. సామీప్యాన్నే సైచలేని సతయ సంస్పర్శనను సైచగలదా ఇప్పుడు కాలు విసిరింది. రెంటి యందూ భావ మొక్కటే. దోషముంటే దోషమూ వొక్కటే. ఈ భావాన్ని గ్రహించగలిగిన వారికి మన కవి కోప పరిణామాలను నిరూపించడానికి ఎంత  శ్రద్ధ తీసుకున్నాడో, ఎంత మానవ స్వభావ పరిశీలనానుభవము కనబరిచాడో ఎంత అనన్య సామాన్యమయిన ప్రతిభను ప్రకటించాడో తేటతెల్లము కాకపోదు. ముక్కుతిమ్మన్న ప్రఖ్యతి ముద్దుముద్దు పలుకులలోనే కాదని, మనః ప్రవృత్తుల క్రమచిత్రణము మొదలయిన అనేక అమోఘ విషయాలలో నున్నదని స్పష్ట మయివుండేది. గ్రంధము అధిక సంఖ్యాములకు అభిమాన ప్రబంధమయేది. వందలకొలది పద్యాలు కంఠస్థములయి ఉండేవి.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ఈ అమాయక (మహాసహజ) చేష్టను - తొలగ ద్రోయడాన్ని - తాపు అని పేరుపెట్టి పలికిన వాడు కృష్ణుడు. సమయస్ఫూర్తి గల కార్యార్థి ప్రజ్ఞావంతుడు. దీని నొక సాధనంగా చేసి తన కార్యము సాధించాలని చూచాడు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నను భవదీయదాసుని&lt;br /&gt;మనంబున నెయ్యపు కిన్క బూని తాఁ&lt;br /&gt;చిన యది నాకు మన్ననయ,&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;అన్నాడు. తొలగ ద్రోయడానిని తాచడం(తాపు) అన్నాడు. తొలగద్రోయడానికి తన్నడం అని ఏ పండితుడు అర్థం చెప్పగలడు ఏ నిఘంటువు ఆ అర్థం ఇస్తుంది(౪). ఇందాక చేయి విసిరినప్పుడు ఆ చేయి తనకు తగిలియుండి ఉంటే, నను భవదీయదాసుని మనంబున నెయ్యపు కిన్క బూని కొట్టిన యది నాకు మన్ననయ అని అనేవాడే. అప్పుడు దగలలేదు. ఇప్పుడు కాలు తగిలింది. ఆ విషయాన్ని సంపూర్ణంగా ఉపయోగించుకుంటున్నాడు కృష్ణుడు - కుహనా గోపాలుడు. ఈ తాపు కృష్ణడి తలను పుట్టి, నోటను బయటపడ్డదై. సత్యభామ తన్నినదికాదు.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;నమస్కరించడంలో కృష్ణుడి తల సత్య ఎడమకాలుకి తగిలింది. ఆ సామీప్యం సహించలేక సత్య ఆ  ఎడమకాలుతోనే దాన్ని త్రోసింది(అనగానెట్టివేసింది).&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3711629984071980654-3787775638790548468?l=bhuvanavijayamu.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/feeds/3787775638790548468/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3787775638790548468'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3711629984071980654/posts/default/3787775638790548468'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://bhuvanavijayamu.blogspot.com/2009/01/blog-post.html' title='కృష్ణుడి శిరస్సును సత్యభామ తన్నిందా?'/><author><name>షణ్ముఖన్</name><uri>http://www.blogger.com/profile/07310225355450349807</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://3.bp.blogspot.com/-vXniTEVArJs/TZGh3qcxQpI/AAAAAAAAAK0/BK5En60p2mU/s220/devaraya.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry></feed>
